Szlovákia a regionalizmus nélkül nem válhat igazán modern országgá

A Régiók Kamarájának tisztelt elnöke, az Európai Bizottság tisztelt főigazgatója, nagykövet úr, hölgyeim és uraim!

Mielőtt a szlovákiai régiók állapotáról és távlatairól ejtenénk szót, engedjék meg, hogy néhány olyan mozzanatra hívjam fel a figyelmüket, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a szlovákiai régiók mai állapotára. A Szlovák Köztársaság 1989 és 2006 között néhány alapvető változáson ment keresztül. Az első változást az jelentette, hogy egy totalitárius állam demokratikussá változott. Gazdasági és politikai reformokat hajtott végre, kiépítette a közigazgatás új formáit. A régiók adminisztratív szerkezetére ez utóbbi volt a legnagyobb hatással, ugyanis ebben a vonatkozásban jelentős decentralizáció valósult meg. Fokozatosan megváltozott Szlovákia közigazgatási felosztása, létrejöttek a regionális önkormányzatok, s a folyamat részeként jelentős jogkörök és az ezek biztosításához szükséges pénzcsomagok kerültek a helyi és a regionális önkormányzatokhoz. Megváltozott az önkormányzati szféra finanszírozása, és megerősödött a helyi és a regionális önkormányzatok döntéshozatali és működési autonómiája.

Jelenleg nyolc megye létezik az országban, és több mint 2 800 helyi önkormányzat. Az Európai Unió ún. NUTS kategorizációja szerint a megyék a NUTS III. szintnek felelnek meg. A NUTS II.-es szinten Szlovákia négy területre oszlik: Pozsony régió, Nyugat-Szlovákia, Közép-Szlovákia és Kelet- Szlovákia.

Szlovákia regionális szempontból nagyon tagolt, sokszínű ország. Ennek geográfiai, történelmi, kulturális, gazdasági, etnikai, vallási és adminisztratív okai vannak. Nem feledkezhetünk meg sem a külső kulturális hatásokról, sem pedig 1998 – de főleg 1989 – előtt a felső, állami centralizmus hatásainak érvényesítéséről. Az urbanizáció és az iparosítás specifikus vonatkozásai is olyan elemek, amelyek meghatározzák a regionális különbségeket. Jelentősek a populációs eltérések is, például Szlovákia északi és keleti része e tekintetben jelentős dinamikával bír, ellenben déli és délnyugati része épp ellenkező tendenciákkal küszködik. Jelentősek a képzettségbeli különbségek, s eltérő a gazdasági teljesítőképesség és a szociális állapotok közötti potenciál. A lakossági struktúrát tekintve jelentős szétdaraboltságot láthatunk, közel 2 900 községgel, amelyek közül a kisebbek (ezer lakosig) a települések 67 százalékát alkotják, s ezekben a lakosság 16 százaléka él. Összességében a lakosság 44 százaléka él vidéki településeken. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg azokról a regionális központokról sem, amelyek az ún. növekedési pólusokat adják. A közepesen nagy, illetve a nagyvárosokról van szó (50 000 lakos fölött), ahol a népesség 25 százaléka él. Ezek a központok támogatják az egyes régiók közötti kötődéseket, és biztosítják köztük az ún. növekedési impulzusok összhatását.

Sajátságos tényező Szlovákia kedvező földrajzi fekvése, ami lehetővé teszi, hogy hatékonyan tudjon bekapcsolódni a nemzetközi együttműködésbe. A délnyugati részen főleg a Bécs–Pozsony–Győr háromszög említendő, északon a Szilézia–Osztrava–Zsolna–Turócszentmárton körzet, keleten pedig a Kassa–Eperjes tengely, amely szerves kötődéssel bír Ukrajna és Északkelet-Magyarország irányában.

Hölgyeim és uraim!

A gazdasági összefüggések értékelésénél megállapíthatjuk, hogy 2000– 2005 között Szlovákia jelentős gazdasági növekedést ért el: 2004-ben 5,5 százalékosat, 2005-ben pedig 6 százalékosat. 2007-re az Eurostat 6,3 százalékos növekedést jelez. Egészében tehát elmondhatjuk, hogy Szlovákia makrogazdasági teljesítménye jelentős mértékben növekedett, és feltételezhető, hogy ez az irány folytatódni fog.

