Bugár és a Gorillák

Jó ízlésű ember igyekszik gusztustalan vitáktól távol tartani magát. Vannak azonban helyzetek, amikor hallgatni vétek.
A Gorilla-ügy tőlünk függetlenül pattant ki. Tőlünk függetlenül állítja, hogy Bugár Béla elnökségének idején, 2004 és 2007 között az MKP-ban és az MKP vezetőségének háta mögött kialakult egy gazdasági lobbi, amely tisztátalan módszerekkel saját zsebre játszott.

Egy független szlovák elemző csapat, a foaf.sk, hivatalos forrásokra hivatkozva állítja, hogy Bugár Béla és több, hozzá közel álló ember ebben az időszakban kezdett el vállalkozni és úgy tűnik, jelentős vagyonokra tettek szert. Ezeket nem szlovákiai magyar, hanem szlovák, tőlünk független források állítják.

Kellemetlen ez a hír a Most-Híd némely vezetőjének, de mi erről nem tehetünk. Számtalanszor kijelentettem már, most megismétlem: a köztem és Bugár Béla között lezajlott viták soha nem személyes jellegűek voltak. Én mindaddig jól együtt tudtam működni Bugár Bélával, amíg úgy éreztem, hogy a szlovákiai magyar közösség javáért küzd. Amikor viszont azt tapasztaltam, hogy gazdasági érdekeket helyez előtérbe, szembekerültünk.
Én továbbra is együttműködök mindazokkal, akik a szlovákiai magyar közösség jövőjéért tevékenykednek.
Nem MKP-tag, hanem Somogyi Szilárd SaS-es parlamenti képviselő állítja az Új Szó 2012. január  30-ai számában: „ A Most-Híd képviselői a biznisz érdekében bármire képesek.”

Érezhetően idegesítik mostanság a Gorilla és a Magyar Gorilla című anyagokban szereplő tények a Most-Híd több tagját. A taktika láthatóan az, hogy az MKP-ra, mint márkajelzésre és az MKP jelenlegi tagjaira is megpróbálják legalább a felelősség egy részét rákenni.
Ez nem fog menni. A 2007-es kongresszus miatt nem fog menni.

Bugár Béla egy tegnapi vitaműsorban azt állította, hogy a történtekért társfelelősséget visel Csáky Pál, Szigeti László, Miklós László és Berényi József is, akik miniszteri vagy államtitkári szinten tagjai voltak a második Dzurinda-kormánynak. „Egyik magyar érdekeket felvállaló  párt sem mutogathat a Gorilla-ügyben a másikra: aki a közös MKP elnökségi tagja vagy kormányzati tisztviselő volt, és politikai viselkedésével asszisztált tisztességtelen dolgokhoz, annak senki nem állított ki búcsúcédulát csak azért, mert új pártba vonult, sem azért, mert a régiben maradt” – írja a mai Új Szóban Lovász Attila is.
Nos, ezek nagyon tisztességtelen állítások, nemde?

A Gorilla-ügy éppen arról szól, hogy a fontos döntések meghozatala és a fekete pénzek átvétele nem a hivatalos fórumokon történt, hanem informális találkozásokon. Ilyen vonatkozásban az MKP listáján szereplő 150 jelölt közül egynek sem szerepel a neve a Gorilla-anyagokban, míg Bugár Béláé és jelenlegi politikai illetve gazdasági társaié sokszor. Ez tény. Sokan nem akarják észrevenni, hogy az MKP volt az EGYETLEN SZLOVÁKIAI PÁRT, amely 2007-ben szembenézett ezzel a problémával és kongresszusán megoldotta azt. Az, hogy az érintettek fellázadtak és elmentek az MKP-ból, szintén tény, ám mi az MKP-ban ezt úgy értékeltük, hogy az MKP megtisztult ezáltal. Az már megint egy más – de szintén elgondolkodtató – tény, hogy 2010-ben a magyar választók nem a megtisztult MKP-t támogatták erőteljesebben. Aki erről a folyamatról kordokumentumokat keres, a Google-ban, a Csáky-MKP-2007 hívószavak alkalmazásával megtalálja azokat. Magam is meglepődtem, mennyi hiteles információ van elraktározva a Google-archívumában arról, hogy az MKP-ban az egészségtelen gazdasági összefonódások miatt kellett változásokat eszközölni.

A rend kedvéért reagálnom kell Bugár Béla egy olyan tegnapi állítására is, amelyet a Madách , illetve a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma már többször megcáfolt. Nevezetesen arra a megismételt hazugságra, hogy én Ficótól bármikor is bármiféle támogatást igényeltem volna a saját könyvemre a Lisszaboni szerződés rafitikációja kapcsán megejtett tárgyalásokon. A könyvet a Madách Kiadó 2007 áprilisában sorolta be a kiadandó kéziratok közé, s 2007 októberében kapott rá támogatást a kulturális minisztériumból. A könyv 2008 januárjában jelent meg, én az első példányokat 2008. január 16-án kaptam kézhez. A Lisszaboni Szerződést a szlovák parlament 2008. január 29-én kezdte el tárgyalni, a szavazás 2008. április 10-én volt. Ezek hivatalos adatok, semmiféle összefüggés a két dolog között nem volt és nem is lehetett – ezt Bugár Béla is pontosan tudja.

A jelek szerint sok furcsaság jön majd még elő a választási kampányban. A dokumentumok azonban nem engednek: 2007-ben az MKP élén történt váltás legfőbb oka az volt, hogy az MKP-tagok többségének elege lett a gazdasági lobbi hátunk mögötti tevékenységéből.
De a legfontosabb mégis csak az a tény, hogy Bugár Béla, Rudolf Chmel és barátaik érintettek a Gorilla-dokumentumok által, az MKP képviselőjelöltjei pedig nem.