Csáky Pál Csáky Pál honlapja
– Csáky úr, mi történik Szlovákiában? Az EU-val folytatott brüsszeli vitától Szlovákia és Csehország látványosan távol maradt. Ráadásul úgy, hogy a csehek hallgatnak, ám a szlovák köztársági elnök, a külügyminiszter és néhány EP-képviselő üzeneteket is küld a sajtón keresztül.
– Nem történelmi törés ez, csupán az valósul meg, ami várható volt, s amire én egyébként éve óta figyelmeztettem. Aki figyelemmel kíséri a két facebook-oldalamat, láthatta, hogy évek óta próbálom szembesíteni a valósággal a magyarországi túlzott optimizmust. A visegrádi négyek egy fontos lobbicsoport, mindenki tudja, hogy 4 szavazat több, mintha egy-egy ország egyedül lépne fel, ezért én mindig is támogattam ezt az együttműködést. Ugyanakkor nagyon távol áll attól, amit egyes magyarországi körök szuggerálnak: ez soha nem volt és nem is lesz egy kemény véd- és dacszövetség, olyan egyöntetű csapat, amely minden kérdésben, komoly politikai témák esetében is egységesen tud és akar fellépni. Sok olyan kérdés van, amire az egyes kormányoknak eltérő a véleményük, ezekben soha nem fognak tudni azonos véleményt kialakítani. Ne feledje, kérem, hogy a jónak tűnő lengyel-magyar kapcsolatot is 20 másodperc alatt szétszakíthatja például az oroszokhoz fűződő viszony. Én persze megértem, hogy Magyarország számára különösen fontos ez a csoportosulás, mert kihozza Budapestet a huszadik században gyakorta tapasztalt elszigeteltségből. De aki nem veszi észre az együttműködés korlátait, az magát csapja be. Most a németek az elnöklő ország az EU-ban, s ha ők rászólnak a szlovákokra vagy a csehekre, csupán percek kérdése, hogy azok igazodjanak. Egyébként ebben nem szabad magyarellenességet látni, egyszerűen vannak helyzetek, amikor az érdekeik ilyen lépést kívánnak.
– Simecka európai parlamenti képviselő kijelentései is furcsák néha, nem gondolja? Azért hozom őt fel, mert ő azt ígérte tavaly, hogy képviselni fogja a felvidéki magyarok érdekeit is. Sok magyar szavazó emiatt rá és pártjára szavazott az EP-választáson.
– Nem csak az EP-választáson. A felvidéki magyarok komoly rétegeiben érhető tetten az ún. Stockholm-szindróma. Azt hiszik, ha szlovák pártokra szavaznak, attól ők nagyfiúk lesznek, mert országos szinten nézik a dolgokat, s nem ragadnak le a szerintük „zokniszagú” kisebbségi témáknál. Nem több ez a sima önbecsapásnál. S utána csodálkoznak, hogy – úgymond – újból átverték őket a nem korrekt szlovák politikusok és pártok. Pedig ők csapták be saját magukat azzal, hogy hittek a hiteltelen szirénhangoknak.
– Más téren is furcsa dolgok történnek Szlovákiában. A rendőrség mostani vezetése miért rakja teli a börtönöket a rendőrség volt vezetőivel?
– … és a titkosszolgálat volt vezetőivel, és bírákkal, és ügyészekkel… Ez egy fontos megtisztulási folyamat. 2006 után Robert Fico kormányai 12 éven keresztül visszahoztak egy olyan klímát a társadalomba, amelyben sok törvénytelenség megeshetett, közpénzek szétlopkodásától barátok maffiamódszerekkel való támogatásáig, a bírósági igazságszolgáltatás befolyásolásától egy érinthetetlen réteg kialakításáig. Hihetetlen, milyen szintet ütöttek meg a törvénytelenségek, a rendszerszerű korrupció, illetve a rendőrség bizonyos tagjai és a törvényeket nem igazán tisztelő bizonyos vállalkozók összefonódásai. A 2020-as parlamenti választás előtt személyesen találkoztam olyan magas beosztású rendőrökkel, akik azt mondták, a szennynek ezt a szőnyeg alá söprését már nem lehet kibírni, ha nem lesz változás, ők elmennek a rendőrségtől. Ne feledje, kérem, hogy maga a volt miniszterelnök és a volt belügyminiszter is egy hírhedten alvilági kapcsolatokkal rendelkező vállalkozó komplexumában laktak, akit egyébként adócsalásért szintén elítéltek. Az olasz maffia kapcsolatai nem csupán a miniszterelnöki hivatalig, hanem Fico miniszterelnök ágyáig nyúltak, s az egész mocsár egy újságíró meggyilkolásában érte el az alját. Egyéb politikai indíttatású gyilkosságokat is terveztek, konkrét pénzcsomagok léteztek egyes fontos személyek meggyilkolására. Azt, hogy a társadalom nem demoralizálódott teljesen, mutatják azok a tömegdemonstrációk, amelyek két évvel ezelőtt lemondásra kényszerítették Kalinák belügyminisztert és Fico miniszterelnököt is. A mostani, eléggé amatőr kormány irányában többféle kritikát meg lehet fogalmazni, de becsületükre legyen mondva, most hagyják szabadon dolgozni a rendőröket. A végső döntéseket természetesen a bíróságok mondják majd ki. Erre is jó egy kormányváltás, még akkor is, ha az új kormány tevékenysége több kívánnivalót is hagy maga után. Egy ilyen váltás szétzilálja az addig rendíthetetlennek hitt kötelékeket: a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok most teszik a dolgukat. A politika pedig engedi, hogy a törvényeknek megfelelően járjanak el. Természetes kívánalomnak tűnik mindez, de sokszor nem az: a politika gyakran maga alá gyűri az igazságszolgáltatást, a rendőrséget, a sajtót is. Ezért jó néha kiszellőztetni az országban: ez az egészséges társadalmi tudat kívánalma.
