Az Európai Bizottság felszólította a kormányt a vasúti kétnyelvűség rendezésére

A felvidéki jogsértések ügyében beadott petíciókról, a Sokszínű Európa című pályázati kiírásról, továbbá az Európai Parlament és több uniós tagország élén várható változások Európát érintő esetleges következményeiről, valamint Szlovákia soros uniós elnöki feladatkörének ellátásáról is kérdezte portálunk Csáky Pált, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselőjét.

csaky_ep_8

Az Ön kezdeményezésére hivatalos szakmai meghallgatás volt egyebek mellett a kétnyelvűség kérdéséről is január 26-án Brüsszelben, a PETI égisze alatt. Cecilia Wikström, a PETI elnöke akkor személyesen vette át a Fiatal Függetlenek petícióját, melyet a vasútállomások és megállóhelyek elnevezésének két nyelven történő feltüntetése érdekében nyújtottak be, kérve az EP állásfoglalását. Hét eleji hír, hogy a bizottság befogadta a Fiatal Függetlenek petícióját.  Várható-e a bizottsági tagok tervezett szlovákiai látogatása, hogy személyesen szerezzenek tapasztalatot a helyzetről?

Amikor a PETI-ben megtárgyaltuk ezt az ügyet, a kollégák csak csavargatták a fejüket. Nem értették, miféle izzadságszagú kicsinyesség a szlovák állam részéről, hogy a közúti forgalomban engedélyezik a települések nevének kisebbségi nyelven való feltüntetését a törvény által szabályozott formában, de a vasútállomásokon nem. Ezt bizony a primitivizmus megnyilvánulásának  tartják, s ezért egyhangúan támogatták a kérésemet a petíció befogadására. Az Európai Bizottsághoz fordultunk azzal a kéréssel, hogy tegye meg Szlovákiával szemben a szükséges lépéseket, hogy ezt a diszkriminációt felszámolja. Megjegyzem, a Fiatal Függetlenek jogi érvelése szakmai szempontból is figyelemre méltó, s ezt az Európai Bizottság is elismerte. Most kommunikáció zajlik Brüsszel és Szlovákia között a kérdésben, s miután én is meghívást kaptam az egyeztetésre, azt javasoltam, hogy első lépésben szólítsuk fel a szlovák kormányt ennek az anomáliának a felszámolására. Ez megtörtént az Európai Bizottság levele és az én levelem által. A szlovákiai látogatás egyelőre nincs napirenden, az Európai Bizottság és az Európai Parlament most a szlovák kormány lépésére vár.

A Trianonban gyökerező jogsérelmeink ellen zajló küzdelmek élharcosa volt a nyáron elhunyt Tamás Ilonka néni, akit a hatalom többedmagával együtt önkényesen fosztott meg szlovák állampolgárságától. Ez ügyben továbbra is a PETI asztalán van a petíció, amelyet Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke az érintett kettős állampolgárokkal együtt nyújtott be. Meg tudja erősíteni a hírt, miszerint a szlovák és román képviselők közösen próbálják meggátolni, hogy a bizottság a petíció kapcsán kötelezettségszegési eljárást indítson Szlovákia ellen? Ön mit tett, illetve mit javasol az előrelépés érdekében? Bíztatóak-e a további kilátások?

