Csáky Pál Csáky Pál honlapja
– Milyen ma a szlovák–magyar viszony?
– Hidegbéke van a két ország között. Fico és Orbán miniszterelnökök nemrégiben barátságos találkozót tartottak, ami normális körülmények között üdvözlendő lenne, de sajnos nem tükrözi vissza a valóságot. Van itt néhány megoldatlan probléma, amelyet a Fico-kormányok gerjesztettek.
– Például?
– A komáromi egyetem kérdése. Helyes volna, ha kapna egy kis türelmi időt a teljes kritériumrendszer alapján való értékelés vonatkozásában. Egy új egyetemet nem lehet ugyanazon kritériumok alapján megítélni, mint egy régit. A vasútállomásokon való kétnyelvű feliratok tiltása apró, de fölösleges probléma, ugyanígy a kettős állampolgárság kérdése is. A szlovák törvény nagyon esztelen és nem demokratikus az állam saját polgárai vonatkozásában. Nem értem, miért akarja Szlovákia a saját polgárait büntetni azért, mert azok ragaszkodnak a szlovák állampolgárságukhoz is. Ostobaság ez a köbön.
– A Fico-kormány megengedi, hogy a törvény nem tökéletes, de szerinte szükséges reakció volt a magyar állampolgársági törvényre. A magyarok nem követtek el hibát? Az rendjén volt, hogy a Szlovákiával való tárgyalások nélkül fogadták el a magyar állampolgárság feltétel nélküli megadását a határon túli – tehát a szlovákiai magyaroknak is?
– Gyenge és intellektuálisan nem igazán érett az az ember, aki a saját hibáit foggal-körömmel mások lépéseivel akarja megmagyarázni. Ha egyszer butaságot csinálok, az az én problémám, s ha úgy érzem, hogy tévedtem, akkor a férfias hozzáállás az, hogy kijavítom. Csak a gyenge emberek mutogatnak mindig a másikra. Azt viszont én is úgy gondolom, hogy 2010-ben még lehetett volna tárgyalni. Fölöslegesen elsietett és átgondolatlan lépések történtek.– Az rendben van Ön szerint, hogy azok, akik felvették a magyar állampolgárságot, nem csupán választhatnak a magyar parlamentbe, hanem maguk is választhatók lesznek?– Peter Šťastný, aki Szlovákiát képviseli az Európai Parlamentben, két vagy három útlevéllel is rendelkezik, a fia amerikai színekben vígan játszott Szlovákia ellen a jégkorong-világbajnokságon. Schwarzenberg cseh miniszterelnök-helyettesnek, külügyminiszternek és lehetséges cseh államfőnek négy – svájci, osztrák, német és cseh – útlevele is van. Sok külföldi szlovák választ, illetve őt magát is megválaszthatják a világ számos helyén különféle testületekbe, sőt, a szlovák parlamentben is voltak olyan képviselők, akik más államok polgárai is voltak. 2006 és 2010 között érdekes módon a Szlovák Nemzeti Párt képviselői klubjában volt két ilyen képviselő, az egyik svájci–szlovák, a másik orosz–szlovák kettős állampolgár volt.
– A magyarországi szlovákokat is megválaszthatják a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába? Amennyiben jól tudom, szlovák képviselő csak Szlovákia polgára lehet.
– Szlovákiában néhány tízezer olyan állampolgár van, aki kettős állampolgár – a volt Csehszlovákia szétválásának következtében is. Mindenki, aki kettős állampolgárságot kapott 2010 előtt, megtarthatta azt. A volt szlovák törvény betűre ugyanaz volt, mint a jelenlegi magyar. Egyébként is a szlovákiai magyarok túlnyomó többsége nem közli a szlovák hivatalokkal, hogy felvették a magyar állampolgárságot is. Tisztelem azokat, akik ezt megtették, ez az ő személyes döntésük volt, de láthatjuk, milyen visszataszító reakciókat vált ki a szlovák hivatalokból.
– Ön állítólag szintén kérte a magyar állampolgárságot…
– Ez az én magánügyem.
– Decemberben jelölteti magát az MKP elnöki posztjára?
