Békét és reménységet

Újévi beszélgetés Csáky Pállal 2010.  december 27-én
–  Csáky úr, hogy tekint vissza a 2010-es évre?

– Június 12-éig küzdelmes, de reményteljes időszak volt, Ficóék részéről sok bántó megnyilvánulással, a szlovákiai magyar közösség vonatkozásában sok felemelő pillanattal. Június 12-én egy nagy törés következett be. A második félév nehezebb  volt, bár a helyhatósági választások is felcsillantottak néhány szép mozzanatot.

– Ön mégis azt mondta, hogy a novemberi kép nem olyan szép, mint amilyennek  első pillantásra tűnik,  mint ahogy a parlamenti  választások utáni összhatás sem volt olyan lehangoló, mint  ahogy az első pillantásra  tűnt.

– Sokan hajlamosak arra, hogy túlértékeljék a pillanatnyi helyzeteket, ugyanakkor a történelem arra tanít bennünket, hogy sokkal fontosabbak a folyamatok. Júniusban sokan elmondták, hogy bár nem az MKP-ra szavaztak, nem akarták, hogy az MKP kiessen a parlamentből, s azt nagyon rossz fejleménynek tartják. Azóta sokszor halljuk, hogy hiányzik a megbízható, szavatartó magyar párt a parlamentből. Ezt egyébként szlovákok is mondják. A szlovákiai magyar társadalomban is érezhető volt október, november folyamán egyfajta dacos nekifeszülés: ez meg is hozta a gyümölcsét november végén. Zavarodottak tehát a folyamatok, idő kell a letisztuláshoz, ám azt is látjuk, hogy a szlovákiai magyar közéletben rögzült egy pártpolitikai  szembenállás, amely családokat, baráti, munkahelyi közösségeket oszt meg. Erre mondom, hogy ez nem jó. Én megpróbáltam ennek a veszélyeire figyelmeztetni májusban, júniusban. Sajnos, az emberek alábecsülték ezt a negatív forgatókönyvet, s attól tartok, ez a szembenállás még sok bajt fog okozni nekünk.

– Egy magyarországi elemző mondta a minap,  hogy Csákyt  és az MKP-t nem tudta megtörni sem Fico, sem Slota, sem Mečiar, sem a magyarellenes politikai és mediális vihar. Az MKP állta a sarat. Azután júniusban jött egy megingás, az illető szerint maguk a szlovákiai magyarok árulták el az MKP-t. Egy Dag Daniš nevű szlovák elemző is hasonlót írt.

– Én mindenki jogát elismerem a történtek saját világlátás szerinti értékelésére. Tény viszont, hogy úgy gondoltuk, egészségesebb a szlovákiai magyar lélek, nem hagyja magát megzavarni mindenféle bóvlitól. Úgy látszik, a kelleténél magam is jobban bíztam a szlovákiai magyar lélek erejében, egészséges helyzetértékelésében. Az MKP nem hibátlan párt, de letett valamit az asztalra, kétségkívül a szlovákiai magyar közösségből nőtte ki magát és ezért a közösségért van. Az egyedüli ilyen párt Szlovákiában.

– Az emberek viszont a pillanatnyi sikerek alapján értékelik a politikát.

– Azért gondolkodjunk el azon, mit fogadunk el sikernek. Ha azt is, hogy a vélt pillanatnyi érvényesülésért és a pénzért hajlandóak vagyunk odadobni mindent, az értékeinket  és a jövőnket is, akkor azt én nem sikernek, hanem elerkölcstelenedésnek tartom. Aki ilyet mond vagy sugall az egyébként is gyengélkedő szlovákiai magyar társadalomnak, az szerintem bűnt követ el ellene. Ha egy nép erkölcsileg lezüllik, a pusztulása megállíthatatlan. Számomra  tehát az a siker, ha a szlovákiai magyar közösség megerősödik és vállalja önmagát.

– Alojz Hlina, a híres pozsonyi vállalkozó azt mondta,  hogy önben és az MKPbanaz öntudatos, büszke magyarokat tiszteli.

– Nekem krédóm, hogy szabad, értékeinkre büszke emberként kell élnünk Szlovákiában is. Méltóság és tartás: ezt becsüli meg minden partner. Így kell vállalnunk magunkat  a népszámlálás alkalmával is: valóban igyekeztünk ezt kisugározni, erről szólt a május-júniusi választási kampányunk is. Arra is törekedtünk, hogy bent maradjunk a szlovákiai politika centrumában, ahonnan erős pozíciókban tudtunk volna tárgyalni egy esetleges kormányalakításról. A szlovák politikusok, újságírók megértették ezt, ezért támadtak bennünket. Sajnálatos módon a magyar választók másként gondolkodtak, nem értették meg és nem támogatták kellő számmal ezt az utat.