A kettős állampolgárság kérdése fontos téma, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartásának, a polgárok többes kötődése elismerésének ügye. Európában egyre több tagország ismeri fel a többes állampolgárság előnyeit és engedélyezi ezt az intézményt. Térségünkben a legmeggyőzőbb változás Csehországban játszódott le, ahol néhány évvel ezelőtt még tiltották a kettős állampolgárságot, mára azonban ez a lehetőség támogatottá vált. Lengyelországban is pozitív változások történtek az ügyben. Azt akarom ezzel mondani, Magyarország felvethetné azt a lehetőséget, hogy a Visegrádi Négyek tagországaiban harmonizálják ennek a kérdésnek a kezelését. Az EU ugyanis nem illetékes ennek a kérdésnek a megoldásában, ez kizárólagos tagállami kompetencia. Emiatt buktak el az eddigi kezdeményezések, az eddigi beadványok minősége is hagyott kívánnivalókat maga után. Örülök, hogy Lomnici úr változtatott a hozzáállásán, és nem a többes állampolgárság létét vagy nem létét, hanem a szlovák ellentörvényből fakadó joghátrányokat támadja. Ez egy járható út, a PETI javaslatomra befogadta a beadványt, s Lomnici Zoltán javaslatával már az Európai Bizottság is foglalkozott, ráadásul a kérdések tisztázására szólították fel a szlovák kormányt. Meglátjuk, merre megy majd a folyamat a jövő évben, de tény, hogy ez a kérdés ilyen magas szintre eddig még nem jutott el. Nem tehetem azonban meg, hogy ne jegyezzem meg: mindezeket a tortúrákat elkerülhettük volna, ha a Fidesz 2010-ben teljesíti az MKP elnökeként megfogalmazott kérésemet, és elhalasztja az állampolgársági törvény megszavazását három héttel, a szlovákiai parlamenti választások utáni időpontra. S még az is meglehet, hogy az MKP ilyen helyzetben 2010-ben is parlamenti párttá vált volna… Még csak annyit mondanék: igen, a szlovák és a román képviselők között megvan az ön által említett együttműködés, de a Néppártban mi erősebbek vagyunk. Köszönhetjük ezt nyugati barátaink támogatásának.

A másik régóta húzódó ügy a felvidéki magyarok kollektív bűnösségét statuáló, 2007-ben a szlovák parlament által megerősített Beneš-dekrétumoké, amelyek hatályon kívül helyezése céljából többször nyújtottak be petíciót a Hunnia Baráti Kör, valamint párhuzamosan a felvidéki Nobilitas Egyesület és az Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága képviselői. Azok befogadása, továbbá a szlovák kormány álláspontjának, illetve az Európai Bizottság szakvéleményének kikérése után a PETI mikorra tervezi a kérdés újbóli napirendre tűzését, s a közeljövőben milyen konkrét fejleményekre számít?

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága 2014-ben foglalkozott utoljára ezzel a kérdéssel, s akkor a petíció befogadása mellett döntött. Ebben a kérdésben is világossá kell azonban tenni, hogy az Európai Parlament nem tehet semmissé egyetlen nemzeti jogszabályt sem, ebben a kérdésben nagyon egyértelműen osztódnak meg az illetékességek. Vizsgálni tudja azonban a 2007-es szlovák parlamenti határozatot, mivel Szlovákia akkor már EU-tagállam volt, s vizsgálni tudja a jogkövetkezményeket. A probléma ott van, hogy elég sok szöveg hangzik el ebben a kérdésben is, de konkrét jogsérelemről számot adó dokumentum alig van. Örülök azonban annak, hogy a petíció beadói idén aktualizálták beadványukat, s a szlovák és a magyar külügyminiszter levele után jelenleg az övék az utolsó szó. Erre való hivatkozással tehát azt kértem, hogy a PETI foglalkozzon ezzel a kérdéssel márciusban, elkészítettem a saját szakmai értékelésemet is az anyaghoz, amelyet az EP jogászai most tanulmányoznak. Szeretném azonban itt is nyilvánvalóvá tenni, hogy az EP nem kérhet bocsánatot a szlovák parlament helyett a kollektív bűnösség elvének alkalmazásáért, politikai nyomást viszont gyakorolhat Szlovákiára. Jó lenne hasonló beadvánnyal fordulni a szlovák parlament felé is, amire szintén nyomást kellene gyakorolni. A Szlovák Nemzeti Tanács ugyanis már bocsánatot kért a zsidóktól és a kárpáti németektől a II. világháború alatti, illetve utáni meghurcoltatásokért, csak a magyarok esetében maradt el a bocsánatkérés.

