Csáky Pál Csáky Pál honlapja
„Egy kérésem van felétek” – mondta Csáky Pál a megemlékezésen az oroszlányi diákoknak. „Soha ne kérdezzétek meg egy felvidéki magyartól, hol tanult meg ilyen jól magyarul. Sértő arra, akit kérdeznek, de még inkább sértő arra, aki kérdez.”
A Pozsonypüspöki Magyar Tannyelvű Alapiskola kertjében a kopjafa megkoszorúzásával kezdődött a Nemzeti Összetartozás Napjáról való megemlékezés június 2-án a Pro Futuro Hungarica polgári társulás, a Pozsonypüspöki MTNY Alapiskola és a Posonium Polgári társulás szervezésében, az Oroszlányi Rákóczi Szövetség részvételével. A megemlékezésen részt vett Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének első beosztottja, dr. Harmathi Zsolt is.
Az iskolakertben lévő kopjafánál a rövid kultúrműsort követően, amely során a jelenlévők meghallgathatták Wass Albert Üzenet haza című versét Nagy Roland oroszlányi diák tolmácsolásában és az Oroszlányi Bakfark Bálint Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Városi Kórus rövid műsorát, Csáky Pál író, politikus, a Pro Futuro Hungarica polgári társulás elnökének ünnepi beszéde következett.
Csáky beszédét az ismert lengyel történészt és publicistát, Adam Michniket idézve kezdte, aki egy helyen azt írta: „A lengyel történelmet megérteni annyi, mint hinni a csodákban”. Aki ismeri a lengyel történelmet, tudja, miről beszél – folytatta Csáky. „Arról, hogy a lengyeleket történelmük során ötször osztották fel – de megtartotta őket a közös nyelv, a kultúra, a ragaszkodás a szülőföldhöz – és főleg a hit abban, hogy minden nehéz helyzetből fel tudnak állni. Legyenek példa számunka. A mai nap lényegében az erős hitről szól. Arról, hogy megfordítható a magyar tendencia, a kishitűség, a meghasonulás. Arról, hogy erős akarattal, együtt a magyarság is képes arra, hogy legyőzze a nehézségeket” – mondta Csáky a kopjafánál.
A kopjafa megkoszorúzása után az oroszlányi vendégkórus műsorát hallgathatta meg a közönség az iskola előadótermében, majd ezután került sor a rendhagyó történelemórára az oroszlányi vendégek részvételével. Ennek keretében először Varga Mária, a Pozsonypüspöki MTNY Alapiskola igazgatója ismertette a vendégekkel az iskola működését, felépítését és tevékenységét a prezentációval összekötött előadásában.
Ezt követően Csáky Pál Pozsony történetéről, elsősorban annak magyar vonatkozásairól tartott előadást. „Egy kérésem van felétek” – mondta az oroszlányi diákoknak. „Soha ne kérdezzétek meg egy felvidéki magyartól, hol tanult meg ilyen jól magyarul: mi ezt a kérdést a nemzeti érzéketlenség csúcsának tartjuk, amely sértő arra, akit kérdeznek, de még inkább sértő arra, aki kérdez. Mi ugyanúgy az anyukánktól tanultunk meg magyarul, mint ti, mi ugyanolyan magyarnak érezzük magunkat, mint Budapest, Oroszlány vagy Győr bármelyik polgára. Elfogadjuk azt, hogy egy másik ország polgárai vagyunk, de cserébe azt kérjük, hogy ez az ország ismerje el a jogunkat arra, hogy szabadon használhassuk anyanyelvünket, fenntarthassuk iskoláinkat és más intézményeinket és úgy élhessünk, ahogy az szabad emberekhez méltó. Nem vagyunk és soha nem leszünk másodrangú állampolgárok, ezt soha nem fogadjuk el. Gyertek vissza sokszor, hozzátok el barátaitokat is” – búcsúzott Csáky a diákoktól.
A Nemzeti Összetartozás Napjáról való pozsonypüspöki megemlékezés keretében megtartott rendhagyó történelemóra utolsó előadója Dunajszky Géza pedagógus-író volt, aki a Beneš-dekrétumok alapján elkövetett háborús és emberiesség ellen elkövetett bűntettek dokumentumaival ismertette meg a vendégeket, amelynek következményei máig gyötrelmesek a felvidéki magyarság számára. „Tragédia, megbocsáthatatlan embertelenség egy ország részéről, amiért szegény néném úgy távozott az élők sorából, hogy mindezért egy árva bocsánatkérő szót sem kapott senkitől. Háborgó lélekkel nyugszik a számára idegen földben, és holtában is jóvátételt követel. Nyugtalan örök álma azt a feladatot hagyta ránk, hogy mindaddig, amíg a jogtalanul elszenvedett sérelmekért ezek az emberek legalább erkölcsi elégtételt nem kapnak, legalább beszéljünk róla, ahol csak lehet” – mondta.
Dunajszky Éva, Felvidék.ma
