Az Európai Unió jövőjéről Komáromban

A Tudomány Hete 2015 elnevezésű programsorozat előrendezvényeként Navracsics Tibor uniós biztos és Csáky Pál európai parlamenti képviselő tartott előadást november 5-én, a Selye János Egyetemen.

Csáky Pál, az MKP EP-képviselője Európa és a nemzeti identitás című előadásában kifejtette, Európa a fokozott kihívások korát éli. Mint rámutatott, a jelenlegi migránsválság sok mindent felülír, ám a kihívásokra meg kell próbálni saját válaszainkat megfogalmazni. Megjegyezte, korábban az európai identitás nem volt kérdéses, ám a 20. század végére Európa elbizonytalanodott, s azóta nem világos, hogyan tudjuk megőrizni az európai sokszínűséget.

A felvidéki magyarságnak erős és elkötelezett értelmiségre van szüksége
Csáky szerint senkinek sincs bérelt helye Európában, s a gondolkodás felelőssége alól senki, mi, felvidéki magyarok sem vonhatjuk ki magunkat. Hangsúlyozta, a gondolkodás elsősorban az értelmiség feladata, nem mindegy tehát, hogy a felvidéki magyar közösségnek milyen erős, mennyire felkészült és elkötelezett az értelmisége.

Mint kiemelte, a Selye János Egyetem megalapítására többek között azért volt szükség, mert a felvidéki magyar értelmiség aránya Szlovákiában rendkívül alacsony volt, a helyzet ebben a tekintetben némiképp javult, áttörés azonban nem következett be. „A jövő garanciája az értelmiség, ennek alapbázisát a Felvidéken a Selye János Egyetemnek kell kitermelnie, ezért is fontos, hogy az intézmény mindenkor stabil alapokon álljon” – fogalmazott.

Csáky szerint a felvidéki magyar értelmiség állapota „nem jó”: egyrészt számban és minőségben gyenge, másrészt kissé szervilis, hiszen gyakran „a szlovákok vállveregetésére vár”, ahelyett hogy “a saját fókuszpontjából indulna ki”. Csáky a szlovákiai magyar közbeszéd színvonalát sem találja kielégítőnek, mint mondta, „mélyebben meg kellene tudnunk vitatni saját dolgainkat.”

„Ki kell törnünk a felvidéki magyar bezártságból: a Hol a helyünk a világban? kérdésre nekünk magunknak kell megtalálni a válaszokat” – vélekedett.

Az uniónak csak akkor van jövője, ha a nemzeti közösségek közösségévé tud válni
„Az, hogy a jelenlegi válságos időszakban az Európai Unió mennyire tud ellenállóképes maradni, az nagy mértékben függ attól is, hogy az európai közösség mennyire tud erős lenni és ekként kiépülni” – jelentette ki Navracsics Tibor.

Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa A nemzetek és közösségek Európája címmel megtartott előadásban arról is beszélt, hogy az unió valóban válságos időszakban van, ám ez nem jelenti azt, hogy szétesne. A válság egy olyan időszak, amikor döntéseket kell hozni, amikor kiderül, ki az, aki a közösséghez tartozik, s ki az, aki nem akar részt venni ebben. A válság keltette viták hasznosak az európai közösség kialakítása szempontjából – vélekedett Navracsics, aki szerint szükséges, hogy az uniós állampolgárok közösséget érezzenek az unióval.

„Sokszor az Európai Uniót a közösségekkel szemben határozzák meg, és sokan úgy gondolják, hogy az Európai Unió önmagában tagadása a helyi, a regionális és a nemzeti közösségeknek. Én azonban éppen fordítva gondolom: az uniónak csak akkor van jövője, ha a nemzeti közösségek közösségévé tud válni, azaz, ha majd az egymásra épülő közösségek és lojalitások adják az erejét” – vélekedett Navracsics, aki szerint csak az tud európai lenni, aki vállalja nemzeti és regionális hovatartozását is.

lm, Felvidék.ma

Cikkajánló

Tanulságok – avagy új világ jön?

Azt hiszem, mindenképpen igazuk van mindazoknak, akik azt mondják, korai még átfogó tanulságokról beszélni az …