EU-összehasonlításban azonban 2003-ban Szlovákia az EU-25-ök egy főre eső nemzeti jövedelmének csupán 52 százalékát érte el. Azaz látni kell, hogy regionális szinten komoly problémáink vannak. A gazdasági fejlettséget illetően nagyok a különbségek a pozsonyi régió és az ország többi része között.

A pozsonyi kerület – 120 százalékos aránnyal – az EU huszonöt tagállama fejlettségi szintjének átlagát jóval meghaladja, míg a többi régió 31–54 százalékos fejlettségi szint között mozog. Legalacsonyabb a gazdaság fejlettségi szintje az Eperjesi kerületnek – az EU-átlag 31 százaléka – és a Zsolnai kerületnek (41 százalék). Az utóbbi három évben jelentős fejlődést tapasztalunk Szlovákia nyugati részében, tehát a Pozsonyi, a Nagszombati és a Nyitrai kerületben. A többi öt kerület fejlődési dinamikája nagyjából azonos arányú.

A GDP növekedését azonban nem kísérte a foglalkoztatottság arányos növekedése. 2005-ben is nagyon magas munkanélküliséggel kellett szembenéznünk (16,4 százalék), amelynek fájdalmas strukturális sajátossága a hosszú távú munkanélküliség nagyon magas aránya. Ennek oka elsősorban a munkahelyek kevés számában, a jelentős regionális demográfiai különbségekben és a munka utáni migráció iránti csekély igényben kereshető. Azt is sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a legveszélyeztetettebb helyzetben ebből a szempontból a fiatalok, a csökkentett munkaképességűek, az alacsony képzettségűek és az idősebb munkaerők – főleg a nők – vannak.

A munkanélküliségnek fontos regionális dimenziója is van. A legnagyobb a munkanélküliség keleten, míg a legalacsonyabb a Pozsonyi megyében.

Hölgyeim és uraim!

A legjelentősebb segítségnek a regionális problémák megoldása szempontjából a strukturális és a kohéziós alap nyújtotta anyagi támogatást tarthatjuk. Szlovákia EU-tagként először jut ilyen támogatáshoz. A Szlovák Köztársaság számára 2006-ig 44 milliárd korona nagyságrendű támogatás áll rendelkezésre, amely a társfinanszírozással egyetemben 61 milliárd korona felhasználható tőkét jelent. Ez a lehetőség jelentős esély, egyben azonban kihívás is a közszféra, a gazdaság és a civil szféra számára.

Engedjék meg, hogy néhány számot közöljek önökkel, hogy állunk ezen a téren ma. A szerződött projektek nagyságrendje 2005 végéig 35 milliárd korona. Ez azt jelenti, hogy a fent említett időpontig a rendelkezésre álló összeg 57 százalékát kötöttük le. 2006 júniusáig előreláthatólag 54 milliárd koronát tudunk szerződésileg lekötni, ez az egész összeg 9 százaléka. Az Európai Bizottság adatai szerint az új tagállamok dinamikáját összehasonlítva Szlovákia a tíz új ország közül pillanatnyilag a negyedik helyen áll.

Az elkövetkezendő programozási időszakban számítunk a régiók erőteljesebb bekapcsolódására az implementációs folyamatba. Kormányunk készen áll arra, hogy alaposabban kihasználja a régiók potenciálját az ott élő lakosság életszínvonalának emelése érdekében. Mindannyiunknak arra kell törekednünk, hogy növeljük a gazdaság fenntartható fejlődését és a foglalkoztatottságot. E feltételek teljesítése a regionális különbségek csökkenéséhez is nagy mértékben hozzájárulhat majd.

(Elhangzott Brüsszelben a Szlovákia bemutatkozik című rendezvénysorozat alkalmával, 2006. április 25-én [rövidített változat])

Cikkajánló

Elfelejtett hőseink

Minden egyénnek, minden nép minden egyes nemzedékének újra meg újra meg kell küzdenie a hitéért …