25 szabad év – konferencia a rendszerváltozásról Nyitrán

A rendszerváltozás 25 évfordulóján „25 szabad év” címmel konferenciát tartottak Nyitrán, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán, melynek előadói Glatz Ferenc akadémikus, Csáky Pál európai parlamenti képviselő és Öllős László egyetemi tanár voltak.

Az Európai Néppárt támogatásával rendezett konferencia résztvevőit házigazdaként Komzsik Attila, a Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja köszöntötte. Glatz Ferenc „világpolgárként”, Öllős László közép-európaiként, Csáky Pál pedig felvidéki magyarként közelítette meg a rendszerváltozás időszakát és az új kihívásokat.

Glatz Ferenc előadása kezdetén azt a kérdést feszegette, hogy vajon az ember tevékenysége okán megmarad-e egyáltalán az élet a Földön? Az ipari forradalom átalakította a világot, sokan ma már el sem tudják képzelni életüket számítógép nélkül. A „computerizálásnak” előnye is van, röviden, tömören és gyorsan teszi lehetővé az információk áradását, a közösségi portálok a legkomolyabb szervezési eszközökké váltak. Ilyen körülmények között a tudósoknak nagyon sok tényezőre kell figyelniük, köztük a globális felmelegedésre, az esőerdőkre, a népesség emelkedésére, a népáramlásra … ezek a kérdések óriási feladatok elé állítják az emberiséget, melyek a politikában is megjelennek. A nemzetek, országok integrációjának – köztük az Európai Uniónak – nagy szerep jut, a sikeres túléléshez azonban új politikusokat kell a társadalomnak kitermelnie, akik empátiával, megegyezésre való készséggel kezelik a feladatokat. Glatz Ferenc szerint a rendszerváltozás sikert hozott a határon túli magyarok számára, hiszen azok eredményesen megszervezték politikai életüket. A magyarok lélekszámát tekintve úgy látja, ha figyelembe vesszük, hogy a honfoglaláskor néhány százezer magyar érkezett a Kárpát-medencébe, 1910-ben 10 milliónyian voltunk, ezt követően volt két vesztes világháború, Trianon, és ma is 12,5 millióan vagyunk – akár sikertörténetről is beszélhetünk.

Öllős László politológus előadásában rámutatott, a rendszerváltozás hozadékaként több fontos vitaponttal szembesültünk. Elsőként a gazda(g)ság kísértésével megjelentek a vele kapcsolatos kérdések: kié legyen, milyen legyen, hová tartozzon? A világban saját belső energiával kell megteremtenünk versenyképességünket – hangsúlyozta. A második vitapontot a nemzet kérdése jelenti, illetve a vele kapcsolatos célok. Csehszlovákia a rendszerváltozás idején értékrendi zűrzavarban találta magát. A társadalmi különbségek, viták az ország kettéválasztásához vezettek. A nép ebbe nem szólhatott bele, mert nem nyugat-európai értelemben vett nép élt itt. Úgy válhatott ketté Csehszlovákia, hogy azt a nép nem támogatta, de nem is kérdezték! Ma Közép-Európát már megváltozott körülmények jellemzik. A 21. században olyan eszközökkel rendelkezünk, mint soha. Nincs itt hadsereg, nincsenek határok, magunk dönthetünk magunkról. Széleskörű társadalmi vitát folytathatunk a számunkra fontos kérdésekről. „Esélyünk és lehetőségünk van. Egy új 21. század és doktrína kell. Ez  lehetséges. Az, hogy képesek vagyunk-e erre, az más kérdés” – mondta Öllős László.

Csáky Pál visszatekintett a felvidéki magyarság politikai és társadalmi aktivitásaira. Az elején alakult három pártra, majd a pártegyesítésre, és az azt követő pártszakadásra is.  „Legtöbb sikert akkor értük el, amikor egységesíteni tudtuk erőinket. A 25 év alatt 8 olyan év volt, amikor igazán építkezni tudtunk. A Selye János Egyetem mellett számos más, kézenfekvő eredmény mutatható fel.”  Csáky Pál a 25 év legnagyobb kudarcának a felvidéki magyarok nemzettudatának csökkenését tartja. Ide tartozik az a személet is, hogy a Szlovákiában élő magyarok nagy része az érdekérvényesítésünk folyamatában azt tartja fő szempontnak, hogy megfeleljünk a szlovákoknak! Ezt is látnunk kell, amikor a magyarság népességfogyásáról beszélünk. „Mindezek ellenére biztató, hogy a felvidéki magyarság jobb része nem adta fel a küzdelmet jövőjéért és esélyeiért. Sokan vannak, akik hisznek a megmaradás esélyeiben, s nekünk ezt a réteget kell a jövőben is támogatnunk és erősítenünk” – mondta Csáky Pál. (A teljes előadás itt)

ON, Felvidék.ma

Cikkajánló

ERZSI, csupa nagybetűvel

Lehet-e, szabad-e pörölni a Teremtővel, ha az ember egymás után kapja a rossz híreket olyan …