Természetes emberi tulajdonság reménnyel tekinteni a jövőbe, ezért kívánunk egymásnak az új év elején is reményteljes, sikerekben gazdag új évet. Így van ez 2025 elején is, ám el kell ismernünk, most a szokásosnál több a bizonytalansági tényező, amellyel szembe kell néznünk.
Szeretném elkerülni az amerikai elnökkel kapcsolatos elvárások újabb hullámainak elemzését, hiszen napjainkban ezzel van tele a világsajtó. Önbecsapás lenne azonban gondolatmenetünkben ignorálni ezt a tényezőt: Donald Trump országlása kihat majd ránk is, várható csapongásaival kapcsolatban viszont fölösleges újabb hipotéziseket felállítani. Egy dolog már most is látszik: nagyon bízik magában, két vállal akar nekifeszülni az amerikai kül- és belpolitikának, bár ma még ő sem láthatja be az út részteleit, amely rá, országára és a világra vár. Intézkedései egy részének biztosan tapsolni fog a világ egy része, más lépései viszont biztosan kritikát váltanak majd ki. Az is valószínű, hogy a realitások majd köbgyököt vonnak némely kijelentéséből, elképzeléséből, bár az is nyilvánvaló, hogy az Amerikai Egyesült Államokra egyébként nagyon is ráférne némi ráncfelvarrás. Jó lenne persze, ha a végső szaldó pozitív lenne, s nem csak Amerika belső ügyei vonatkozásában, hanem a világhoz és Európához való viszonyrendszerben is.
Európánk, az Európai Unió gyengélkedik, itt komolyabb reformokra lenne szükség. Ezt nem csak mi állítjuk, hanem Lagarde asszony, az Európai Központi Bank mostani, illetve az olasz Mario Draghi, a bank volt elnöke is. A nemzetközi összehasonlítások is visszaigazolják eme elképzelések igazát. Érdekes például elgondolkodni a prágai Lidové Noviny magyar elemzőjének, Lékó Istvánnak a fejtegetésein, aki szerint az európaiak soha nem éltek olyan jól, mint napjainkban, ugyanakkor a kontinens soha nem volt olyan gyenge nemzetközi összehasonlításban, mint ma. Erre mutatott rá Trump is már az előző elnöksége idején, a védelmi kiadások növelését kérve. Lékó ma számokkal bizonyítja, hogy a világ lakosságának 7 százalékát kitevő európai populáció szociális, egészségügyi és nyugdíj kiadásokra a Földgolyó ilyen jellegű kiadásainak 54 százalékát költi. A valóság rá fogja kényszeríteni Európát kiadásai szerkezetének átalakítására is, s ez azért nem egyértelműen jó hír.
S itt vagyunk, Európa szívében mi, közép-európaiak. Sokan szeretnénk itt is látni egy prosperáló, korrekt együttműködést nemzeteink és országaink között, ám sok szerteágazó tendencia
nehezíti mindezt. Megromlott a harmónia Magyarország és Lengyelország között, az orosz hatalmi igyekezetekre való eltérő reagálások ezt régóta feltételezték. A parlamenti választások hatására vár Csehország, az elnökválasztáséra Lengyelország, s úgy néz ki, nőni fog a társadalmi feszültség Magyarországon belül is, ez sem egy jó hír. Billeg a kormány Szlovákiában, nem világosak az osztrák továbblépés paraméterei sem, forrong Szerbia és új elnökválasztásra vár Románia is. S az is komoly kihatással lesz majd ránk, merre mozdul tovább Németország a választások után.
Ott van még a pályán az ukrán háború és az Oroszországhoz való általános viszony, ott a forrongó Közel-Kelet és ott Kína is a növekvő hatalmával, Tajvannal kapcsolatos terveivel és globális
kiegyensúlyozó szerepével. (Egyre több elemzés jelenik meg arról is, hogy 2023-ban Putyin taktikai atomfegyver bevetését fontolgatta Kelet-Ukrajnában. Az amerikaiak reakciója nagyon kemény volt, de a dolog akkor dőlt el, amikor Kína ebben a kérdésben az USA mellé állt).
Úgy néz ki sajnos, nem kell attól tartanunk az új évben, hogy teljes súlyával ránk zuhan az ősi kínai átok: verjenek meg az istenek unalmas élettel. 2025 elején egy dolog látszik biztosnak: az általános bizonytalanság. S ilyen helyzetekben kiemelten fontos a belső iránytűk és erkölcsi tartások szerepének tudatosítása.
Csáky Pál, Pozsony.
Készült a Bécsi Napló 2025/1. számára
Csáky Pál Csáky Pál honlapja