Szeptemberben az MKP a közlekedésben teljes kétnyelvűséget biztosító javaslata kapcsán, majd november 16-án Ön személyesen is magyar nyelvű levélben szólította fel Érsek Árpádot, a Most-Híd vegyespárt közlekedési, építésügyi és régiófejlesztési miniszterét a kétnyelvű vasúti táblák engedélyezésére. Azóta kapott-e választ, amelyből kiderülhet, hogy a tárcavezető mikor terjeszti a kormány elé a törvénymódosítást?

Még nem kaptam választ, de még benne vagyunk a határidőben, amit a törvény a válaszadásra előír. Érsek miniszter úr nagyot javíthatna brüsszeli reputációján, ha elintézné ezt a dolgot. Amennyiben nem fogja ezt tenni, senki sem mossa le a Most-Híd miniszteréről, hogy asszisztál a magyarellenes nacionalista politikához.

Az EP 2015 őszén hagyta jóvá az Ön és Gál Kinga (FIDESZ) által közösen benyújtott Sokszínű Európa című projektet. A vonatkozó pályázatot eredetileg 2016. július 1-jén hirdették volna meg, majd annak határideje szeptember 1-re halasztódott. A megszavazott költségvetési jelentés értelmében a diszkrimináció felszámolását támogató kisebbségi programok finanszírozására első körben uniós forrásokból 1 millió euró áll a pályázók rendelkezésére. Tudomásunk szerint az EB már meghirdette a vonatkozó pályázatot, bár a kiírást a honi sajtóhoz az előzetes ígéretektől eltérően még nem küldték el.

A pályázatot az Európai Bizottság november 17-én (javaslatomra az 1989-es csehszlovákiai forradalom évfordulóján) meghirdette, a pályázatokat 2017. február 28-áig lehet beadni. A kiírás megjelent az EB közlönyében, amely sajtónyilvános. A témával kapcsolatos össze információ az Európai Bizottság honlapján érhető el. Érezhető volt azonban az ódzkodás az EB részéről, én ezért vállaltam a parlamenti interpellációt is az ügyben, hogy nyomást gyakoroljak rájuk.

Martin Schulz, az EP szociáldemokrata elnöke nemrég bejelentette, hogy a januárban lejáró megbízatása után távozik az uniós testületből. Az EP-képviselők január 17-én választják meg a testület elnökét. A parlamenti elnökség a hagyományok és a pártközi megállapodások szerint a következő periódusban az Európai Néppártnak (EPP) járna, amely részéről korábban egyedül az ír Mairead McGuinness jelentette be az indulását. De Gianni Pittella, az EP szociáldemokrata frakcióvezetője is jelezte, hogy megküzd az elnöki posztért. Az EU jövője szempontjából kinek a megválasztása jelenthetne pozitív irányú változást?

Az eddigi szokásjog alapján az Európai Parlamentben felezték a funkciók ellátásának idejét, s már az is kivétel volt, hogy Schulz úr az EP történetében először egymás után két alkalommal töltötte be ezt a tisztséget. Mára már a néppárt részéről is több jelölt jelentette be indulását, a jövő heti strasbourgi ülésen fogunk szavazni róluk, pontosan tehát arról, hogy ki lesz az EPP jelöltje erre a posztra. Kedden további két jelölt bemutatkozásán vettem részt, Peterle szlovén és Lamassoure francia kolléga is érdeklődik a poszt iránt. A probléma abban van, hogy az EPP-s jelölt megválasztása esetén az EU mindhárom legfelsőbb szervének élén kereszténydemokrata vezető állna, s ez nem tetszik a szocialistáknak és a liberálisoknak. Tusk és Juncker helyzete sem biztos, januárban fog eldőlni, mekkora mélységben történnek majd változások az európai politikában. Korai még arról értekezni, ki lehetne a jobb jelölt. A jövő hét ezen tárgyalások jegyében zajlik majd Strasbourgban, utána tisztább lesz a kép. Néhányan majd valószinűleg vissza is lépnek. Ami a bizottsági posztokat illeti, arról is januárban születik döntés, milyen mélységben osztja újra a posztokat az EU, sor kerül-e a bizottsági alelnöki helyek újraosztására is. Ez a frakciók politikai döntésétől függ. Változások érinthetik az én pozíciómat is a PETI-ben.

