A Hlas vége

Megint tanultak egy sort a naiv lelkek… Azt mondják sokan, hogy ma Pellegrini döntött…

Nem biztos. Az már valószínűbb, hogy a csapata megrettent attól, hogy egy heterogén koalícióban egy agresszív Smer lenne a hátukban. A volt párttársaik, akik sokat tudnak róluk…

Azt is sokan suttogták ugyanis, hogy a Hlas-béli politikusok majdnem mindegyikének van vaj a fején, egyszerűen: zsarolhatók, s Fico ismeri mindegyikük gyenge pontját, hiszen együtt loptak és erkölcstelenkedtek annó. S ezek a „derék” emberkék nem azért váltak ki a Smerből annak idején, mert elvi-erkölcsi kifogásaik voltak, hanem azért, mert akkor úgy tűnt, hogy a Smer megy a süllyesztőbe. (Emlékeznek? Ez akkor történt, amikor Dzurinda is megvilágosodott, hogy ő lesz a nagy…, aki ma 0,2 százalékos eredménnyel „erős jobbközép pártot” kíván építeni…)

Sokan estek áldozatul azóta is mindenféle lápi lázaknak… A „zseniális politikusok” a Mostból, akik kiléptek a 4,5 százalékos furcsa ácsolatból, hogy felkapaszkodhassanak a 0,2 százalékos piedesztálra! A magyar választók 40 százaléka is, akik szlovák pártokra adták le a voksukat. Most örülhetnek: Fico újból a trónon, nagy magyar nulla a parlamentben… Pardon, majd elfelejtem: ott lesz Grendel Gábor, az egyik legnagyobb megélhetési politikus, aki felajánlotta, hogy most majd ő a magyarok hangja lesz… Hányszor is nyilvánult meg az elmúlt 3 évben kormánypárti pozíciókból? Akkora nagy nulla nem fér bele a kibertérbe…

Visszazuhantunk 2016-ba. Néhányan morogtak egy sort az orruk alatt, amikor egy interjúban, szeptember közepén azt találtam mondani, hogy két lehetőség előtt állunk: jó kormányra nincs esély ilyen politikai felhozatalnál, rossz vagy rosszabb kormánya lehet Szlovákiának… Nos, lehet magyarázkodni…

Ficó nem a börtönbe ment, hanem vissza, a kormányhivatalba: bravó, Matovic! Bravó, Sulík! A Ficó-csapat eddig lebukott tagjai meg szépen kiballagnak majd a celláikból egymás után. Hamran kibiztosított pisztollyal alszik majd ezentúl… Szép kis új Szlovákia, lehet tapsolni!

Csak szólni szeretnék Pellegrininek: mától politikai hulla. A parlamenti elnöki poszt szimbolikus, semmilyen komoly hatalommal nem bír. Még meg sem szárad majd a tinta a koalíciós szerződésen, Fico már elkezdi szétszedni a pártját, a nevében még Hlas-t… S igaza lesz: minek is két Smer a parlamentben? „Egy újszülöttnek minden vicc új”- hirdette annó a Ludas Matyi nevű vicclap. Most majd Pellegriniék is megtanulják Meciar definíciójának igazát, amelyet hasonló politikai helyzetben egy televíziós vitaműsorban mondott, amikor az ellenfele éppen én voltam, s Ficóról, akkori koalíciós partneréről kérdeztem őt: „ellenség – halálos ellenség – koalíciós partner…”

Pellegrini ma szépen bedugta a fejét a hurokba. Fico pedig, ha egy kicsit is normális, behúz majd középre, mint Meloni. Nem hiszem, hogy érdeke lenne nagyon összerúgni a port Brüsszellel. Nagy trutymóban van Szlovákia (bravó, Matovic, bravó, Sulík!), fog kelleni az EU-s pénz. Moszkva felé mond majd két szépet, Kijev felé két csúnyát – de ezeknek semmilyen érdemleges súlyuk nem lesz. Fegyverekből, lőszerből amit lehetett, már átadott Szlovákia. A leszerződött Zuzanákat úgyis leszállítják… Az amerikaiak majd késleltetik kicsit az F16-osokat, addig a csehek, lengyelek és magyarok őrzik majd a légterünket, s benne az álmainkat. Egyébként pedig az van, amit a Politico már hetekkel ezelőtt leírt: nem oszt és nem szoroz, ki van kormányon Szlovákiában. Kis ország kis potenciálokkal: majd igazodni fog, a nemzetközi politika szempontjából – kívülről nézve a dolgot – majdnem mindegy…

Csak hát mi belül vagyunk, ennek a szerencsétlen kis országnak a polgárai. Nekünk is mindegy?

Szeptember 30-án úgy tűnt…

Cikkajánló

És utánunk mi marad?

Gondolatok a felvidéki magyar közéletiség ethoszáról Pozsony belvárosában sétálgatok 2023 őszén, egy nyugodt hétvégén. Ismét …