A fogyatékkal élő személyek jogainak tagállami korlátozása Szlovákiában

jelbeszedA szlovák parlament a közelmúltban módosította a jelnyelvről szóló törvényt (és ennek kapcsán az oktatási törvényt)1. Eme jogszabályi módosítások értelmében a siket személyeknek a szlovák jelnyelv használatára, a szlovák jelnyelven való művelődésre van joguk, továbbá jogosultak a szlovák jelnyelv segítségével a televíziós adásban és a közjogi intézmények részéről kapott információkra.  Az általános jelnyelv használattal szemben a törvény a szlovák jelnyelv használatát helyezi előtérbe, mindez visszalépésnek számít a fogyatékkal élő személyek jogai biztosítása terén.

Mivel az elfogadott új törvényszöveg megfeledkezik arról, hogy Szlovákia lakosságának 20%-a valamely nyelvi kisebbséghez tartozik, tehát jelnyelve is különbözik a szlováktól, Csáky Pál EP-képviselő írásban kérdést intézett ez ügyben az Európai Bizottság felé.

A törvény korábbi változatához képest a szlovák jelnyelv megnevezésével a törvényhozó hátrányos helyzetbe hozza a többségi nemzethez képest a nem szlovák anyanyelvű siket vagy gyengén halló szlovák állampolgárokat, és ezzel kizárja őket a teljes értékű társadalmi életből.

Mennyire felel meg a módosított szlovák törvény az Európai fogyatékosságügyi stratégiában megfogalmazott intézkedési területek céljainak, különösen a részvétel és az egyenlőség alatt értetteknek?

Mit kíván a Bizottság tenni annak érdekében, hogy a fent felvázolt helyzet megváltozzon és a különböző jelnyelveket használó személyek jogai megkülönböztetés nélkül érvényre jussanak a tagállamban? – tette fel az írásbeli választ igénylő kérdéseit a Bizottságnak Csáky.

Csáky Pál EP-képviselői irodájának sajtóközleménye 

 [1] 149/1995 Z. z. o posunkovej reči nepočujúcich osôb, 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon)

Cikkajánló

bg1

A díj elkötelezettséget jelent, újabb energiát ad

A Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepsége a Pesti Vármegyeházán valósult meg november 15-én. A kuratórium …