Putin nem partnereket, hanem alattvalókat akar

„Ha megnézzük az elmúlt évszázad oroszországi történéseit, azt látjuk, hogy a legtöbbször a mindenáron hódítani igyekvő, birodalmi gondolat vetélkedett a kiegyezni akaró, egyensúlyra törekvő, a szomszédokat is partnernek tekintő filozófiával.

Az első világháború kitörése előtt a balkáni hódítás volt éles téma, s ekkor Szerbia jelentős partnere volt a cárnak. Az 1917-es forradalom után az új szovjet-orosz rendszernek elsősorban belpolitikailag kellett stabilizálnia magát, ám a nemsokára hatalomra került Sztálin kisvártatva megalkotta hírhedt doktrínáját, amely szerint ahová egyszer a szovjet katona betette a lábát (vagy ahová a szovjet tankok eljutottak), az mindörökre szovjet-orosz érdekszféra marad. E gondolati nyomvonal  irányában cselekedett később Brezsnyev is. Hruscsov (1956-ot kivéve, amikor nem állt ellen a szovjet héják nyomásának félvén attól, hogy felborul a geopolitikai egyensúly és komoly kárt szenved a birodalom nimbusza) békülékenyebb volt csakúgy, mint később Gorbacsov vagy Jelcin – bár ez egyikük számára sem volt egyszerű belpolitikai ellenzékük miatt. Putin visszatért az expanzív doktrínához: az orosz hatalmi befolyást próbálja kiszélesíteni” – mondta kedden Csáky Pál Strasbourgban, az Európai Parlament Ukrajnáról szóló vitájában. „Nem igazán éreztem jól magam az EU-ukrán társulási szerződés megszavazása után sem. Az EP tárgyalótermében kivetítették az ukrán parlament képét, nagy, szovjet típusú tapsok voltak hallhatóak Kijevben is, s ami meglepett: Strasbourgban is. Pár percig úgy éreztem magam a szavazás után, mintha visszarepültünk volna a nyolcvanas évekbe. A naiv EP-képviselők túlnyomó többsége lelkesen felállt és hosszan tapsolt: a nyolcvankilencből ismert eufória visszatükröződését éreztem a teremben. Ugyanakkor mindenki számára világos, hogy Ukrajnára nagyon nehéz és fájdalmas reformok várnak, s már láttam is lelki szemeim előtt, hogyan olvad majd el ez a lelkesedés az ukrajnai parlamenti választás után s hogyan jön az a fajta kiábrándulás, amelyen mi is keresztül mentünk” – tette hozzá az EP-képviselő.

„ Az oroszokat nem szabad lebecsülni, láthatóan készültek erre a konfliktusra. Jelentős innovációkat hajtottak vége a desszantosok identifikálatlan zöld emberkéknek való felhasználásával csakúgy, mint a konfliktus dezinformációs és gazdasági elemeinek felhasználásával. A Nyugatot érezhetően meglepte nem csak a konfliktus, hanem annak vezetési módja is” – szögezte le a parlamenti határozat előkészítő vitájában Csáky.
 
-epp-

Cikkajánló

És utánunk mi marad?

Gondolatok a felvidéki magyar közéletiség ethoszáról Pozsony belvárosában sétálgatok 2023 őszén, egy nyugodt hétvégén. Ismét …