Van jövőnk a Felvidéken

Petheő Attila Komáromi járási MKP-elnök beszélgetőpartnerei Csáky Pál politikus, író és Fehér István a szlovák állampolgárságától megfosztott komáromi pedagógus volt június 4-én Komáromban.

Szimbolikus helyszínen, a komáromi várerőd egyik felújított építményében, a Lőporosban zajlott az MKP Komáromi Járási Szervezetének szervezésében a Beszéljük meg címet viselő rendezvénysorozat. A beszélgetés témája is szimbolikus jelentésű volt a trianoni évforduló napján: Van jövőnk a felvidéken.
Rengeteg energiát vesz el a szlovákiai magyar közélettől az a szerencsétlen tény, hogy 2009 után két részre szakadt a szlovákiai magyar társadalom. Úgy néz ki, hogy rögzülő félben van a nemzeti oldal, illetve a balliberálisnak mondható oldal közötti szembenállás, és ez hátrányos a szlovákiai magyar társadalom érdekérvényesítő képességére – mondta Csáky Pál a beszélgetés során. Csáky a nemzeti oldalhoz sorolta a Magyar Közösség Pártját, a Csemadok nagy részét, néhány írott, illetőleg elektronikus médiát és néhány olyan civil szervezetet, amely elkötelezett a nemzeti sorskérdések iránt. A balliberális oldalhoz sorolta a Most-Hidat, a szlovákiai magyar napilapot, az Új Szót és néhány olyan elektronikus hírportált, amelyik ezt a szellemiséget képviseli. Csáky szerint a közeljövőben valószínűleg nem is lesz lehetőség ennek az alapproblémának a kezelésére, mivel 2013-ban és 2014-ben kényszerpályán fog haladni az egész szlovákiai politikai és közélet, benne a szlovákiai magyar közélet is, a főleg 2013-ban és 2014-ben esedékes választások miatt. 2015-ben nyílik, véleménye szerint, lehetőség arra, hogy ezt a helyzetet újragondoljuk, és a belső energiákat felemésztő felállást valamilyen módon kezeljük. Csáky érzékeltette, hogy van erre elképzelése, de hallgatói kérdésre sem volt hajlandó ezt részletezni, mondván, hogy ez most nem időszerű, 2014 végén kell ehhez a kérdéshez visszatérni.

Fehér István a beszélgetés során hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartja, hogy a felvidéki magyarok éljenek a jogaikkal, mert vannak olyan hosszú évek óta biztosított jogaink, amelyekkel egyáltalán nem élünk. Véleménye szerint a jövőnk itt, a Felvidéken csak akkor marad meg, ha teljes körű területi autonómiát tudunk kiharcolni magunknak. A beszélgetés során Fehér István nehezményezte azt is, hogy több magyar intézményünk élén olyan ember áll, aki nemzetileg nem elkötelezett. Szóba hozta továbbá a brüsszeli Európai Parlament Petíciós Bizottságának nemrégiben hozott döntését is, amellyel kapcsolatban sikerült elérni, hogy nem söpörték azt a szőnyeg alá, hanem a szlovák állampolgársági törvény és a Beneš-dekrétumok ügyében is megvárják az Alkotmánybíróság döntését, bár azzal kapcsolatban nem volt túl bizakodó.
A beszélgetés további részében Csáky felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy a szlovákiai magyar falvakban politikai erőként megjelent a Smer párt is, bizonyítékul szolgálnak erre a 2012-es parlamenti választások eredményei is, amelyek következtében a magyar falvak politizálása bipolárisról hárompólusúvá változott. Ezért a Smer pártra fokozottan oda kell figyelni az őszi megyei választások során, de elsősorban a jövőre esedékes önkormányzati választásokon – hangsúlyozta Csáky.

Dunajszky Éva, Felvidék.ma

Cikkajánló

És utánunk mi marad?

Gondolatok a felvidéki magyar közéletiség ethoszáról Pozsony belvárosában sétálgatok 2023 őszén, egy nyugodt hétvégén. Ismét …