Matica, a provokátor

Akárhányszor Komáromba megyek, Cirill és Metód ikerszobrát látva két dolog jut eszembe. Az első az, hogy mennyire nem róluk, Európa társvédőszentjeiről volt szó, amikor a szobrot megalkották és – úgymond – Komáromnak adományozták.

A Matica Slovenskának egy dolog volt fontos: az, hogy megfricskázza a komáromi magyarokat, s megmutassa, „ki is itt az úr“. Az a demokratikus alapelv távolról sem jutott eszébe senkinek, hogy minden településen olyan szobrok legyenek, amelyekkel az ott élők azonosulni tudnak, amelyeknek az adott településhez valamilyen kötődésük is van, vagy amelyekkel az adott település polgárai közösségüknek vagy az eljövendő generációknak üzenni akarnak. A Matica  hozzáállása egyfajta kulturális imperialista filozófiát tükrözött vissza, s az egész ügy Komárom vonatkozásában egyfajta magyar-szlovák nemzetiségi mérkőzés  jegyeit is hordozta.

Jött erre Robert Fico 2010-ben, és „tisztelete jeléül“ behelyezte őket Komárom benzingőztől leginkább szennyezett kereszteződésébe. Ukrajnában, Oroszországban, illetve a volt Szovjetunió területén más helyeken is látható ilyen megoldás: monumentális szobrok kereszteződésekben, főbb utak mellett porosodnak, afféle ázsiai filozófia kifejezéseként, robosztus hatalmi üzenetként.

S most persze érvelhetnénk azzal a történelmi igazsággal is, hogy igencsak kétséges, járt-e Komárom táján valaha is a tiszteletre egyébként méltó Cirill vagy Metód. Azt is felhozhatnánk, hogy a jelenlegi Csehország, Szlovákia és Magyarország területén végbevitt missziójuk szerencsére sikertelen volt: ellenkező esetben az általuk megtérítettek a legnagyobb valószínűséggel a pravoszláv egyház tagjai lennének, azbukát használnának és a moszkvai pátriarka egyházi fennhatósága alá tartoznának. Cseh történészek ezt  szinte rémtörténettel felérő alternatívaként írják le,s utasítják el, és stratégiai győzelemként írják le, mennyi mindent köszönhetünk annak, hogy a cseheket, akkor még alig létező szlovákokat és minket, magyarokat is a Róma fennhatóságát elismerő hittérítők krisztianizáltak, s ezáltal a nyugati civilizáció részesei lettünk.

S most itt az új bum (lásd a sajtóügynökségi hírt alul): a pozsonyi képviselőtestület szeptember végén határozottan elutasította, hogy a Matica Slovenská és a Szlovák Püspökkari Konferencia kulturális tanácsa által kezdeményezett pozsonyi szobor ott álljon (a Hurban téren), ahová a Matica szeretné azt beerőszakolni. A Hurban téri elhelyezéssel nem ért egyet Pozsony főépítésze sem. A maticások füstölögnek, ám az Pozsonyban sem hat meg senkit.
Egy szó, mint száz: Komáromban sem a komáromi önkormányzatban volt a hiba.

Cikkajánló

Az őshonos kisebbségek védelme egy újabb parlamenti jelentésben kapott helyet

Az Európai Parlament ez évi utolsó plenáris ülésén elfogadta az uniós polgárságról szóló 2017-es évi …