Csemadok 65. – Tovább kell vinni a lángot!

A Csemadok létrejötték az akkori kommunisták azért engedték, mert azt tervezték, hogy majd a párt ideológiáját fogja hirdetni a felvidéki magyar társadalomban, azonban visszájára fordult a dolog. 

felvidéki magyar társadalom élni akarása és jövőt akarása tükröződött, kristályosodott ki a Csemadokban, amely a „mindenné vált”, ami a társadalomban a felvidéki magyarság számára nem adatott meg, s amire az akkori társadalomban fel lehetett használni – jelentette ki Csáky Pál európai parlamenti képviselő a mátyusföldiek október 24-ei ünnepi megemlékezésén tartott koszorúzási ünnepségen, a Csemadok galántai székházánál, a társadalmi szervezet megalakulásának 65. évfordulója alkalmából. A koszorúzási ünnepségre egybegyűlt galántaikat és környékbelieket Mézes Rudolf, a Csemadok galántai Területi Választmányának elnöke köszöntötte, az ünnepségen fellépett a Galántai Kodály Zoltán Kórus.
Amint azt Csáky beszéde további részében kifejtette, bár a Csemadok sohasem alakult politikai párttá, ez volt az a szervezet, amelyben a felvidéki magyarok a 70-80-as években tulajdonképpen politizálni tudtak. „Ott tudtuk megbeszélni azokat a közösségi dolgainkat, amelyek a felvidéki magyarság számára fontosak voltak. Kulturális fórummá vált, több tízezer olyan jól képzett felvidéki magyart adott ennek a társadalomnak, akik a felvidéki magyar társadalom gerincét alkották és alkotják máig” – fogalmazott Csáky, aki mint beszédében kifejtette a Csemadok keretében rengeteg olyan csoport működött, amely a kultúra számos területén kifejtett tevékenységével ennek a kisebbségi néptöredéknek a lelki-kulturális felemelkedésén fáradozott. „És ami a legfontosabb, máig ez a fórum jelenti azt, amelyben a legtisztábban a legteljesebben megélhetjük magyarságunkat, megélhettük az egypártrendszerben és megélhetjük most is” – mondta az EP-képviselő.

Csáky beszédében hangsúlyozta, nincs még egy társadalom a demokratikus világban, ahol a társadalomnak ekkora százaléka egy szervezetben aktív tevékenységet fejtene ki, ami nemcsak hogy büszkeséggel kellene, hogy eltöltsön bennünket, de kötelez is bennünket arra, hogy ezt a folyamatot továbbvigyük. „Aki ebben a szervezetben tevékenységet vállalt, vagy akár csak a rendezvényeire eljárt az a hozzájárulásával ezt a közösséget erősítette. Ez az önzetlenség, ez az odaadás, ez a közösségi kohézió erősítése továbbra is meg kell, hogy maradjon, szükségünk van rád, Csemadok, tovább kell vinni ezt a lángot, ezt a gondolatot, valószínűleg a megváltozott világ körülményihez igazodva, de nem feladva semmit azokból az értékekből, amelyet elődeink és mi magunk is az elmúlt időszakban kitermeltünk” – fogalmazott Csáky ünnepi beszédében.

Az ünnepi megemlékezés további programpontjai a Városi Művelődési Központban zajlottak, a kultúrház földszinti és emeleti folyosójában az egybegyűltek megtekinthették azt a kiállítást is, amelynek összegyűjtött anyaga a Csemadok Galántai Területi Választmányának történetét mutatta be. Ezt követően került sor az ünnepi megemlékezésre, amely során az ünnepi köszöntőkön kívül kitüntetések átadására és Rózsa Ernő könyvének átadására is sor került. Az ünnepi műsorban pedig bemutatkoztak az elmúlt évi országos rendezvények, versenyek és fesztiválok régióbeli díjazottjai, az Alsószeli Magyar Dalkör férfikara, a Diószegi Dió-Héj Citerazenekar, a Felsőszeli Mátyus Néptáncegyüttes, Juhos Tamara mesemondó Felsőszeliből, a Peredi Nőikar, Renczés Viktória versmondó Deákiból és Žiaček Adriannak, népdalénekes Zsigárdról.

Cikkajánló

És utánunk mi marad?

Gondolatok a felvidéki magyar közéletiség ethoszáról Pozsony belvárosában sétálgatok 2023 őszén, egy nyugodt hétvégén. Ismét …