Csáky Pál kapta az idei Bethlen Gábor-díjat

(Fotó: Oriskó Norbert)
(Csáky Pál és a Bethlen Gábor-díj, Fotó: Oriskó Norbert)

Csáky Pálnak a felvidéki magyar képviselőként, a szlovák kormányban, majd az Európai Parlamentben végzett közösségi szolgálata, a magyar-magyar kapcsolatok és a régiók fejlesztése, a kisebbségek emberi jogainak érvényesítése ügyében 1990 óta folytatott munkássága –, kiemelkedő nemzetszolgálata elismeréseként adták át a Bethlen Gábor-díjat. Az Alapítvány alapító okiratának értelmében „ezt a rangos díjat azon személyek, vagy közösségek kapják, akik életművükkel, áldozatos munkájukkal sokat tettek nemzetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása és Közép-Európa népeinek békés együttélése érdekében.”

Csáky Pál méltatásában Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte, hogy a díjazott politikusként fáradhatatlanul küzdött annak hátrányos megkülönböztetése ellen, fellépett kisebbségi jogainak érvényesítéséért, íróként pedig folyamatosan tematizálja a Szlovákiában élő őshonos magyarságot. “Munkássága eljutott arra a csúcsra, hogy a magyarság minőségi, eredményes szolgálatáért Bethlen Gábor-díjban részesüljön” – jelentette ki Lezsák Sándor. Szavai szerint Csáky Pál Pozsonyban, Budapesten és Brüsszelben egyaránt előmozdítja a felvidéki magyarság fennmaradását. Indokoltan lép a kitüntetettek közé, ugyanis életművével, áldozatos munkájával sokat tett a nemzet értékeinek megőrzéséért, gyarapításáért, valamint a közép-európai népek békés együttéléséért. Lezsák Sándor  rámutatott, hogy Csáky Pál sorsszerűnek érezte, hogy 1956-ban született, egy drámát is írt a témában. Fiatalon élte át a csehszlovák területek 1968-as katonai megszállását.  Antikommunista meggyőződésűnek nevelték, a nyolcvanas években a rendszer ellenségének számított, amiről Pozsonyban dokumentumok tanúskodnak – ismertette az Országgyűlés alelnöke.  Megjegyezte: Csáky Pál személyesen is részt vett a palóc hagyományok ápolásában. Lezsák Sándor szerint joggal aggódik a szellemi igénytelenség elburjánzása, a nyomtatott irodalom háttérbe szorulása és a fiatalok hiányos történelemismerete miatt, ezért írt drámát a felvidéki magyarok meghurcoltatásáról. „Legfőbb politikai céljai – a magyarságot sújtó kollektív bűnösség következményeinek megszüntetése, a kártalanítás, a szabad nyelvhasználat -, sajnos, még mindig nem teljesültek” – jelentette ki Lezsák Sándor. Emlékeztetett arra is, hogy Csáky Pál miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltött Szlovákiában. Az Európai Unió működését belülről látva egyre inkább az a meggyőződése, hogy Közép-Európa szerepének erősödnie kell – tette hozzá. Amit szlovák politikusként nem tudott elérni, arra az Unió “színeiben” törekszik; úgy véli, hogy nemzetközi támogatás nélkül nem lehet előrelépni a kisebbségi, emberi jogok terén Szlovákiában. A diszkrimináció felszámolására törekszik, fáradhatatlanul dolgozik a keresztény magyar nemzetért – nyomatékosította Lezsák Sándor.

Márton Áron-emlékéremmel tüntették ki Juhász Juditot, a Magyar Művészeti Akadémia szóvivőjét, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökét; Matl Péter munkácsi szobrászművészt, magyar honalapítási emlékművek alkotóját; valamint Pátkai Róbert nyugalmazott evangélikus püspököt, a Magyarok Angliai Országos Szövetségének korábbi elnökét. Tamási Áron díjban részesült Hadnagy Jolán óvónő.

A ceremónián a Teleki Pál érdeméremmel kitüntetett Misztrál együttes zenéje is gazdagította. A díjátadó ünnepségre színvonalas kultúrműsor keretében került sor abban az ülésteremben, ahol hajdan Kossuth Lajos és Széchenyi István is szót váltottak.

O.N. (a Bethlen Gábor Alapítvány honlapja és az MTI híre alapján) – Tények.sk

Cikkajánló

Az őshonos kisebbségek védelme egy újabb parlamenti jelentésben kapott helyet

Az Európai Parlament ez évi utolsó plenáris ülésén elfogadta az uniós polgárságról szóló 2017-es évi …