Új reneszánsz kell! – Csáky Pál és Sógor Csaba eszmecseréje

A Csemadok pozsonyi épületében szerdán megnyitották a „Nemzetek érintkezése”  elnevezésű kiállítást, majd a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából az előestén Csáky Pál és Sógor Csaba felvidéki, illetve erdélyi magyar EP-képviselők beszélgettek a magyarság sorskérdéseiről.

A kiállítás híres magyar utazókról és felfedezőkről szólt. A pozsonyi bemutatón jelen volt a kiállítás anyagának összeállítója Monozlai Flóra is, és – többek között – az MKP korábbi képviselője, Mészáros Alajos, valamint a Csemadok országos elnöke, Bárdos Gyula is.

Sógor Csaba elmondta, azért állították össze ezt a kiállítást, hogy „megmutassuk Európának értékeinket. Vámbéry Ármin halálának 100. évfordulóján, 2013-ban Brüsszelben, az Európai Parlamentben is bemutattuk ezt kiállítást. Vezető politikusok és közgazdászok is mondják, hogy valami olyasmire lenne most szükség, mint amikor középkorban Európa egy kicsit megrekedt. Új reneszánszra volna szükség. Trianonon kívül voltak más kemény időszakok is a történelmünkben, pl. Mohács, amely után talpra tudott állni az ország. Arra van szükség, hogy keressük meg azokat a tudósokat, embereket, akiket példaképnek tudunk magunk elé állítani, akiknek helytállásából erőt meríthetünk. Egy páran itt vannak a kiállítás plakátjain is…” – mondta Sógor Csaba. Hozzátette: „Szoktatnunk kell vizuálisan is az európai képviselőket, hogy azok az országok, melyek egykor közigazgatásilag is, politikailag is összetartoztak, kulturálisan ma is összetartoznak.”

Az eszmecsere során felvetődtek olyan kérdések is, hogy miképpen élik meg az erdélyi és a felvidéki magyarok a számbeli kisebbségi sorsra kényszerült létet, melyben az utóbbi évtizedekben komoly létszámfogyatkozással kellett szembesülniük. Egyetértés volt abban, hogy a Trianon után létrehozott nemzetállamok nem a kisebbségeik megóvása, hanem azok felszámolása érdekében jöttek létre és ez a viszonyulás mindmáig érezhető. Románia és Szlovákia ma európai uniós államok, nem nehezedik rájuk megfeleltetési kényszer, a korábbinál is kevesebb a motivációjuk arra, hogy a kisebbségek érdekében cselekedjenek.

Sógor Csaba figyelmeztetett: „Sajnos még a múltat siratjuk, és nem találtunk megoldást”. Megoldási lehetőségként természetesen szóba kerültek az autonómia-törekvések is: „A nagy székel menetelés ugyan nem fog elvezetni autonómiához, de megerősíti a pozícióinkat. A civil társadalomra kell összpontosítanunk. Európában délen azért nagyobb a gazdasági válság, mert ott gyenge a civil társadalom. Ezt mutatja Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Kelet-Európa példája is. Nem tudjuk, mikor változik meg a széljárás, de amikor igen, akkor ott kell lennünk.”

Csáky Pál szerint nagy probléma Európa szétziláltsága. „Az Európai Parlamentben is néha nehezen fogadjuk el ezt a tényt. Egymást kell megtalálnunk. És itt nagyon fontos szerepük van a politikai közösségeknek is. Nem mindegy, hogy egyfelé vagy többfelé húzunk. A széthúzás gyengít bennünket! Nagyon kell ügyelnünk arra, hogy a belső problémák ne gyengítsenek bennünket, hanem megpróbáljunk azokon felülemelkedve egy irányba menni” – mondta.

Cikkajánló

ERZSI, csupa nagybetűvel

Lehet-e, szabad-e pörölni a Teremtővel, ha az ember egymás után kapja a rossz híreket olyan …