Elszabotált vagyon-visszaszolgáltatás

A szlovák püspökök összejátszanak a nacionalista szlovák állammal

Április 5-én Csáky Pál, az Európai Parlament Petíciós Bizottságának alelnöke Tőkés Lászlóval, az Emberi Jogi Albizottság alelnökével közösen meghallgatást szervezett Brüsszelben a bencés kongregáció csehszlovák állam által elkobzott oroszvári tulajdona és a Székely Mikó Kollégium ügyében. A komáromi bencés vagyon tulajdonának ügye a háború utáni legszörnyűbb nacionalizmusra emlékeztet – közölte szerkesztőségünkkel Csáky Pál.

Mi jellemzi Felvidéken az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását?

– Két egyház szempontjából kell ezt a témát vizsgálni. Az első a református, amelyet a volt csehszlovák állam magyar intézményként kezelt. Dokumentumok tanúskodnak arról, hogy 1945 és 1949 között a református keresztyén egyház vagyonának egy részét, mint magyar szervezet vagyonát kobozták el. A reformátusok kérték az elkobzott vagyonok visszaadását, ami csak részben történt meg különböző törvények alapján a ’90-es, és a 2000-es években, amikor a MKP is a kormánykoalíció tagja volt. Mivel nem minden jogos tulajdont kaptak vissza, ezért felajánlottam a püspök úrnak, hogy ő is vegyen részt a brüsszeli meghallgatáson. Fazekas püspök úr arról tájékoztatott, hogy az egyházban felmérik a tisztázatlan vagyonokat, s amíg ezt a munkát nem fejezik be, addig nem tud konkrét adatokkal szolgálni a jelenlegi állapotokról. Nyáron megpróbálják a felmérés eredményét az új szlovák kormány elé tárni, és egyeztetni a vagyon-visszaszolgáltatásról. Amennyiben a kormány elutasítja a restitúciót, úgy 2016 második félévében ők is kijönnek Brüsszelbe. A katolikus egyház nemzetek feletti egyháznak deklarálja magát. A hívek és a papság körében magyarok és szlovákok is vannak. A kommunista rendszer az ’50-es években sok római és görög katolikus tulajdont elkobzott, melyek visszaszolgáltatása nagyjából megtörtént. Az első Dzurinda-kormány idején én voltam a felelős azért, hogy a görög katolikusok és a pravoszlávok közti megállapodást létrehozzuk, amit hosszú tárgyalások után, jelentős kártérítés mellett sikerült véghezvinnünk. Viszont a szlovák katolikus egyház összejátszik a szlovák nacionalista állammal. Megpróbálják a maradék magyarországi kapcsolatokat is megszüntetni két vonatkozásban. Az első: a ’90-es években vitát váltott ki, hogy több felvidéki ingatlannak, földterületnek a hivatalos és eredeti tulajdonosa az Esztergomi Főegyházmegye. Gondolhatunk arra, hogy a Nagyszombati Egyházmegyét az Esztergomi Főegyházmegyéből szakították ki. A Vatikán nem akarja ezt a kérdést rendezni, mert nem világos számára, hogy lesz-e politikai megoldás az üggyel kapcsolatban. A főegyházmegye földjeit Jan Sokol érsek használatba adta különböző gazdálkodóknak, és így állítólag elég jelentős pénzekhez jutott. Mindez annyira érzékeny kérdés a Vatikánban, hogy Robert Bezák nagyszombati érseket – aki kijelentette, hogy elődjei az érsekség vagyonáról (főleg a restitúció során visszakapott földterületekről) sem vezettek rendes nyilvántartást a könyvelésben, nem végeztek adott dátumok szerinti leltározást, vagyis ellenőrizni sem lehetett az egyes tételek mozgását, s csak az aktuális helyzetet tartották nyilván, a múltbéli változásokat egyáltalán nem – leváltották. A másik: a szerzetesrendi tulajdonhoz kapcsolódik. Főleg a magyarországi bencésekhez, hiszen ez a rend nagyon aktív munkát végzett a Felvidéken. Komáromban voltak ingatlanjaik, rendházuk, és hozzá kapcsolódó földterületek, illetve örököltek a Lónyai-családtól a Pozsony melletti Oroszvár községben egy kastélyt a hozzá tartozó gazdasági épületekkel, földekkel. Azokat a földterületeket, melyek jelenleg Ausztriában vannak, a rend a közelmúltban visszakapta. A szlovák állam viszont erre nem volt hajlandó. Ráadásul az állam nem hajlandó egy centet sem költeni erre a kastélyra éppen a tisztázatlan tulajdonviszony miatt. A kastély, a gazdasági épületek állaga így egyre jobban romlik, a park világa az enyészeté. Dr. Várszegi Asztrik főapát úr elmondta, hogy ők nem ragaszkodnak a kastélyhoz, de a tulajdonjog rendezéséhez igen. Szívesen átengedik az intézményt valamilyen európai célú felhasználásra a szlovák állammal együtt, ha erről megállapodnak, és kártérítést kapnak érte. A komáromi bencés vagyon tulajdonának ügye a háború utáni legszörnyűbb nacionalizmusra emlékeztet. Összejátszott az állam, a földhivatal, a mezőgazdasági minisztérium és a szlovák püspöki kar. A nagyszombati érsek, akiben ráadásul magyar vér is csörgedez arra való hivatkozással, hogy a komáromi ingatlant a bencések nem használják rendszerszerűen, kérte a tulajdonjog átruházást az egyházmegyére. A Vatikán első körben ebbe beleegyezett. Jelenleg egyházi bíróság vizsgálja a komáromi bencés ingatlan ügyét. A kolostor melletti földek tulajdonjogát már a szlovák földhivatal átírta a nagyszombati érsekségre. Ezt nagyon szerencsétlen dolognak tartom, mert megsértették a tulajdonjog szentségét, és ezután az érsek vajon mennyire hiteles, amikor a tízparancsolat „ne lopj!” tiltásáról beszél.

