Napirenden kell tartani a felvidéki magyar jogsértéseket

A Duna Televízió Közbeszéd című műsorának vendége volt február 17-én Csáky Pál, az MKP európai parlamenti listavezetője. A műsorvezető az MKP Országos Tanácsának múlt heti döntése apropóján a párt európai parlamenti listájáról, a bejutás esélyeiről és a prioritásairól kérdezte a politikus.

„Sokan úgy gondolják, hogy remeg a léc, kérdésesnek tartják, hogy egyáltalán lesz-e európai parlamenti képviselőjük a magyaroknak. A probléma az, hogy valószínűleg nagyon alacsony lesz a részvételi arány, azaz jóval 20 százalék alatti. Én azonban optimista vagyok, és úgy gondolom, meglesz a két képviselőnk” – mondta Csáky.

Szlovákia 13 képviselőt juttathat az Európai Parlamentbe, kérdéses azonban, milyen lesz a felállás – fejtette ki Csáky a továbbiakban, és utalt Robert Fico kormányfő múlt heti kijelentésére, miszerint azokat a pártokat kell preferálniuk a választópolgároknak, és azok számára ajánlott egy paktumot, amelyek mind a szlovák nemzetpolitika szemszögéből politizálnak. Azaz a Smer-SD, az SDKÚ-DS, a KDH és a Most-Híd vegyespárt számára, hogy az MKP-t és más szerinte nem standard politikai pártot kiszorítsák – fogalmazott Csáky. Egyúttal reméli, hogy a választói jóakarat meglesz, és a magyarok részt vesznek az európai parlamenti választáson. Az elemzők és a politológusok szerint is erősödik a magyar párt, ami Csáky szerint lényegében azt is jelenti, hogy a felvidéki magyar választói réteg jobban tudatosítja azt, hogy ebben a helyzetben nagyobb szükség van egy elkötelezett magyar képviseletre. „Látják, hogy hiányzik a Magyar Közösség Pártja a parlamentből, nem igazán hoznak ott fel a jelenlegi parlamenti képviselők magyarokat érintő témákat, s remélem, hogy az emberek tudatosítják, hogy az Európai Parlamentben is ott kell lennünk” – jelentette ki Csáky.

A beszélgetés során a felvidéki politikus elmondta, véleménye szerint két területen valóban erősíteni kell. Az egyik az önszerveződés területe, tehát Szlovákiában a magyar közösségen belül növelni kell a kohézió erejét, és ebben a pártnak, de a civil szervezeteknek is óriási feladataik vannak. A másik pedig, hogy ki kell vinni ezeket a témákat újból és újból a nemzetközi porondokra. „Az én prioritásaim, először is, hogy a felvidéki magyar jogsértéseket, illetve az ezekkel összefüggő törvényeket, dokumentumokat állandóan napirenden kell tartani, például az alkotmánybírósági döntés kérdésével és az állampolgársági témával kapcsolatban, de a Beneš-dekrétumok máig tartó hatásának kérdése is ide tartozik. A harmadik dolog, amelyet erdélyi barátainkkal akarunk újból és újból napirendre tűzni, az pedig az, hogy a Lisszaboni Szerződés megengedi, hogy a kisebbségi jogok ügyében egy európai népszavazást kezdeményezzünk az ügyben, hogy ezek európai alapjogok legyenek.

A műsorvezető kérdésére miszerint hoz-e döntést az Alkotmányíróság az állampolgárság ügyében a március 15-ei államfőválasztás előtt, Csáky azt válaszolta, véleménye szerint, ha eddig nem döntött, most már jobb lenne, ha nem is döntene a köztársaságielnök-választás előtt. Amennyiben ugyanis az elnökválasztás előtt dönt, valószínűleg nem dönthet úgy, hogy Robert Ficót nehéz helyzetbe hozza. Ha pedig nem akarja nehéz helyzetbe hozni Robert Ficót, akkor nem mondhatja azt, hogy a törvény alkotmányellenes – vélekedik Csáky. Ezért úgy gondolja, jobb lenne ezt nyugodtabb körülmények közt eldönteni.

Arra a kérdésre, hogy reménykeltő állásfoglalásként értékelhető-e, hogy az EP jogi bizottsága kritikus észrevételeket tett a Beneš-dekrétumok rendelkezései kapcsán, amelyek mind a mai napig a szlovák jogrend részét képezik, Csáky azt felelte, mindenképpen pozitívumként értékelhető, még ha Szlovákiát nem is kötelezi semmire. Annak alapján pedig, hogy a szlovák parlament elkövette azt a hibát, hogy megerősítette a Beneš-dekrétumokat Szlovákiában, ami már nem az ország Európai Unióban való belépése előtt történt, a kérdés újból napirendre tűzhető.

dé, Felvidék.ma