Csáky Pál Csáky Pál honlapja
Üdvözlöm a telefonvonal végén Csáky Pált, akinek Hit és hűség című színpadi játékát a napokban három helyszínen is bemutatják.
– Igen, holnap, csütörtökön, április 24-én Pozsonyban, a Magyar Nagykövetség Nyerges utcai dísztermében 17 órai kezdettel, pénteken, 25-én Komáromban, a Selye Gimnázium dísztermében 18 órai kezdettel, illetve Léván (ahol én sokáig éltem, illetve évekig amatőr színjátszó voltam) vasárnap, 15 órai kezdettel a Reviczky Házban mutatja be a Boráros Imre színház a darabot. Mindhárom helyszínen díjtalan a belépés.
Ez az első színpadi műve?
– Igen. Könyvből megírtam már 13-at ( a legújabbnak, az És eljött az angyal című novellakötetnek május 5-én lesz a bemutatója Pozsonyban), de a színpadi játék kategóriában ez az első próbálkozásom. Ezt sem a saját elhatározásom alapján „követtem el”, hanem Boráros Imre Kossuth-díjas színművész felkérésére. Az történt, hogy tavaly megjelent könyvem, a Csend és lélek című válogatás komáromi bemutatóján Boráros Imre színművész urat kértem fel arra, hogy olvasson fel részleteket a könyvből. A bemutató után Boráros úr ugyanazt mondta, mint Pomogáts Béla a könyv pozsonyi ősbemutatóján: a Magyar sorsok című elbeszélésekben, amelyek felvidéki magyar személyiségekkel valóban megtörtént esetekről szólnak, egy-egy dráma feszül, amelyeket megérné színpadi játék formájában is kibontani. Felkért, hogy készítsek neki egy monodrámát. Megvallom őszintén, ezen a ponton egy kicsit eltértem a felkéréstől és egy három szereplős darabot írtam azért, hogy színesebb legyen az előadás, a dialógusok plasztikusabbak lehessenek. Ezt a célt szolgálja a sok zene és a vetítés is, azt szeretném elérni ugyanis, hogy a néző a hetven perc után úgy keljen fel a székből, hogy még elnézné a darabot akár egy óráig is. Boráros Imrének tavaly novemberben adtam oda a kéziratot, s már másnap, korán reggel felhívott azzal, hogy egy ültében elolvasta azt, jónak tartja, s az idén szeretné bemutatni. Ez nagyon megtisztelő volt számomra, örülök, hogy sikerült.
– Úgy tudom, a darab kisregény formájában is megjelenik a közeljövőben.
– Az az igazság, hogy az a téma, amely tartalmilag megtalálható a Hit és hűségben, már régóta foglalkoztatott, s tavaly véglegesítettem is ezt egy kisregény formájában A pacsirta éneke címmel, amely a két hét múlva bemutatandó És eljött az angyal című kötetben lesz megtalálható. Tartalmilag tehát arról van szó, hogy írtam egy kisregényt (A pacsirta éneke) és egy színpadi játékot (Hit és hűség), amelyek ugyanazzal a kérdéssel foglalkoznak: egy, a múlt század nyolcvanas éveiben élő fiatalember (mondjuk azt, hogy a saját alteregóm) keresi a helyét a világban, keresi azokat a pilléreket, amelyekre a személyiségét építheti, s amelyek segítségével kiteljesítheti magát. S rájön arra, hogy családja hagyományaira, s a magyar kultúra megtartó erejére építkezhet a legautentikusabban. Formailag tehát a kisregény is és a színpadi játék is egy családregény, amely legalább öt generációra nyúlik vissza. Formailag 1889-ben kezdődik (bár az emlékezésekben visszanyúlik az 1848-49-es szabadságharc utáni időkig) és 1989-ben fejeződik be. Az az igazság, hogy a szlovák történelemhamisító igyekezetekre is reagálni akar: be kívánja mutatni, hogy nekünk, magyaroknak itt, a mi szülőföldünkön több, mint ezer évre visszanyúló történelmünk van – s ez kötelez bennünket. A hit tehát az önmagunkba és jövőnkbe vetett hitet is jelenti, a hűség pedig egyértelmű: hűség önmagunkhoz, értékeinkhez, hagyományainkhoz, nyelvünkhöz, kultúránkhoz.
– Hol mindenütt tervezik bemutatni a darabot?
– Szeretnénk, ha minden jelentősebb szlovákiai magyar településen be tudná mutatni ezt a Boráros Imre Színház, hozzájuk kell tehát fordulni. Úgy tudom, májusban formálódik egy kassai bemutató is, ősszel Budapesten is bemutatják a darabot. De hasznos lenne iskolákban is bemutatni: könnyen érthető, átfogó képet ad arról, hogy min mentek keresztül eleink itt, a mi szülőföldünkön, s milyen hatások alapján váltunk mi olyanokká, amilyenek vagyunk.
Elhangzott a Mária Rádióban, 2014. április 23-án.
Kérdezett a Mária Rádió felvidéki igazgatója, Lépes Lóránt.
