Kritikusan szemléljük a jelenlegi kormánykoalíciót, beleértve a Most-Híd pártot is

Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője szerint pártja kritikusan szemléli a jelenlegi kormánykoalíciót, beleértve a Most-Híd pártot is. „Az MKP nem szurkol ennek a kormánykoalíciónak, örülnénk, ha minél hamarabb véget érne” – jelentette ki az EP-képviselő a TABLET.TV-nek.

csaky_menyhart_ot
Csáky Pál EP-képviselő és Menyhárt József pártelnök az MKP Országos tanácsának ülésén, Inámban, 2017 február 11-én. (Fotó: O.N.)

Bugár Béla szavait, miszerint az elkövetkező regionális választás a Most-Híd és az MKP közötti együttműködés tesztje lehet, Csáky értelmetlenségnek tartja. „Persze hogy egy politikai párt nem lehet elszigetelt, az együttműködés megyei, országos vagy helyi szinten is szükséges. De egyértelműen ki kell mondanunk, miről is szól ez az együttműködés” – nyilatkozta Csáky, aki szerint kifogásaik vannak a jelenlegi kormánykoalíció praktikáival és machinációival szemben. Nem akarjuk támogatni Bugár úr felszólalásait, amelyekkel Kaliňák urat védelmezi.

ÚGY VÉLJÜK, HOGY A MOST-HÍD PÁRT EGY BIZNISZPÁRT, A POLITIKAI BIZNISZ PÁRTJA IS”

– fogalmazott Csáky, aki szerint az MKP nem szeretne egy korrupciós pöcegödörbe lépni. „Ne legyenek olyan illúzióink, hogy korrupció dolgában jól állunk. Úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, a háttérben pedig tisztességtelen folyamatok, üzletelések és korrupciók zajlanak. Nem kellene ezt eltűrnünk. Melyik szlovákiai politikus ül rács mögött korrupció miatt?” – tette fel a kérdést Csáky.

A parlament döntését, miszerint a kétkörös megyeelnök-választást egykörösre változtatta, támogatja, hasonlóképpen, mint a helyhatósági és a megyei választások 2022-től történő összevonását is. „Csak megemlítem, hogy ez eredetileg a Dzurinda-kormány javaslata volt. Viszont akkor a Demokratikus Baloldal Pártja kiugrott a megegyezésből, és a HZDS-szel meg az SNS-szel együtt keresztülvitték a kétkörös megyeelnök-választást” – mondta. „Gyöngyszemként még megemlíteném, hogy akkor a KDH-ból František Mikloško is felszólalt, mondván, beszélt a nyitrai érsek úrral, aki állítólag azt mondta, nem kívánja, hogy az ablakából kinézve egy magyar megyeelnökre lásson Nyitrán” – emlékezett az EP-képviselő.

Csáky szerint a kerületi önkormányzatok rendszerét rosszul rajzolták meg, aminek oka ugyancsak a magyar nemzetiségű politikusok lehetőségeinek korlátozása volt. „Nézzék csak meg, a Csallóközt három megyébe osztották fel, ami értelmetlenség és szégyen is. Mi javasoltuk Komárom megye létrehozását, de az nem ment keresztül. Ekkor kompromisszumos megoldást javasoltunk 12 régió formájában, amelyek szerves megyék lettek volna, és az emberek is másként viszonyultak volna hozzájuk. De ez sem ment keresztül” – fűzte hozzá az EP-képviselő.

Miroslav Beblavý javaslatával azonban, hogy szüntessük meg teljesen a megyéket, Csáky nem ért egyet. „Talán a képviselő úr is tudja, hogy ez képtelenség. Csak azért mondta, hogy mi itt róla beszéljünk. De vannak ettől fontosabb témák is. Alapvetően helytelen lenne a megyék és a régiók megszüntetése” – jelentette ki Csáky.

Az európai ügyek is terítékre kerültek

A beszélgetés során Csáky az Európai Parlament aktuális történéseire is reagált, amelynek január elsejétől új elnöke van, Antonio Tajani néppárti jelölt személyében. Mivel az Európai Bizottság elnöke a szintén néppárti Jean-Claude Juncker, sőt az Európai Tanács elnöke is a Néppárt színeit képviselő Donald Tusk, az Európai Néppárt gyakorolja jelenleg a három legmagasabb európai intézmény felett az ellenőrzést.

„Az Európai Néppárt a legerősebb párt az Európai Parlamentben, de nincs abszolút többségünk. Bonyolult egyezségek eredménye ez, tudni kell azonban, hogy formailag három független tisztségről van szó” – jegyezte meg Csáky. „Én személy szerint nem bántam volna, ha valamelyik tisztséget más politikai párt képviselője töltötte volna be. Tusk úr személye még mindig nyitott, a tanácstagok, azaz a kormányfők és az államfők még tanácskozni fognak róla. Mindenkinek joga van bárkit javasolni, de egyúttal minden ország vétójoggal is rendelkezik” – fűzte hozzá.

A szlovák uniós elnökség kapcsán Csáky elmondta, hogy technikai szempontból az európai parlamenti képviselők is pozitívan értékelik, elhangzottak azonban kifogások Robert Fico kormányfő némely kijelentésével kapcsolatban.

A pozsonyi informális csúcstalálkozót Csáky ugyancsak jelentősnek tartja, amely tulajdonképpen az első reakció volt a brit kilépésről szóló népszavazásra. „A csúcstalálkozónak nem annyira a tartalma volt jelentős, a politikai üzenete volt fontos. Éppen azért, mert első ízben nem vett részt rajta Nagy-Britannia miniszterelnöke. Üzenet volt ez a világnak, Nagy-Britanniának, de a huszonheteknek is, hogy a jövő a britek nélkül is menni fog. Theresa Mayt sokkolta, hogy nem hívták meg, ezért nem lehetett többek között a csúcstalálkozó hivatalos, egyébként Nagy-Britannia képviselőjének is jelen kellett volna lennie” – mondta Csáky hozzáfűzve, súlyos válság ez az Európai Unió számára, ami még három évig húzódni fog, és senki sem látja a végét.

„Láthattuk, milyen képtelen lépések történtek azt követően, hogy a brit polgárok döntöttek. A brexitet támogató politikusok később megfutamodtak. Most is azt látjuk, hogy a brit diplomaták egyre mondanak le a tisztségeikről. Azt mondják, nagy a kavarodás a brit kormányban azt illetően, hogyan lehet felülkerekedni ezen. És ehhez még ott vannak a gondjaik a skótokkal, és további gondokra számíthatnak az észak-írekkel is” – vélekedik az EP-képviselő.

A brit miniszterelnök asszony már megüzente a skótoknak, ha különválnak, nem lesznek az Európai Unió részei. Csáky szerint azonban ez nem ilyen egyértelmű. „Az Európai Parlamenten belül is különböző nézetek alakultak ki erre vonatkozóan. Létezik az ún. jogutódi pozíció. Ez azt jelenti, ha egy nagyobb egység rendelkezik bizonyos jogokkal, amelyeket később felmond, a nagyobb egység része igényt tarthat arra, hogy ezeknek a jogoknak a folytatója legyen. Lehet, hogy Skócia éppen erre játszik majd” – fogalmazott Csáky.

Forrás: (TASR/Felvidék.ma – Az MKP nem akar korrupciós pöcegödörbe lépni)

Cikkajánló

Fotó: www.eppgroup.eu / Felvidék.ma

Szlovák képviselők is aláírták az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos beadványt

Amint arról portálunkon korábban már hírt adtunk, az ukrán parlament új oktatási törvényt fogadott el, amely …