Ördögtánc

Közgondolkodásra serkent Csáky legújabb kötete, melynek előbemutatójára november 30-án Léván, bemutatójára pedig január 8-án Pozsonyban kerül sor. A kötet valódi meglepetés.
Csáky színházhoz való vonzódása közismert, a nyolcvanas években hosszú ideig működött maga is amatőr színjátszóként.

„Az az elgondolás, hogy színpadi szerzőként is szerencsét kellene próbálnom, Pomogáts Béla és Boráros Imre indíttatására fogalmazódott meg bennem” – nyilatkozta Csáky portálunknak.
Pomogáts Béla jól ismeri Csáky munkásságát, több kötetét is méltatta már, s egyik-másik könyvbemutatón nyilvánosan is elmondta, hogy Csáky szépprózai alkotásaiban dráma feszül, amelyet érdemes lenne színpadon vagy filmvásznon is megjeleníteni. Boráros Imre előadóművészként is hasonló véleményen volt. Csáky saját bevallása szerint felfigyelt a véleményükre, és az elmúlt négy évben megírt hat színpadi játékot, ezek találhatók az Ördögtánc című kötetben.

A Hit és hűség című darabot már ismerheti a közönség, hiszen azt idén áprilisban mutatta be a Boráros Imre Színház a közönségnek. A darab a felvidéki magyar társadalom elmúlt évszázadbeli történetét mutatja be sok zenével, filmvetítéssel.

A kötet címadó darabja az Ördögtánc, amely a rendszerváltás egyik lehetséges szlovákiai magyar története. Érdekes látni, hogyan változnak a jellemek és az emberek közötti viszonyok egy iskola tanári karában (amely gyakorlatilag a szlovákiai magyar társadalom modellje) azután, hogy 1989-ben megváltoznak a viszonyok. A darabból sok ismert szlovákiai magyar történet és alaphelyzet köszön vissza, izgalmas, fordulatos, pergő történetekben csakúgy, mint az Esterházy János emlékére, budapesti felkérésre írt Fekete és fehér című játékban. Mindkettő szókimondása, őszintesége is fontos értékei a kötetnek.

A szlovákiai magyarokkal szembeni politikai és hatalmi játszmákról szól A sziget című alkotás, ahol a szerző szinte sebészi pontossággal tárja fel azokat a hatásokat, manipulációs mechanizmusokat, amelyek előbb-utóbb darabokra szednek egy jól szervezett közösséget és a széthullás felé sodorják el azt. A Hurkarika – avagy az Óriástök című alkotás pedig egy vidám, mulatságos történetfüzér az elmúlt rendszer hatalmi játszmáiról és tévútjairól.

„Az igazság persze az, hogy mindezek az alkotások a színpadokon teljesedhetnek ki igazán. Szándékosan írtam rövidebb, pergő képekből álló történeteket, mivel felgyorsult világunkban nincs igazán fogadókészség a hosszú, nehézkes darabokra, a klipkultúra befolyásolja a színházlátogatók reakcióit is” – fogalmazott Csáky, aki szerint ha a színpadi rendezők és dramaturgok sokáig nem veszik figyelembe ezt, akkor a színházi nézők lassanként elfordulnak a színháztól, mint intézménytől és mint műfajtól. A szerző ezért alkalmaz olyan nem szokványos elemeket is a könyvében, hogy pl. javaslatot tesz a jövendőbeli rendezőknek-dramaturgoknak konkrét zenei betétek alkalmazására is, Ezzel is annak a hangulatnak az érzékeltetését kívánja elősegíteni, amelyet az adott kép ki szeretne fejezni.

Ismereteink szerint ez az első szlovákiai magyar drámakötet (a Lita által korábban kiadott kéziratokat nem számítva). Tartalma őszinte, szókimondó, gondolkodásra serkentő. A legfontosabb jellemzője viszont az, hogy nyíltan, kendőzetlenül beszél arról, ami a legfontosabb kell, hogy legyen a számunkra: a mi sorsunkról. A kötet közgondolkodásra is serkent, saját bevallása szerint ez volt a szerző egyik legfontosabb szándéka könyve megírásával. Ezért volna jó, minél több darabot a színpadon látni e kötetből.

dé, Felvidék.ma

Cikkajánló

Csáky Pál (fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

A magyar nyelvű vasúti táblák kihelyezése a civilek nagy sikere

Csáky Pál EP képviselő meghívására május 16-19. között felvidéki és magyarországi küldöttek érkeztek Strasbourgba, európai …