Előrelépés a Beneš-dekrétumok ügyében és oktatásügyi konferencia az Európai Parlamentben

Február 28-án, kedden némi előrelépés történt a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos petíció ügyében. Mint arról portálunk is beszámolt, az Európai Parlament Petíciós Bizottsága, a PETI ez ügyben levéllel fordult a szlovák parlamenthez. Anyanyelv vagy államnyelv – Nyelvi kérdések az európai oktatási rendszerben címmel pedig a kisebbségi oktatásügyről szóló konferenciát tartanak március 7-én az Európai Parlamentben. Minderről Csáky Pált, az MKP EP-képviselőjét és a PETI alelnökét kérdeztük.

csaky_int3

Az Európai Parlament Petíciós Bizottságának mennyire volt nehéz elérnie, hogy a Beneš-dekrétumok témája Brüsszelben végre napirendre kerüljön, s azt, hogy levelükben a cseh parlament 1997-es döntésének követésére szólították fel a szlovák törvényhozást, illetve a dekrétumokat támogató 2007-es szlovák parlamenti határozatnak a megváltoztatására irányuló lehetőséget is felvetették?

– A tegnapi európai parlamenti döntés azért tekinthető előrelépésnek, mert eddig európai szinten azért kellett harcolni, hogy e témát egyáltalán fel lehessen vetni, s azt ne söpörjék le mindjárt az asztalról. Most sikerült offenzívába átmennünk: az EP Petíciós Bizottsága (PETI) egy aktív lépést vállalt fel úgy, hogy azt minden frakció támogatta. Ehhez persze az is szükséges volt, hogy le tudjuk választani a cseheket a szlovákokról. Ez két momentum kihangsúlyozásával történhetett. Először is pontosítani kellett a problémát, el kellett mondanunk azt, hogy nem minden Beneš-dekrétummal van gondunk. Csupán azzal a 14-gyel, amely az ország akkori kisebbségeit támadta a kollektív bűnösség elve alapján, és retorziókat foganatosított a saját kisebbségi állampolgáraival szemben. Beneš ugyanis több mint 270 dekrétumot adott ki a második világháború után, s ezek léte a csehek számára a jogfolytonosságot jelenti. Ha ez kiesik a cseh történelemből, akkor csak a Protektorátus és a németeknek való behódolás marad, ami rengeteg problémát vetne fel. (Persze, a dekrétumok is felvetnek ugyanennyit, például azt, hogy az aláírásukkor Beneš de iure nem volt csehszlovák köztársasági elnök tekintettel arra, hogy 1939-ben jogilag releváns módon mondott le, de ez egy másik vita témája lehet.) A másik momentum: a csehek mégis csak nyíltan beszélnek erről a témáról, s bár ott is lehazaárulózták azokat, akik bocsánatot kértek a németek kitelepítéséért, ám 1997-ben mégis meglépték ezt a lépést, s azt most a jelenlegi szocialista miniszterelnök, Bohuslav Sobotka annak ellenére is példaértékűnek állítja be, hogy azt annak idején nem szavazta meg. Az EP minden frakciója elutasította a kollektív bűnösség elvének alkalmazását, és nagyra értékeli Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök két héttel ezelőtti nyilatkozatát, amely szerint a 20 évvel ezelőtti cseh lépés példa kíván lenni mások számára is

Anyanyelv vagy államnyelv – Nyelvi kérdések az európai oktatási rendszerben címmel tartanak a kisebbségi oktatásügyről konferenciát március 7-én az Európai Parlamentben. Kik a tervezett tanácskozás szervezői, s milyen szándék vezérelte a kezdeményezést? A tanácskozás a felvidéki alapiskolai beíratási kampány során zajlik, amelynek vezérvonala az anyanyelvi oktatás jelentőségének hangsúlyozása. Szándékos vagy véletlenszerű ez az időzítés?

– Ilyen konferencia még nem valósult meg az EP-ben, tekintettel arra, hogy azt a négy legnagyobb külhoni magyar közösség európai parlamenti képviselői szervezik. Bocskor Andrea Kárpátalja, Deli Andor a Délvidék, Sógor Csaba Erdély és jómagam a Felvidék problémáit szeretném láttatni európai szinten. Természetesen, szakértőket és hazai politikusokat is meghívtunk a rendezvényre, amely angol és magyar nyelven valósul meg. Elfogadunk egy zárónyilatkozatot is, amelyet megküldünk az Európai Bizottságnak, az Európai Parlament vezetésének, illetve a négy érintett ország: Ukrajna, Szerbia, Románia és Szlovákia nagykövetének. Az időzítésnél természetesen figyelembe vettük a felvidéki alapiskolai beíratási kampány időszakát, mert azt szeretnénk, ha a szülők és a pedagógusok is észrevennék, hogy velük szinkronban cselekszünk.

Milyen további magasrangú politikusokat és előadókat várnak a kedd délutáni brüsszeli összejövetelre?

– A konferencia nyitó részében én fogok elnökölni, s az első vendég, akinek szót adok majd, Navracsics Tibor, oktatásért, kultúráét, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos lesz. A zárszóra és a következtetések összefoglalására pedig Herbert Dorfmann képviselő kollégánkat kértük fel Dél-Tirolból.

A többi külhoni magyar közösséget a rendezvényen kik képviselik majd, és konkrétan milyen szerep jut Menyhárt Józsefnek, a Magyar Közösség Pártja országos elnökének?

– Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártja (MKP) országos elnökét arra kértem fel, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy politikai és szakmai szempontjairól nyújtson átfogó összefoglalást. A romániai magyarságot majd a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor, Kárpátalját a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Brenzovics László, a Délvidéket pedig Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke képviseli.

A vitaindító előadások után lehetőség nyílik-e a kötetlen eszme- és tapasztalatcserére, szabad véleménynyilvánításra? Esetleg tervezik-e az elhangzó, vélhetően tanulságos gondolatokat és figyelemre méltó adatokat is tartalmazó előadások megjelentetését?

– Igen, a rendezvény második felében szakmai vita lesz, amelyben a mi szakértőink mellett részt vesznek az EP és az EB szakértői is. Egy brosúra kiadásáról még nem egyeztettünk, de nagyon jó a felvetés: javasolni fogom egy ilyen kiadvány összeállítását angol és magyar nyelven.

Ön milyennek látja a felvidéki magyar oktatásügy jelenlegi helyzetét? Melyek a fő erősségei és legnagyobb hiányosságai?

– Az oktatásügy megmaradásunk alapja, az ma már nagyon látható, hogy több oldalról is komoly veszély fenyegeti az iskolarendszerünket. Még mindig sok gyerek jár szlovák iskolába, nagy teher a demográfiai hullámvölgy és az elvándorlás is, s bizony az eddigieknél hatékonyabban kellene átgondolnunk a kisiskolák helyzetét is. Mindez persze elsősorban szakmai feladat. A világon mindenütt evidencia, hogy mindenki abban a szellemi világban lesz otthon, amelyben az alapképzést megkapta. Az anyanyelvi oktatás tehát az az alap, amelyre mindannyiunk személyisége épül, s aki ezt feladja, soha életében nem lesz teljes értékű ember, illetve nem éri el azt a szintet, amelyet adottságai okán elérhetne.

Forrás: hirek.sk, -miskó-

Cikkajánló

felido_csp

Félidő – beszámoló Választóimnak

A 16 oldalas hírlevél pdf-formátumban a fenti képre kattintva érhető el, illetve tölthető le, alább ugyancsak …