– Örülnék neki, ha továbbra is az elnökség tagja maradhatnék. Az MKP alapproblémája azonban nem az, ki milyen poszton lesz, hanem az, hogy képes lesz-e ütőképes struktúrát létrehozni, illetve kik lesznek azok a személyiségek, akik hatékonyabbá tehetik a párt működését. A pártnak dinamikus és meggyőző párttá kell válnia, amely hatékony megoldásokat kínál a körülöttünk örvénylő problémákra. Ha ezt meg tudjuk oldani, a pártnak van esélye.
– A szlovák párttörvény szerint a párt szerveibe csak szlovák állampolgár választható. Ön még szlovák állampolgár?
– Igen, és az is maradok.
– Ha magyar állampolgársága van, akkor is?
– A Szlovák Köztársaság állampolgára vagyok.
– Arról is beszélnek, hogy jelöltetné magát a magyar parlamentbe…
– Magyarországon 2014-ben lesz a következő választás az Országgyűlésbe. Addig minden kiderül.
– Ahhoz azonban, hogy oda jelöltethesse magát, magyar állampolgárnak kell lennie.
– Ebben a pillanatban nem tudom, milyen lesz a vonatkozó magyar törvény 2014-ben.
– Nézzük a kisebbségi minimumot. A Most-Híddal együtt készítették el és írták alá. Milyen mértékben működnek együtt most ezek a pártok?
– Nem működnek együtt. Együttműködhetnének, persze, néhány konkrét területen, mert az alapdokumentum viszonylag általános és gyenge anyag. Csodálkozom is, hogy a rendszerváltás után 22 évvel és 8 év kormányzás után itt valamiféle minimumról beszélnek, viszont elismerem, hogy a dokumentum tartalmaz két figyelemre méltó elemet: az összes szlovákiai magyart az egységes magyar nemzet részének definiálja, a magyar közösség jövőjét pedig a különböző autonómia-formák megvalósításában látja. A Most-Híd is egyetértett ezzel. Én ugyanakkor azon a nézeten vagyok, hogy konkrét együttműködési formákról kellene beszélni. A társadalomban különböző problémák, feszültségek vannak, nehezednek az életkörülmények, a polgárok – a kisebbségi közösségekhez tartozó polgárok – sem általános, kenetteljes szövegeket várnak, hanem konkrét megoldási javaslatokat.
– Az MKP változik, megváltoztatták a nevét, az alapszabályát, tisztújítás lesz. Milyennek kellene lennie az új MKP-nak?
– Úgy gondolom, hogy az MKP-nak jobban oda kellene figyelnie a szociális kérdésekre. Szlovákiában egyáltalán – és a parlamenti pártok között különösen – nincs szociálisan érzékeny párt. Az MKP-nak három pilléren kellene állnia: ezek a szociális érzékenység, a kisebbségek – és hangsúlyosan a magyar közösség – jogainak védelme és a dél-szlovákiai régiók érdekeinek képviselete.
– A Smer szociáldemokratái nem eléggé szociálisan érzékenyek?
– A Smer ún. szociáldemokratái a legnagyobb kapitalisták Szlovákiában. Nézze meg a vagyonaikat, a márkás óráikat, az autóikat – és főleg a politikájukat. Fico csomagjai leginkább a társadalom középső és alsó rétegeit sújtják. Ehhez még jön az élelmiszerek és az energiahordozók árainak emelkedése: szomorú kép. Örülnék neki, ha ezekre az állapotokra okosan reagálna az MKP.
– Közelednek a megyei választások. Koalíciót köt az MKP a Most-Híddal?
