Megelevenedik Nagy Imre és Kádár János „hitvitája”

Egy nap az örökkévalóságból címmel nemzeti ünnepünkön mutatja be Csáky Pál új drámáját a budapesti József Attila Színház. Egy elképzelt „hitvita” elevenedik meg Nagy Imre és Kádár János között 1956-ról, a magyar történelemről és a kommunizmus szerepéről.

nagy_kadar_1

Csáky Pál drámáinak színpadi feldolgozásai eddig felvidéki sorsokat mutattak be. A Hit és hűségben az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásától az 1989-es rendszerváltásig átélt történelmi viharok elevenednek meg, a Ballada a szülőföldről ezeket egy édesanya szemszögéből szemlélteti, a Virágeső pedig egy színész sorsán keresztül mutatja be. Eddig valamennyi Csáky-darabot más és más színház, illetve társulat vitt színre, az elsőt Boráros Imre Kossuth-díjas művész társulata, a másodikat a Thália Színház művészei, a harmadikat pedig a Jászai-díjas Dráfi Mátyás és társulata mutatta be. A Virágesőt később a soproni teátrum színházi klubjában is bemutatták, Pápai László rendezésében.

A József Attila Színház az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére viszi színre a darabot. Tehát egy ízig-vérig a mai Magyarország területéhez köthető színművet láthat a közönség a kor két meghatározó szereplőjével, az 1956-os forradalom emblematikus alakjával, Nagy Imrével és az őt kivégeztető Kádár Jánossal.


Egy nap az örökkévalóságból: Csáky Pál (a szerző), Nemcsák Károly (a József Attila Színház igazgatója), Telihay Péter (a rendező), Ujréty László (Nagy Imre szerepében), Kiss Gábor (Kádár János szerepében) – Fotók a József Attila Színház honlapjáról

Csáky Pál a Felvidék.ma hírportálnak elmondta, izgalmas témával próbálkozott, sőt, azon csodálkozik, hogy Nagy Imre és Kádár szembesítését eddig más drámaírók nem tették meg. A darab aktualitását nem csak az 1956-os forradalom évfordulója adja, néhány hét múlva lesz az oroszországi októberi szocialista forradalom századik évfordulója is, melynek következményeként évtizedekig éltünk a kommunista rendszer igája alatt.

Csáky Pál egyébként már korábbi írásaiban, felszólalásaiban érzékeltette a drámai viszonyt Nagy Imre és Kádár között. A 2012-ben megjelent Álom a szabadságról című könyvében, a Pillantás a térre című fejezetben így fogalmazott: „A görög dráma mélységeit éri el a Kádár János – Nagy Imre viszony is. Nem ők rendezték így, a sors intézte, hogy 1989-ben a Legfelsőbb Bíróság abban az órában mentette fel Nagy Imrét a hazaárulás vádja alól, amikor Kádár János meghalt.”

Hogyan kerül az MKP európai parlamenti képviselőjének új drámája a József Attila Színházba? A színház igazgatója a Jászai Mari-díjas érdemes művész Nemcsák Károlytavasszal Csáky Pál meghívására Brüsszelben járt, és ott megtekintette a Virágeső bemutatóját. Ezután dőlt el, hogy az Egy nap az örökkévalóságból a budapesti színházba kerül. Arra a kérdésünkre, hogy milyennek látta a brüsszeli bemutatót, Nemcsák Károly elmondta, egy személyes hangvételű, történelmi konkrétumokkal teli irodalmi alkotást látott, mely bővelkedik nehéz pillanatokban, a napi gondokkal való küszködésben. Nehéz színpadra vinni, mert a költőiség a kor nehéz eseményei alá van rendelve. A költőiesség mélysége és az eredetiség kettőssége az, ami megragadta őt az előadásban.  „Sokszor hátborzongató érzést is keltett, hogy Istenem, milyenek vagyunk valójában…” –  tette hozzá Nemcsák Károly.

A darabot Telihay Péter rendezi, akinek erős felvidéki kötődései vannak, hiszen ma is együttműködik a Kassai Thália Színházzal, a Komáromi Jókai Színháznak pedig másfél évig volt a művészeti vezetője. Ez utóbbi éppen akkor, amikor az 50 éves társulat két előadásával 9 díjat (köztük a legjobb előadásnak járó díjat és a közönség díját is – két különböző előadással) hozott el  a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházi Fesztiválról.

A rendező a Felvidék.ma hírportálnak nyilatkozva elmondta, az egyfelvonásos drámában az öreg Kádár előtt vízióként megjelenik Nagy Imre. A szembesítésről szól a darab, a lelkiismeretről, a lélektani küzdelemről. Mint ismeretes, Kádár János élete végéig nem tudta feldolgozni magában a vértanúságra ítélt Nagy Imre okozta traumát, gyakran még a nevének kiejtése is gondot okozott neki, utolsó beszédében is csak „az az ember” megfogalmazásban jelenik meg.

A történelmi kort asszociatív képek vetítésével és zenei aláfestésekkel hozzák közelebb a közönséghez. Nagy Imrét Ujréti László Jászai-díjas színész alakítja, Kádár Jánost pedig Kiss Gábor.

Forrás: Oriskó Norbert, Felvidék.ma


Nemcsák Károly (középen) Brüsszelben többek között Csáky Pállal és a Virágesőt előadó Dráfi Mátyás vezette színtársulattal (Fotó: Dunajszky Éva és Oriskó Norbert)

Cikkajánló

bg1

A díj elkötelezettséget jelent, újabb energiát ad

A Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepsége a Pesti Vármegyeházán valósult meg november 15-én. A kuratórium …