Macskakéjgáz

Egyik kedvenc rajzfilmemben, a Macskafogóban van egy kedves rész: a derék egerek, megunva a galád macskák állandó támadásait, a Macskafogó nevű monstrum segítségével sorra elfogják és vegyi kezelésnek vetik alá őket.

Az eredmény: a macskák rózsaszín ködökben látják a világon, tenyerükön hordozzák, puszilgatják, kényeztetik az egereket – mindaddig, amíg be nem üt egy újabb krach. Mert ez a világ már csak olyan: krachok jönnek, krachok mennek, s néha egész váratlanul be is ütnek.

A választások óta gyakran jut eszembe ez a jópofa rész. Az európai szocialisták nagyesküt tesznek, hogy ez a Fico már nem az a Fico, az ellenzék egy része szinte beleszerelmesedik a semmitmondó kormányprogramba, sőt, az új szeleket (?) szimbolizáló heccpárt, az Egyszerű (Együgyű?) Emberek egynémelyike állítólag meg is fogja azt szavazni. Az újságírók versengenek annak felfedésében, Maďarič és Čaplovič a bencés vagy a ferences rendbe lépett-e be titokban, hogy eme dimenzióval gyarapodva terelgesse Szlovákia jobb sorsra érdemes polgárait a szocialista jövő felé. Sőt: a magyar-martini vegyespárt a honi magyar sajtó egy részével együtt azon lelkendezik, hogy ha már miniszterelnök-helyettest nem érdemel a kisebbségi téma egy olyan országban, ahol minden ötödik állampolgár nem szlovák nemzetiségű, legalább egy kormánybiztost kineveznek eme célra, s az milyen jó megoldás lesz, mert – úgymond – jogkörei is lesznek.

Le kellene szállni a földre, mielőtt jön a macskajaj.

A Smernek abszolút többsége van, jópofáskodva szállják meg az országot. Ez azonban átmeneti állapot, amint elkezdenek kormányozni, azonnal jönnek majd a konfliktusok is. Sokak számára a kijózanodás is.

Egy abszolút többséggel rendelkező kormány számára egy részletes kormányprogram fölösleges problémák előidézője lehetne. Mindent elsöprő parlamenti többségükkel persze azt szavaznak majd meg három év múlva is, amit csak akarnak, de egy ilyen kiszámíthatatlan történelmi időszakban tényleg jöhetnek előre nem látható helyzetek, amelyekre akkori érdekeik szerint kell majd reagálniuk. S egy esetleges eltérő tartalmú kormányprogram csak a támadási felületet növelné. Minél kevesebb konkrétum van benne, annál szabadabb keze van és lesz a kormánynak 2016-ig.

Ami pedig a „nagy hatalmú” kormánybiztost illeti: meg kellene néznie mindenkinek az illetékességi törvényt, aki ez ügyben nyilatkozni óhajt. Ez a törvény szabályozza ugyanis a kormány működését, s mindjárt a második paragrafusában kimondja, hogy „a kormánybiztos a kormány tanácsadó szerve”. A jelen állapotban tehát nem hozhat önálló döntést, csak valamely miniszteren vagy a kormányon, mint testületen keresztül. Nincs törvényalkotást kezdeményező joga, a kormány ülésein csak akkor vehet részt, ha meghívják, az állam igazgatásába egyetlen ponton sem szólhat bele. Egyetlen euró elköltését sem hagyhatja jóvá a költségvetésből, maximum javaslatot tehet majd rá valamelyik kormánytagnak vagy az illetékességi törvényben felsorolt állami hivatal vezetőjének.