A brit népszavazás után most az olasz Renzi-kormány dőlt be a vasárnapi alkotmány-referendum végeredménye miatt, s ezzel megrengette az EU-t is.Hollandiában az uniót bíráló Geert Wilders is készül a márciusi választásokra, a májusi franciaországi szavazástól pedig a szélsőjobboldali Marine Le Pen remél sikert, aki akár az euróövezetből, illetve az EU-ból való kilépést is zászlajára tűzheti. Mindez hogyan befolyásolhatja az Európai Unión belüli politikai erőviszonyok átrendeződését és a menekültkérdés kezelését?

Igen, Európában nyugtalan idők elébe nézhetünk, s az instabilitás érintheti mindnyájunk pénztárcáját is. Úgy érzem, mintha egy általános fáradtság venne erőt az európai polgárokon, s az sem szerencsés, hogy több hazai politikus minden rosszért Brüsszelt próbálja meg felelőssé tenni. Európának és Európa polgárainak ugyanis komoly veszítenivalója van: bárminemű instabilitás csak a helyzet romlását idézheti elő. Nem azt mondom, hogy Brüsszelt ne kritizáljuk amiatt, amiért valóban megérdemli a kritikát – magam is gyakran ütök meg kritikus hangnemet azért, hogy felhívjam a problémákra a figyelmet és megpróbáljak orvoslást kierőszakolni. De arra nagyon vigyáznunk kell, hogy a fürdővízzel együtt ne öntsük ki a gyereket is! Az európai együttműködésnek nincs alternatívája, s a kis államok átgondolatlan szóló politikája csak a kiszolgáltatottságukat növeli.

Végéhez közeledik Szlovákia soros uniós elnöksége. A szlovák kormány önértékelése szerint remekül látta el az elnöki feladatkört az EU Tanácsában. Megítélése szerint is jól vizsgázott, avagy Önnek van némi hiányérzete az elmúlt hónapok levezénylése kapcsán? A belpolitikai csatározás milyen mértékben nyomta rá bélyegét az elnöklő ország teendőinek elvégzésére?

Szerintem Szlovákia kormánya közepes teljesítményt nyújtott. Robert Ficónak nincs jó neve Európában, kormányának egyes miniszterei – köztük Érsek Árpád is – kritikán aluli teljesítményt nyújtottak. Szlovákiának rossz neve van Európában, korrupt, jelentéktelen országnak tartják a periférián. Ezt a képet a szlovák diplomácia megpróbálta kiegyensúlyozni, néha sikerrel. Ebben a vonatkozásban Kelet-Európa több kormánya is a tükörbe nézhetne: nem magyar, lengyel, román vagy cseh diplomata játszott első ligás meccset a közelmúltban az ENSZ-ben, hanem Lajčák, s az Európai Bizottság öt legfontosabb tagja között sem más, a maga szerepét felülértékelni hajlamos szakember található, hanem Ševčovič. Ők egyébként nem marják egymást, és nem cserélnek ki fontos diplomatákat átgondolatlanul ha kell, ha nem. Korčok megbízott államtitkárral együtt mindannyian a két Dzurinda-kormány alatt kezdték meg karrierjüket, Eduard Kukan bábáskodása mellett, s jobban összedolgoznak, mint a térség diplomatái közül bárkik.

Forrás: Hírek.sk, – miskó-

Cikkajánló

nagy_kadar_1

Megelevenedik Nagy Imre és Kádár János „hitvitája”

Egy nap az örökkévalóságból címmel nemzeti ünnepünkön mutatja be Csáky Pál új drámáját a budapesti József …