Sorsunk Európában (Martosi Szabadegyetem)

(Videó is) A Martosi Szabadegyetemen az Árgyélus-házban Csáky Pál közíró, volt MKP-elnök Németh Zsolt, külügyi államtitkárral és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökével beszélgetett.

Az előadás iránt nagy volt az érdeklődés. A már említett vendégeken kívül azt megtisztelte jelenlétével többek közt Szili Katalin, Lomnici Zoltán és Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsából, Haraszti Attila a KIM főosztályvezetője, Czimbalmosné Molnár Éva főkonzul, Berényi József és Farkas Iván, az MKP elnöke és alelnöke, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke.

Németh Zsolt elmondta, hogy Magyarország versenyképességét tovább kell növelni. Most az az időszak van, amikor nekünk nem igazán osztanak lapot. Viszont a gazdasági válság kezelésében nagyon jók az eredményeink – emelte ki. Hozzátette: „kifejezetten európai utat járunk. A szlovák féllel is pozitív párbeszédet folytatunk. A történelmünket tisztába kell tenni – emelte ki. Nagyon komoly elvarratlan szálak vannak a történelmi kérdésekben, ezek viszont nem múltról, hanem a jövőről szólnak. A nyelvek és a kultúra szerepét elemezve elmondták, hogy az Európai Unióban mindez egy fontos kitörési pont, ugyanakkor kétesélyes kérdés.
Glatz Ferenc úgy véli, nem a történelmi kisebbségek fogják kiharcolni a kisebbségi jogokat, hanem az új kisebbségek. Ezért azt gondolja, hogy az új kisebbségekkel össze kellene fogni. A kultúrnemzet híve, s Európa is a kultúrnemezeteké lesz. A kulturális autonómia erősíti az államot – szögezte le. Mint mondta a nemzeti nyelvhez való hozzáférés szociális kérdés is, mert abban a pillanatban, hogy nem az anyanyelvén tanulhat valaki, szociális hátrányba kerül a többségi nemzettel szemben. Itt emelte ki az anyanyelvi oktatás jelentőségét. (Forrás: MartLapu)

{phocagallery view=category|categoryid=18|limitstart=0|limitcount=0|displayname=0}

Cikkajánló

És utánunk mi marad?

Gondolatok a felvidéki magyar közéletiség ethoszáról Pozsony belvárosában sétálgatok 2023 őszén, egy nyugodt hétvégén. Ismét …