A V4 nem több egy hasznos lobbiszervezetnél

v4_zaszloA HírTV interjúja

– Hogyan látja, milyen a magyar kormány, illetve Magyarország megítélése Brüsszelben?
– A magyar kormány egy uniós állam egyenrangú kormánya, lényegében ugyanúgy tekintenek rá, mint minden más kormányra. Van néhány vitatott téma a Bizottság és a magyar kormány között, azokban a túlnyomó többség a Bizottság oldalán áll. Problémák és feszültségek azonban minden kormány esetében akadnak, köztudott, hogy most a britekkel van a legnagyobb gond.

– Ön arról beszélt, hogy Budapest mindig is túlértékelte a V4-t. Ön szerint hol van a helye a V4-nek?
– A V4 hasznos lobbicsoport, én mindig is támogattam a működését – de nem több. Ismerem a szlovák és a cseh politikusok véleményét róla, tudom, hogy nem reális az a Budapesten gyakran hangoztatott nézet, hogy a V4-re támaszkodva komoly politikai ellensúlyokat lehet létrehozni. Nem lehet, mert ez csupán egy érdekcsoport, amelyben legalább annyi kérdésben nem értenek egyet a tagok, mint amennyiben egyetértenek. A külügyminiszterek sokat tudnának erről mesélni. Szeretném egyébként a figyelmükbe ajánlani Ivan Korcok szlovák külügyi államtitkát írását, amely csütörtökön jelent meg a Dennikn című szlovák napilapban. Ott többek közt az alábbiakat írja: „Visegrádra úgy tekintünk, mint az első választási lehetőségre az EU-ban való együttműködési formák közül. Ám Visegrád nem minden áron.” Azt is írja, hogy jövőre, az új európai trendek ismeretében, újraértékelik majd a V4-ekhez való viszonyukat is.

– Mi miatt értékeli túl Budapest a visegrádi csoportot?
– Magyarország az elmúlt évtizedekben gyakran került elszigetelt helyzetbe, most mindenki örül annak, hogy egy ilyen platform segítségével egy csapat részének érezheti magát. Ez bizonyos fokig így is van, de ezt naivitás lenne túlértékelni. Komoly konfliktusok esetében a csehek és a szlovákok Németország, és nem Magyarország oldalára fognak állni.

– Szlovák és cseh részről a V4 helyett valóban az slavkovi hármas, azaz az Ausztriával való szövetség szorosabbra fűzése a prioritás? Amennyiben igen, miért?
– Egyelőre nem világos, mi lesz a slavkovi hármasból. Az látható, hogy Csehország és Szlovákia örömmel beállnak az osztrákok mögé, ha ezzel az ún. mag-Európához való kapcsolódásuk esélyeit vélik erősödni. Nem szabad tehát meglepődni azon, hogy a csehek és a szlovákok elsősorban a saját érdekeiknek megfelelően fognak cselekedni, és nem érdekük állandósult harcot folytatni bárki ellen is. Inkább pozitív politikát folytatnak, s ez meg is látszik az életszínvonalukon.

– Milyen jelek mutatnak még arra, hogy Magyarország a Balkán felé sodródik? Elmondható-e ugyanez Lengyelországról is?
– Ha a jövő év elején éles formában jelenik majd meg az ún. kétsebességes Európa konstrukciója, a csehek, szlovákok, osztrákok és szlovének nagyon fognak igyekezni, hogy a fejlettebb, perspektivikusabb részbe kerüljenek. Tessék megnézni, mi marad ezután. Lengyelország szürke köd felé sodródik, s látható, hogy ebből már volt kollégámnak, Andrzej Duda elnöknek is elege van. Nagyon sajnálom, hogy ez történik náluk.

– Mit kellene tennie Magyarországnak ahhoz, hogy megakadályozza a Balkánhoz sodródást?
– Rugalmasabb és megértőbb kül- és belpolitikát folytatni.
Az állandósult magyarországi társadalmi hidegháború nagyon sok energiát elvesz a társadalomtól, nagy kár érte.

– Miért tartja fontosnak ilyen karakteresen megfogalmazni véleményét?
– Nézze, közeleg Trianon századik évfordulója, s jönnek majd megint az önsajnáló vélemények is arról, hogy minket a világ nem szeret és nekünk mindenki csak rosszat akar. Nos, nézzük csak meg, ki mit tett a Trianonhoz vezető 2 plusz 2 évben. 1916 és 18 között a csehek, a románok és a szerbek lobbiztak, a románok dolgoztak is az erdélyi betelepítési programjukon. A magyar politika viszont úgy tett, mintha semmi nem történne, a kormány és az ellenzék elsősorban azzal volt elfoglalva, hogy egymás torkát markolásszák. Amikor beütött a krach, 18 és 20 között a csehek, a románok és a szerb-horvátok az új viszonyok stabilizálására törekedtek és ismét csak vastagon lobbiztak – mi pedig furcsa forradalmakat és Tanácsköztársaságokat gyártottunk és egymást akasztottuk. Magyarországnak ilyen fontos időszakban nem volt hiteles kormánya, s közben elmentek a fontos vonatok.
S nézzük meg most, mit csinálnak a cseh, szlovák, osztrák politikusok – és mit a magyar politikum? Az elsők éberen figyelnek és helyezkednek, a magyarországi politikusok pedig megint az egymással szembeni harcokkal vannak elfoglalva. Ennek a helyzetnek komoly veszélyei lehetnek.
A szerdai nyilatkozatommal is azt szeretném elérni, hogy a magyarországi politikusok ne süllyedjenek bele az egymással való küzdelembe, hanem figyeljenek oda a fontos európai folyamatokra is. Újabb fontos vonatok mehetnek el, s attól én sokkal jobban szeretem Magyarországot, hogysem egy ilyen helyzetre ne figyelmeztessek kellő hangerővel.

Hír TV, Szerző: Bukovics Martin
2017. szeptember 8. péntek, (aktualizált)

 

Cikkajánló

nagy_kadar_1

Megelevenedik Nagy Imre és Kádár János „hitvitája”

Egy nap az örökkévalóságból címmel nemzeti ünnepünkön mutatja be Csáky Pál új drámáját a budapesti József …