Aranyember-szobor Komáromban

Január 30-án szoborállítási ünnepség volt a felvidéki Komáromban. A város azon pontján, ahol a múlt század ötvenes éveiben a Magyar Területi Színház első székhelyének épülete állt.

aranyember

A Felvidék.ma portál tájékoztatása szerint a második világháborút követően, teljes jogfosztottságunk, a kitelepítések és deportálások, majd a kommunista hatalomátvétel után, 1952-ben itt kezdte meg működését a Magyar Területi Színház (MATESZ).  Az épületet azóta lebontották;  helyén a lakótömbök övezte,  afféle zöld pontként megmaradt kis  térségen  állítják  fel  Gáspár Péter Aranyember- szobrát.

A szoborállítást Konrád Márta nyugalmazott pedagógus kezdeményezte a hazai magyar hivatásos színjátszás újraéledésének hatvanadik évfordulóján, s a TEÁTRUM színházi polgári társulás azonnal támogatta ötletét. Kultúra nélkül nincs Magyarország – mondta annak idején Klebelsberg Kunó legendás kultuszminiszterünk, és mi, azóta „határon túliak”, ma is tökéletesen egyetértünk véleményével, hiszen kultúra nélkül felvidéki magyarság sem lesz…

A szoborállítási kezdeményezés óta eltelt években nagy kitartást és türelmet, szívósságot igénylő pénzgyűjtés folyt, melynek hőse Konrád József özvegye, Márta asszony volt, míg a TEÁTRUM két jótékonysági est bevételével járult hozzá a terv megvalósításához. A talapzat már  korábban rendeltetési helyére került – ugyanis mindig annyit haladtak előre a munkálatok, amennyit az összegyűjtött pénz lehetővé tett. A talapzaton a MATESZ első társulata színművészeinek nevei olvashatók.

Az avatás dátuma azért lett január harmincadika, mert 1953-ban ezen a napon tartották a MATESZ első bemutatóját. A társulat Urbán Ernő: Tűzkeresztség című darabját vitte színre. Az Aranyember pedig azért kapott szobrot, mert Jókai Mór leghíresebb, legtöbb kiadást megért regényének főszereplője volt, és kötődik Komáromhoz is.  Jókai évekkel később színdarabot formált  a regényéből, melyet a MATESZ is nagy sikerrel játszott. Nem mindennapi esemény, hogy olyan ember kap szobrot, akinek „arca” írói képzelet szüleménye, ám akinek alakja a magyar olvasókban máig él…

A szoboravatási ünnepségen Batta György, a a TEÁTRUM elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Dráfi Mátyás színművész ismertette a Magyar Területi Színház történetét. Ünnepi beszédet mondott Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője, hangsúlyozta, a mai szoborállítás tisztelgés a felvidéki magyar színjátszás előtt (lásd az alábbi videón). A műsorban közreműködtek: Dráfi Mátyás, Sámson Gizella, és Borsó Ákos.

Minthogy az emlékműnek is tekinthető Aranyember-szobor költségei közadakozásból gyűltek össze, azt Konrád Márta, és a TEÁTRUM ünnepélyesen a városnak, és minden kultúrát szerető magyar és nem magyar embernek ajándékozza. Az ajándékot Stubendek László, Komárom polgármestere veszi át jelképesen.

A bő négy esztendőn át folyó pénzgyűjtés hazai és néhány magyarországi adakozó nagylelkűségét dicséri. Magánemberek, civil szervezetek, pártok, cégek, önkormányzatok, színművészek, polgármesterek – több, mint százan – bebizonyították, hogy szívükön viselik a kultúra, s ezen belül a színművészet ügyét, és jól tudják, hogy ezzel a szoborral tiszteleghetnek azok emléke előtt is, akik az avatáson az égi világból követhetik, hogy áldozatos életük nem volt hiábavaló.

Tisztelgés a felvidéki magyar színjátszás előtt. Maszoborállítási ünnepség volt Komáromban. Ott, ahol a múlt század ötvenes éveiben a Magyar Területi Színház első székhelyének épülete állt. A szervezők megtiszteltek azzal, hogy ünnepi beszédre kértek fel…

Forrás: a Felvidék.ma, Batta György beharangozója

Cikkajánló

Fotó: www.eppgroup.eu / Felvidék.ma

Szlovák képviselők is aláírták az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos beadványt

Amint arról portálunkon korábban már hírt adtunk, az ukrán parlament új oktatási törvényt fogadott el, amely …