2016. október 27-én tüntetést a pozsonyi kormányhivatal előtt a Csallóköz vízkészletének védelme érdekében. Ennek ma már Brüsszelben is van folytatása, többek között ez is kiderült Csáky Pál interjújából, melyet a Kossuth Rádiónak adott. Mint ismeretes, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője az EP Petíciós Bizottságának alelnöke.
Korábban tájékoztattunk arról, hogy a Dimitrov üzem vereknyei hulladéklerakó telepe a talajvizek egyre fokozódó szennyezésével visszafordíthatatlan egészségi és környezeti károkat okoz a Csallóközben, az ott élő emberek életében. A tüntetés egyik szervezője, Schwartz Zsuzsanna, az MKP önkormányzati (Vereknye) és megyei képviselője volt, aki arról is tájékoztatott bennünket, hogy a lerakat veszélyességére szakvizsgálatok is figyelmeztetnek, mégis évek óta húzódik az ügy megoldása.
Az interjút Csáky Pállal Haják Szabó Mária készítette, és január 27-én, a Határok nélkül c. műsorban került adásra. A következőkben ebből olvashatunk részletet:
Hány, a szlovákiai magyarságot érintő ügy van most az EP Petíciós Bizottsága előtt?
– Négy ilyen petíció, illetve négy ilyen téma van jelenleg. Vélhetően mindegyikkel foglalkozni fog majd a bizottság 2017 első félévében.
Melyek ezek?
– Kezdjük talán a legújabbal. A tavalyi év második felében nyújtottak be fiatal aktivisták egy környezetvédelmi jellegű petíciót a csallóközi vízkészlet védelme érdekében. Az európai zöldek nagyon rákattantak a témára, de láthatjuk, hogy szlovákiai önkormányzatok és környezetvédelmi aktivisták is megmozdultak a probléma miatt. Tüntetés is volt a minisztérium késlekedése ellen, s néhányan petíciót is megfogalmaztak az ügyben. Tény, hogy egy régi, hosszan tartó problémáról van szó, ám az nem megoldás, hogy visszafelé fogunk mutogatni. Mindannyian tudjuk, hogy a vereknyei vadlerakatot mielőbb fel kell számolni, különben nagy bajok történnek. Most tényleg a 24. órában vagyunk, s az EU alapjai pénzügyi támogatást is kínálnak a probléma megoldására. Lépni kell, mégpedig mielőbb – ezt üzeni a petíciós bizottság is.
Mi a helyzet a kétnyelvű vasúti táblákkal?
– A petíciót annak benyújtói nagyon okosan fogalmazták meg, a közúti közlekedés szabályairól szóló előírást mutatták fel példaként. Brüsszelben senki nem érti, miért lehetséges a törvény által kétnyelvűnek deklarált községek elején és végén a közúti táblák esetében a község nevének mindkét nyelven való feltüntetése és miért tiltott ez a vasútállomásokon. Ennek abszurditását a jelenlegi miniszter is elismerte, aki azt mondta, hogy egy tollvonással megoldható az egész probléma.
A régi ügyben, a beneši dekrétumok kérdésében két petíció is állva maradt a bizottság előtt.
– Igen, tavaly mindkét petíciót aktualizálták benyújtói, s így az új információk alapján tudunk majd róluk tárgyalni. Úgy néz ki, hogy a közeljövőben foglalkozni fogunk ezzel a kérdéssel is. Csakúgy, mint az állampolgárság kérdésével. Az eme probléma kapcsán benyújtott petíció alapján most az Európai Bizottság kért újabb információkat a szlovák kormánytól. Az új petíció ugyanis a jogkövetkezményekre fókuszál, s ott bizony vannak olyan elemek, amelyek sértik a hatályos európai jogot is. Jogállamhoz méltatlan állapot az is, hogy nem teljesen világos, mikor és milyen jogi aktus alapján veszíti el a polgár az állampolgárságát, magyarán: hogy szoríthatja az állam olyan helyzetbe a saját polgárát, hogy annak egy pozitív döntése egy kérdésben (felveszi egy másik állam polgárságát) hogy fajulhat jogilag oda, hogy az állam automatikusan egy negatív jogkövetkezményt rendel az ő más irányú döntéséhez, nevezetesen a szlovák állampolgárság elvesztését úgy, hogy ezt a polgár nem akarja.
Megjegyezném még, hogy Szlovákiából más petíciók is vannak az EP Petíciós Bizottsága előtt, s azt is, hogy nem várható minden problémánk megoldása csak az Európai Parlamenttől. Azért itthon, a szlovák kormány, a szlovák parlament és a szlovák ombusdman irányában is kellene lépéseket tenni.
Forrás: Csáky Pál fb-oldala
