100 éve kisebbségben a felvidéki magyarság

Fotókiállítással emlékeznek a felvidéki magyar kisebbség 100 éves múltjára az Európai Parlamentben. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának EP-képviselője nyolc amatőr fotós képeiből szervezett kiállítást Brüsszelben, hogy ismét felhívja az Európai Unió figyelmét az őshonos kisebbségek helyzetére. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet.

Európa-szerte megemlékezéseket tartanak az első világháború befejezésének centenáriumán. A világháború vége sok százezer magyarnak ugyanakkor a kisebbségi sorba kerülést jelentette. A közép-európai őshonos kisebbségek, ezen belül a magyar közösségek, máig nem részesülnek egyenlő európai szintű védelemben. 

A kiállítás házigazdája Csáky Pál a megnyitó beszédében ismertette a rendezvény megszervezésének történelmi apropóját: „Száz éve ért véget az első világháború, száz évvel ezelőtt kerültünk mi is kisebbségi sorsba. Azt látom, hogy tobzódnak az ünneplésben a románok, ünnepelnek a délszlávok, emlékeznek a csehek és eléggé visszafogottan, ellentmondásos módon felemlítik a dolgot a szlovákok is. Én úgy érzem, mi magyarok se hallgassunk, hanem tegyük oda a világ elé a leszakított magyar közösségek száz éve megoldatlan ügyét. Azt, hogy a mi helyzetünket különböző autonómiaformák létrehozatalával illene megoldani. Erről adtam ki egy ötnyelvű kiadványt, amelyet most megkapnak az EP-képviselő kollégák. Ezért tartottunk hétfőn koncertet a brüsszeli dómban és rendeztünk kiállítást az Európai Parlamentben a szlovákiai magyarlakta régiókról. Ott kell lennünk az európai horizonton, s a megoldatlan helyzetünket újra és újra a fő európai döntéshozók elé tenni”.

„Ez a kiállítás a felvidéki magyarok hazaszeretetéről, lokálpatriotizmusáról szól. Célja, hogy felhívja az uniós tagállamok képviselőinek figyelmét a kevéssé ismert tényre, hogy azért élnek száz éve magyarok a szomszédos országokban, mert elmozdították a határokat a fejük felett. A kiállításnak célja az is, hogy felhívja a figyelmet, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete egyáltalán nincs rendezve az EU-ban. Tagállamonként változik a helyzet, mert rájuk van bízva, hogy bánnak kisebbségeikkel” – hangsúlyozta ünnepi beszédében Németh Zsolt. Németh szerint az EU, nagyon helyesen, magas követelményeket állít kisebbségvédelmi szempontból is a csatlakozó tagállamok elé, ám ugyanezt kellene tennie a már tagállami státusszal rendelkezőkkel.

„Az Unió álszent módon, a kétoldalú kapcsolatok kategóriájába sorolja a nemzeti kisebbségi kérdést. A kétoldalú megállapodások pedig 100 éve nem működnek jól. Célunk, hogy az Európa Tanács (ET) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ENSZ dokumentumaiból fakadó normák és ajánlások bekerüljenek az EU belső törvényi szabályozásába. Ez jogi alapon – tehát szankcionálható módon – történő rendezését jelentené az európai kisebbségi kérdésnek. Erre irányult az Európai Bizottsághoz tavaly beadott uniós polgári kezdeményezésünk is az Európai Kisebbségvédelmi Kezdeményezés (Minority SafePack). Az őshonos kisebbségek Európában ugyanúgy hozzájárultak az ezeréves kultúra építéséhez, mint a többségi társadalmak, csak éppen a jogaikat nyirbálták meg. Ezért, ha az Európai Unió nem akarja elveszteni hitelességét, akkor kiemelt védelmet kell, hogy nyújtson őshonos kisebbségei számára” – hangsúlyozta az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.

Brüsszel, 2018. október 16.

Csáky Pál EP-képviselői irodájának sajtóközleménye

Cikkajánló

A helytállás napja (is) október 6-a!

Elhangzott a dunaszerdahelyi megemlékezésen, 2018. október 5-én.