– Rosszkor jött a magyar állampolgársági törvényről szóló döntés is.

– Ez magasra feladott labda volt Robert Ficónak. Nemcsak azért, mert azonnal ellentörvényt tudtak fabrikálni, hanem azért is, mert a társadalomban kialakított magyarellenes atmoszférával meg tudták félemlíteni, el tudták bizonytalanítani a felvidéki magyarokat. Látja, megint csak oda jutunk: a magyar lélek gyengeségéhez és megfélemlíthetőségéhez. Azt hihetetlen torzulásnak tartom egyébként, hogy belépünk az EU-ba, eltűnnek a határok Szlovákia és Magyarország közül, és akkor a szlovákiai magyar közösség el- bizonytalanodik.

– A Fidesz és a magyar kormány viszont az MKP-t tartja partnerének.

– A Fidesz maga hiteltelenítené el nemzetpolitikáját, ha nem az egységes nemzetfilozófiát  megjeleníteni igyekvő MKP-t tekintené szerves partnerének. Vegyes pártok vannak, létrejöhetnek  máshol is. Ha azokat ugyanolyan megítélés alá veszik, mint a tiszta magyar pártokat, értelmét veszti a nemzetpolitikai legmarkánsabb alappillére, az azonos módon való gondolkodás parancsa. Ha ugyanis reggel szlovák közegben bárki azt állítja magáról, hogy nem magyar párt képviselője, hanem egy szlovák–magyar vegyes csapaté, s ezzel tetszeleg a szlovákok előtt, délután viszont magyar közegben magyar pártként aposztrofálja magát, az bizony nem más, mint hazudozás. Nem lehet reggel Pozsonyban azt mondani, ha olyan lépést tettünk, ami Budapesten rosszallást vált ki, akkor jó úton járunk – ugyanakkor délután elvárni, hogy Budapesten tapsoljanak ezért. Hiteles az, ha valaki egyszer azt mondja, vállaljátok az identitásotokat, máskor pedig azt hirdeti, mindegy, milyen az orvos (pék, tanító, stb.) nemzetisége? Nem lehet ugyanabból a szájból egyszerre hideget és meleget is fújni. Lehet, hogy a Liberális Internacionáléban ennek tapsolni fognak, de egy kisebbségi közösség számára az ilyen cselvetések végzetesek lehetnek. Én ellenkező filozófiát vallok: tényleg hiszek abban, hogy hosszú távon kifizetődő tisztességesnek és elvhűnek maradni. A mi közösségünk  csak így maradhat  fenn, egyébként el fog tűnni, szét fog hullani. Ez tehát nem két párt klasszikus politikai vetélkedése. Sokkal több annál: a megmaradni  vagy eltűnni küzdelme. Látni kell: van itt egy közösség, amely nehéz helyzetben komoly utóvédharcokat  folytat. S vannak, akik a hátában önös érdekeknek engedelmeskedve a nemzeti szempontból minden mindegy politikáját követik.

– A Most-Híd azt mondja, hogy csak ők képviselik a magyarok érdekeit a parlamentben  és a kormányban.

– Független szlovák elemzők és volt Most-Híd szimpatizánsok mondják, hogy ez nem így van. Ígérgetnek és nagyokat mondanak:  kívül csillogni igyekszenek, de belül üresek. 2011-ben ez még nyilvánvalóbbá válik. Fico kormánya nem büntetett a nyelvtörvény alapján, a Most-Híd kormány már két büntetést is kirótt, mindkét esetben a magyar nyelv használatáért. A dunaszerdahelyi szurkolókat  a piros-fehér-zöld színek használatáért büntették meg az állami jelképekről szóló törvény alapján. Azokat a drukkereket, akikről a szlovák futballszövetség elnöke mondja, hogy a liga legjobb szurkolói. Szlovák és magyar elemzők írják, hogy egyértelműen látszik, máshol vannak a Most prioritásai. Štefan Hríb, nagy drukkerük írta le a múlt héten, hogy számára a 2010-es év legnagyobb csalódása a Most-Híd tevékenysége. Látom, hogy a keresztapaságot komolyan veszik, viszont a magyarok jogaiért még annyit sem tettek meg, hogy a nyelvtörvény büntetéseinek eltörlését a költség- vetési törvény megszavazásához kössék.

– Bocsánatot kértek viszont Malina Hedvigtől.