– És mi történik a felvidéki magyar társadalomban? Emlékszem a tavaszi lelkendezésekre, arra, hogy Berényi József lesz az új kisebbségi hivatal vezetője! Új kisebbségi törvény is készül majd, s Bárdos Gyula és kollégái azt is örömmel nyugtázták, hogy új törvény készül majd a Csemadokról és a felvidéki magyar kultúra finanszírozásáról. Mi valósult meg ezek közül?
– Egyelőre semmi. Volt két ebéd a miniszterelnökkel és egy felemás koccintás a pozsonyi várban június elején, amely után Duray Miklós és Berényi József is történelmi léptékű személyiséget látott Matovic miniszterelnökben. Azóta látható, mekkora naivitás volt ez. Biztos, hogy a járvány nagyban korlátozza a kormány mozgásterét, ám a mai napig konkrétumok nem történtek ezen a téren.
– Apropó, járvány. Szlovákia jól kezelte az első hullámot, ám most mintha kapkodás és idegesség jelei mutatkoznának. Komoly feszültségek jelentek meg az egyes politikusok között, akik egyébként elvileg ugyanazon a parton vannak. Mi történik ezen a téren?
– Ez egy nehéz helyzet minden kormány számára, ám szembetűnő a szlovák kormány kapkodása az utóbbi időben. Gyakran előfordul, hogy bejelentenek valamit, majd másnap annak az ellenkezőjét. Az emberek nem tudják, mihez tartsák magukat. Ez valóban komoly gond, akár a kormány bukásához is elvezethet. Amiért kár lenne, tekintettel a fent említett megtisztulási folyamatra is. De az emberek türelme fogytán van, s közeledik a karácsony. Mindenki korrekt játékszabályokat szeretne az ünnepekre is, amelyekről előre tudnának az emberek, hogy tervezni is tudjanak.
– És az egységes magyar párttal mi van? Lesz belőle végre valami?
– Nem tudom, és azt sem tudom, mennyire lesz majd sikeres. Sokszor hangsúlyoztam már, most megismétlem, a hitelesség alapfeltétel ebben a folyamatban. És értékelhető üzenetek is kellenek. Az, hogy 28 éves vagyok és országgyűlési képviselő akarok lenni, kevés. Az, hogy a fiatal generáció egy része szlovák nyelven sem tárgyalóképes – az angolról és a németről már nem is beszélve -, gyenge kiindulópont. Képezni kell tehát magukat, hogy versenyképesek legyenek. És ott a kételyek is, az elmúlt 10 év nem maradt nyomtalan. Azt halljuk, hogy vizsgálódás folyik a Most-Híd mindhárom minisztere kapcsán: Érsek Árpád az autópálya-építés, Sólymos László a Környezetvédelmi Alap pénzeinek felhasználása és Gál Gábor a bírák lehetséges befolyásolása kapcsán került célkeresztbe.
Szűkül a politikai tér a kormány irányában is. A jelenlegi kormánykoalíció sokat tesz azért, hogy az emberek bizalmát elherdálja. A kapkodás és a személyi indíttatású allűrök, amelyeknek tanúi vagyunk, nem erősítik a bizalmat a kormánykoalíció irányában. És ott van a két nagy téma, ahol a kormány tervezett reformlépései gondot okozhatnak. Az önkormányzati rendszer átszervezése veszélybe sodorhatja a kisközségek identitását és jövőbeli esélyeit, az iskolarendszer optimalizálása pedig a kisiskolák jövője kapcsán vet fel komoly kérdéseket. Kérdés, hogy a felvidéki magyar társadalom van-e olyan mentális állapotban és szervezettségi szinten, hogy komolyan, szakmailag is értékelhető módon legyen képes megfogalmazni érdekeit és ki is állni azokért. Én remélem, hogy igen.
A KarcFM rádióban, Budapesten elhangzott beszélgetés átirata.