Mit gondol, az új szlovák kormány másként viszonyul majd a restitúció ügyéhez?

– Biztos vagyok benne, hogy nem, mert az új szlovák kormányt ugyanaz a miniszterelnök vezeti, aki korábban, és meghatározó erő az a posztkommunista párt, amelyiknek ő az elnöke. A megoldást nem Szlovákián belül keressük, azért is szerveztem ezt a meghallgatást. A bencések az Európai Parlamenthez fordultak, és az Európai Unió luxemburgi bírósága elé vitték az ügyet. Legkésőbb 2017 első félévében hoz a bíróság ítéletet a Lónyai-kastély tulajdonjogával kapcsolatban. S utána dől el, hogyan lépjünk tovább. Mindent megteszek annak érdekében, hogy ezzel a témával az EP-ben foglalkozzanak, ezért is tartottam fontosnak azt, hogy Brüsszelből is üzenhessen a főapát úr a szlovák köztársasági elnöknek és miniszterelnöknek, hogy ő kész a peren kívüli megállapodásra.

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium hányattatott ügye is petíció formájában került az Európai Parlament Petíciós Bizottsága elé. Ott a román állam akadékoskodik?

– A Székely Mikó Kollégium ügyében a román államvezetés féligazságokkal és hazugságokkal próbálja meg befolyásolni az európai döntéshozatalt. Ez a téma Románián belül nem oldható meg, tekintettel arra, hogy a ploiesti-i táblabíróság 2014 novemberében jogerős ítéletben érvénytelenítette a kommunizmus idején államosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a református egyháznak és felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a visszaszolgáltatást 2002-ben elrendelő testület három tagjára. Jellemző, hogy a román EP-képviselők erőteljes lobbit fejtettek ki a petíció napirendről való levétele és annak visszautasítása érdekében. A román diplomácia egy olyan összefoglaló dokumentumot is köröztetett az Európai Parlamentben, amely a romániai egyházi ingatlanok restitúcióját próbálja szembeállítani a magyarországi tulajdon-visszaszolgáltatás vélt hiányosságaival. A romániai magyar történelmi egyházak az elmúlt 25 év alatt a kommunista diktatúra idején államosított ingatlanaik csak mintegy felének a tulajdonjogát kapták vissza, de ténylegesen az ingatlanok egyharmada került vissza a használatukba. 2010 után teljesen leállt a romániai visszaszolgáltatás folyamata. A Petíciós Bizottság a hivatalos jelentés elkészülte után foglalkozik majd ismét a kérdéssel.

Medveczky Attila, Magyar Fórum