– Rudolf Chmelt régóta ismerem. Tisztelem a korát, jó viszonyban voltam vele két kormányban, és együtt szerveztünk szlovák–magyar békéltető kerekasztalokat már a Mečiar-kormány  idején. Ám nem igazán pozitív szerepet játszott budapesti nagykövetként az 1990-es  évek elején, a második Dzurinda-kormányban pedig hozzájárult ahhoz, hogy az alkotmánybíróság kivegye az antidiszkriminációs törvényből a kisebbségek pozitív megkülönböztetésének lehetőségét. Most láthatóan azt a szerepet adták neki, hogy a semmittevés elé szánt PR-függönyre ő rajzolja a színes léggömböket. Magyarán: akkor lenne őszinte a bocsánatkérés, ha megszüntették volna Hedvig ellen az eljárást. Malina Hedvig ellen ugyanis továbbra is érvényben van a bűnvádi eljárás, ami azt jelenti, hogy hivatalosan a jelenlegi kormányzó  elit is hazugnak tartja őt. Hiteles így a bocsánatkérés?

– A Most-Híd több szempontból is zűrös pártként jelent meg.

– 2007-ben lényegében két dolog miatt történt váltás az MKP élén. Az első, hogy a tagság karakterisztikusabb  nemzeti politikát várt el a párttól. A második: sokaknak elegük volt a párt mögött létrejött gazdasági lobbi önzéséből, amellyel diktálni próbáltak a párt vezetésének, alárendelni a politikai döntéseket a gazdasági érdekeknek.  Az én vezetésem alatt ilyesmi szóba sem jöhetett, a párt tiszta és elvszerű volt. Azok a problémák, amelyek az MKP- ban 2007 előtt többé-kevésbé rejtve voltak, most egyre nyilvánvalóbban jelennek meg a Most-Hídban.

– A múlt héten Gömörben többen azt mondták  nekem, nem fogják kérni a magyar állampolgárságot. Kemény, öntudatos magyarok mondták ezt, akik nehezményezték, hogy a Fidesz ezt úgy adta, hogy az bántó és az adott pillanatban káros volt. Most a dac az ügy ellen fordult. Ráadásul azt olvastam, hogy Duray Miklós sem fogja kérni a magyar állampolgárságot.

– Duray Miklós nevében nem nyilatkozhatok. Ami pedig a szlovákiai magyarok hozzáállását illeti ehhez a kérdéskörhöz, az differenciált. Bizonyára sokat kell erről a kérdésről még beszélnünk. Én a megfelelő időpontban kérni fogom a magyar állampolgárságot – de e téren sem kell semmit elkap- kodni, átgondoltan kell cselekedni. Minden polgár önmaga fog dönteni a saját lépéséről ebben a kérdésben is.

– Mi volt az ön számára  a legkellemetlenebb meglepetés a Radičová-kormány részéről?

– Három ilyen elem is van. Az első az önzés, az amatőrizmus, ahogyan a politikát csinálják, ahogyan saját maguk számára gyártanak politikai problémákat és ahogyan elfordultak a választási ígéreteiktől. A második: magyar vonatkozásban bár mosolyognak, de nem hajlandók érdemibb lépéseket megtenni. A Most-Híddal játszadoznak, mint macska az egérrel. Megtehetik, hiszen a szlovákiai magyar választópolgárok döntése értelmében jelenleg nincs autentikus, erővel bíró magyar politikai képviselet a parlamentben. A harmadik pedig, hogy a jelenlegi szlovák kormány  olyan könnyű  szívvel dobja oda a termőföldet a külföldieknek. Még legalább három évnyi moratóriumot kellett volna kérniük az EU-tól. Ez egyértelműen a mezőgazdasági minisztérium hibája.

– Mit vár 2011-től?

– Bizonyos fokig a dolgok tisztázódását. Érdekes lesz figyelni a kormány bukdácsolását. Magyar szempontból  esély van az MKP megerősödésére, a Most-Híd belső problémái valószínűleg növekedni fognak. Arra is szeretnék mindenkit biztatni, hogy pályázzanak a kormányhivatal felé. Bár Chmel tit- kársága minden bizonnyal megpróbálja majd felhasználni a kisebbségi pénzeket a civil szféra korrumpálására, ezt nem szabad engedni. A folyamatnak új törvényi szabályozása van, amelynek értelmében a pályázatok megítélését erős kontroll alá vehetjük. Az a pénz egyébként nem a kormánypártok zsebpénze, ha- nem a mi adónk csekélyke része. Minél értelmesebben  kell tehát felhasználni.

(Jacqueline Kovats, Europress. Megjelent a Felvidék Ma honlapon is)

Cikkajánló

Az EP Strasbourgban: a kisebbségi iskolák pedagógusait jobban meg kell fizetni

Az oktatás unióbeli korszerűsítésének témájáról fogadott el jelentést ma Strasbourgban az Európai Parlament. A kérdés egyik …