Csáky Pál Csáky Pál honlapja
Szolidaritása jeléül „kitűzte” szerdán a Facebook-oldalára a székely zászlót Lucian Mandruta újságíró. Én ma szolidáris vagyok nemcsak székely barátainkkal, hanem a Mandruta-féle intelligens, toleráns emberekkel is.
Szolidaritása jeléül „kitűzte” szerdán a Facebook-oldalára a székely zászlót Lucian Mandruta újságíró.
„Nem értem, mi bajunk a Székelyföld zászlójával.
Nyugaton bármerre jársz, mindegyik vidéknek megvan a történelmi zászlaja, fesztiválja, sajtfélesége, könyvesboltja és kastélya.
Ezek mind elmondanak valamit arról a helyről, és hozzáadnak valamit az övezet kultúrkincséhez.
Miért ne lehetne ez így nálunk is?
Végül is, mi bajunk a magyarokkal?
Nem igaz, hogy legalább ezer éve itt vannak?
Nem igaz, hogy védték a határt?
Tudják a román emberek, hogy hány csatában haltak meg magyarok, hogy megvédjék Erdélyt a töröktől és a tatártól?
Nem tudják.
Mert nincs szemünk és fülünk, csak Stefan és Mihai számára.
Mivel a mi tankönyveink szerint más nemzeteknek nincsenek hőseik, azoknak a népeknek sem, amelyekkel történetesen ugyanazon a történelmen osztozunk, amely megérdemelné, hogy megbékéléssel érjen véget.
Én azt hiszem, hogy a botrány a székely zászló körül annak a szélsőjobbos magyar elméletnek hajtja a malmára a vizet, miszerint a románok primitívek, és az undorító nacionalizmust támogatja mindkét oldalon.
Azoknak használ, akiknek most be kellene indítaniuk a gazdaságot, és akiknek nincs más megoldásuk, mint újraszítani a gyűlöletet.
Éppen ezért kitűzöm ide a székely zászlót.
Kedves magyarok, mivel román állampolgárok vagytok, akárcsak én, történelmi jelképeitek az enyéim is….
Ma én is székely vagyok. Az első argesi székely!”
Mandruta febr. 7-én újabb bejegyzést tett közzé.
„A hazaszeretet nem azt jelenti, hogy bunkó módon viselkedsz azokkal, akiknek a neve nem végződik ‘escu’-ban….
A hazaszeretet nem azt jelenti, hogy korlátozod a melletted élők szabadságjogait csak azért, mert ezeket a jogokat más nyelven és más módon kérik….
A hazaszeretet, kedves román testvérem, úriemberi viselkedést jelent.
Úremberi magatartást a magyarokkal, a zsidókkal, a cigányokkal, a bolgárokkal, a németekkel, a törökökkel és a tatárokkal szemben. Úriember elfogadja azt, hogy a mellette élők identitásának éppen annyi joga van megnyilvánulni, mint az övének. Minden körülmények között.
Még akkor is, ha ez ellentétes a hiteddel, dogmáiddal és azokkal a mesékkel, amelyekkel teletömték a fejed történelemórán.”
Csáky Pál kommentárja: meg tudnánk nevezni Szlovákiában olyan ismert személyiséget, aki ugyanezt leírná és elmondaná irányunkban? Önként, sumákolás, mellébeszélés nélkül? Én ma szolidáris vagyok nemcsak székely barátainkkal, hanem a Mandruta-féle intelligens, toleráns emberekkel is.