– A Most-Híd részéről kifejtett nyomás hamis. A választások egy év múlva lesznek, ugyanakkor a választási rendszer olyan, hogy a polgárok nem pártokra, hanem konkrét jelöltekre szavaznak. Én úgy gondolom, most az MKP-nak arra kell összpontosítania, hogy kiváló jelölteket találjon, ugyanakkor szerintem mind a negyven megyei képviselőnk, aki négy évvel ezelőtt sikeres volt, joggal igényli újra a támogatást az MKP részéről. Bizonyára lesznek olyan választókörzetek (pl. Dunaszerdahely, Komárom, Párkány, Tőketerebes), ahol nem igazán lesz ok koalíciók kötésére, máshol talán igen. Erről majd járási szinten fognak dönteni az illetékesek, de több esetben nem kettős, hanem inkább többes koalícióról lehet majd szó, hiszen ne feledjük, a Pozsonyi kerületben már a második választási időszakban vagyunk részei a széles jobboldali koalíciónak, a Kassai kerületben viszont második időszakban vagyunk koalícióban a Smerrel.
– A Most-Híd kész az együttműködésre, kizárja viszont az egyesülést az MKP-val. Az MKP viszont állítólag nem akar együttműködni.
– A Most-Híd potenciálja csökken, minden héten elmegy tőlük néhány ember. Normális ember nem áll be olyan híd alá, amely széthullóban van, mert akár rá is eshet egy darab, s az esetleg hosszan tartó károsodást okoz. Mi megvárjuk, mi lesz ennek a mostos földrengésnek a vége, megvárjuk, amíg kikristályosodik a helyzet a párt körül. Magam továbbra is úgy gondolom, hogy ez egy buta és fölösleges projekt volt, amely több kárt okozott, mint hasznot.
– A megyei választások után államfőválasztás is lesz, többen már most közös ellenzéki jelöltről beszélnek. Ön nemrégiben azt nyilatkozta a TASR hírügynökségnek, hogy jobboldali jelöltnek az MKP támogatása nélkül nincs esélye. Tárgyal az MKP a jobboldallal?
– Egyelőre nem tárgyalunk, várjuk a hívást az SDKÚ vagy a KDH részéről. A mi 110 ezer támogatónk nélkül a jobboldali jelöltnek tényleg nincs esélye. Egyelőre azonban nem vagyunk időzavarban, a jobboldal sem, gondolkodni kell tehát, és nem szabad elsietett döntéseket hozni a jelöltek vonatkozásában sem. Azokat a neveket, amelyek addig nyilvánosságra kerültek, még egyszer át kellene gondolni.
– Pavol Hrušovský vagy Ján Čarnogurský önnek nem tetszik?
– Vághatunk olyan képet, hogy valamelyik jobboldali jelölt megfelelő a számunkra. De a múltból tudjuk, hogy azok a politikus-személyiségek, akik mögött gazdag karrier áll, de a pályafutásuk alatt nem voltak képesek a szlovákiai társadalom nagy részének szimpátiáját elnyerni, valószínűleg nem lesznek képesek az elnökválasztás alkalmával sem elnyerni azt. Elfogadhatóbb, népszerűbb jelöltre van szükség, akinek szélesebb támogatást is szerezni kell. Nem elég a politikai pártok támogatása, szélesebb civil támogatásra is szükség lesz.
– Mi történik akkor, ha a jobboldal nem fog tárgyalni az MKP-val?
– A jobboldal akkor öngólt rúg, mi pedig saját jelölt indítását mérlegeljük majd az első fordulóban. Döntés, persze, ebben a kérdésben még nem született, de mindenki figyelmébe ajánlom a 2004-es államfőválasztás történetét, amikor Eduard Kukan nem került be a második fordulóba – többek közt azért, mert az akkori MKP szavazói részéről sem kapott támogatást. Átgondoltan kellene tehát cselekedni. Magam azt szeretném, ha a jobboldalnak olyan jelöltje lenne, akinek valós esélye van a győzelemre. Az MKP kész segíteni ebben, de ha a partnerek ignorálni fogják, arra kényszerül, hogy saját játékot játsszon, ami bonyodalmakat okozhat.
– 2014-ben európai parlamenti választás is lesz. Olyasmit is hallani, hogy sokan szívesen látnák Önt azon a választási listán is.
– Igen, vannak ilyen nézetek is, de erről a párt megfelelő szervei döntenek majd a kellő időben. Mivel az EP-választás csak 2014-ben lesz, ez a téma jelenleg nincs napirenden.
(2012. október, TASR)