Mondanám, hogy olyan ez, mintha egy luxusautóból a Trabant szintjére mennénk le, s ennek tapsolna valaki. Az igazság persze az, hogy a miniszterelnök-helyettesi hivatal  devalválása már az első Fico-kormány alatt elkezdődött, s tovább folytatódot a Radičová-kormány regnálása idején. Ez  a hivatal fénykorát a második Dzurinda-kormány alatt élte. Hozzá tartozott az európai agenda teljes spektrumú koordinálása, a politikától kezdve az alapok lehívásán keresztül a jogharmonizáció felügyeletéig. Oda tartozott a teljes civil szférával való kapcsolattartás (akkor születtek a kardinális törvények ezen a téren, beleértve a civil- és jogi személyek adója 2, illetve 1 százalékos felhasználásának lehetőségét is), az egyházi politika felügyelete (akkor születtek meg a vatikáni szerződések és a nem katolikus egyházakkal való párhuzamos szerződések), a kábítószerpolitika koordinálása (akkor született meg az ezzel kapcsolatos, az EU által is az egyik legmondernebbnek tartott új törvényváltozat), az emberjogi- és kisebbségi politika irányítása (akkor jött létre az ombudsman intézménye, az antidiszkriminációs törvény, a Selye Egyetemről szóló törvény, akkor valósult meg annak akkreditálása és kiépítése, a kisebbségi nyelvhasználati törvény-rendszernek a jelenleginél sokkal erősebb változata, akkor kapták a legnagyobb támogatást a kisebbségi kultúrák stb.), akkor fejeződött be a holocaust szlovákiai túlélőinek kárpótlási folyamata.  Az akkori miniszterelnöki hivatal tevékenységének kb. a felét irányította vagy koordinálta a miniszterelnök-helyettes, akinek az illetékességi törvény első paragrafusa értelmében állandó joga volt a miniszterelnököt is helyettesíteni.
Čaplovič alatt feszültség keletkezett a Smer és az SNS között, s Robert Fico részben meghátrált (ez volt Slota lojalitása biztosításának az egyik ellentételezése), a jogkörök felét elvitték a kormányhivatalból. Chmel alatt teljesen kiürült ez a portfólió, csak a kisebbségi pénzeket vitték át oda, s amint a 2011-es dokumentumok mutatják, azt igyekeztek is derekasan főleg saját maguk számára becsomagolni.

Persze a kilencvenes évek eleje óta azt is tudom, a Trabantot is lehet turbósítani. Bizonyára többen emlékeznek rá, hogy a Trabant gyártása utolsó fázisában Volkswagen-motort kapott a műanyag-karosszéria. Mondogatták is, hogy műszívet kapott a múmia. Van egy személyes emlékem is erről: 120-as Škodámmal autóztunk lefelé az akkor már eléggé lestrapált M7-esen a Balatonra, amikor a tükörben azt látom, hogy egy Trabant előzni akar. Kb. 120 kilométer/óra sebességgel haladtunk éppen, a szétverődött M7-es erősen rázott. (Ment valaki az elmúlt időszakban a cseh D2-esen Brünbe? Hasonló „élmény”, oda nem kell kitenni a sebességkorlátozást jelző táblát, 130-nál kezd széthullani az autó.) Lesz, ami lesz, gondoltam, ilyen szégyenben nem hagyom a Škodámat, hogy egy Trabant lekörözze. Ráléptem a gázra, s épp 130-nál tartottunk, amikor a Trabant kb. 150-nel minden gond nélkül leelőzött.
Nos, azért kételyeim vannak azt illetően, ilyen jellegű kormánybiztost óhajt-e beveztni Fico.

Addig is, bánjunk óvatosan a kéjgázzal. A bölcs Wikipédia ugyanis figyelmeztet: „Először tényleg kellemes, lebegő és fájdalommentes érzés tölti el a használót, ám ez pár perc múlva alábbhagy, és jönnek a kellemetlen mellékhatások: rosszullét, álmosság, koordinációs problémák, zavarodottság, étvágytalanság. Ha valaki egymás után többször lélegzi be a gázt, akkor az okozott hatások hosszabb ideig is eltarthatnak. Amennyiben túlzásba viszi az illető, akkor könnyen eszméletvesztés lehet a vége, ez esetben azonnal orvost kell hívni!“