Erdélyi és felvidéki magyar érdekképviselet az Európai Parlamentben

Erdélyi és felvidéki magyar érdekképviselet az Európai Parlamentben címmel tartott tanácskozást a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, valamint Sógor Csaba és Csáky Pál EP-képviselők részvételével Budapesten június 27-én.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint a most induló kormányzati ciklusban új lehetőségek nyílnak meg a magyar nemzetpolitikában. Köszöntőjében rámutatott: közel 600 ezer új magyar állampolgár van, és a magyar kormány másként tud kiállni az ő érdekeiért is.

Azt mondta, az elmúlt években nagyon megerősödtek azok a szálak, amelyek a külhoni közösségeket és embereket Magyarországhoz kötik, és ezzel más, új érdekképviseleti lehetőségek nyílnak az unióban is. A munkát ugyanakkor csak összefogással és folyamatos párbeszéd mellett lehet végezni, az együttműködés a nemzetpolitika alapelve – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, kijelentve: nem lehet úgy nemzetpolitikát csinálni, hogy Budapesten egy íróasztal mellett találják ki, mire van szükségük a külhoniaknak.
Fontosnak tartja, hogy a jövőben az unióban jobban odfigyeljenek  az őshonos kisebbségek jogaira, és ehhez a magyar képviselők megtalálják partnereiket.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kántor Zoltán ezután az EP választások romániai eredményeit, Rákóczi Krisztián, az intézet felvidéki származású elemző munkatársa pedig a szlovákiai eredményeket elemezte.

Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja EP-képviselője úgy fogalmazott: egyetlen népet, nemzetet, nemzettöredéket sem lehet kívülről megmenteni. Ha egy közösség nem hisz magában és a jövőjében, akkor nagy baj van – mondta, hozzátéve: ez Felvidéken négy-öt éve, a pártszakadás óta kardinális kérdés; a vegyes párti filozófia azóta megmutatta igazi arcát, és a felvidéki magyar társadalom egyre nagyobb része számára válik világossá, nem ez a jövőbe vezető út.

Az volt a kérdés, tudnak-e új energiát adni a nemzeti megmaradás ügyének – jelentette ki a felvidéki magyar politikus, hozzáfűzve: az elmúlt három választás ezt visszaigazolta. Ugyanakkor a köztársaságielnök-választásnál legalább két százalékkal jobb eredményre számítottak a magyar jelölt esetében, akinek sikerében valószínűleg nem bíztak annyira a polgárok. Ezt mutatja szerinte, hogy a második fordulóban a Fico elleni szavazás 16-18 százalékkal több magyar választópolgárt mozgósított.

Az is kérdés volt – folytatta Csáky Pál -, hogy a nemzeti politizálás gondolatát sikerül-e stabilizálni, de úgy látja, ez sikerült. Nem arról van szó, hogy két párt és személyiségek vetélkednek, hanem két világlátás és filozófia vetélkedéséről van szó – utalt Csáky Pál a Most-Hídra, majd kiemelte: mindent elkövet, hogy méltóképpen képviselje a felvidéki magyarságot az EP-ben.
Jelezte, hogy a régiófejlesztési problémákra és az uniós források leosztására kiemelten szeretne figyelni, a dél-szlovákiai fejlesztések kérdését pedig kész európai üggyé is tenni, ha nem történik változás abban, hogy nem jutnak források erre a területre. Európai kezdeményezést indítanának arra vonatkozóan, hogy a kisebbségi jogok kerüljenek be az alapdokumentumokba – mondta.

Sógor Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője arról beszélt, hogy nem voltak kényszerhelyzetben, hogy egyezkedjenek politikai ellenfeleikkel. Hozzátette, ahol volt kapcsolattartás az emberekkel, ott a magyar részvétel is nagyobb volt.

A közel 15 százalékkal kisebb részvételi arány annak köszönhető, hogy nem sokat változott az erdélyi magyarság egyéni és közösségi helyzete – vélte Sógor Csaba, hozzátéve: az idei választáson hozták az országos átlagot. A románság elnökválasztási előjátéknak tekintette az EP-kampányt, és az RMDSZ volt az egyetlen politikai alakulat amely európai témákat hozott – jelentette ki.

Sógor Csaba kitért arra is: a legfontosabb feladat, hogy a kisebbségi kérdést állandóan napirenden tartsák, e nélkül nem lesz nyugalom és béke Európában. Brüsszelben az apró lépések politikáját lehet folytatni, és minden lehetőséget ki kell használni – fogalmazott. Megjegyezte, hogy 3,46 százaléknyi a magyar képviselők aránya az EP-ben.

mti nyomán Felvidék.ma

Cikkajánló

És utánunk mi marad?

Gondolatok a felvidéki magyar közéletiség ethoszáról Pozsony belvárosában sétálgatok 2023 őszén, egy nyugodt hétvégén. Ismét …