Spartacus, fiatalkorom legendája

Százhárom éves korában meghalt Kirk Douglas amerikai színész, Hollywood aranykorának legendája, aki többek között emlékezetes Spartacus-alakításával be magát a filmtörténelem lapjaiba. 

Spartacus, Spartacus, fiatalkorom legendája… Emlékszem a hosszú sorokra az ipolysági mozi előtt. És jó volt az érzéke a Száll a kakukk esetében is… bár ne feledjük, hogy a munkát az emigráns Forman csinálta meg. Nyugodjon békében!

És a Spartacus! Még a film előtt találkoztam vele, könyv formájában. Majdnem baj lett belőle.

1975 tavaszán érettségiztünk. A magyar írásbelinél ott volt a klasszikus téma is: kedvenc könyvem.

Két évvel azelőtt olvastam gimnazistaként Howard Fast Spartacusát, amely alapján a film is készült. Kiváló regény, nagyon megfogott. Elannyira, hogy amikor megláttam, hogy erről is írhatok egy elemzést írásbeli érettségi gyanánt, megtettem.

Két hét múltán, az egyik nagyszünetben odajött hozzám az országos ismertséggel bíró tanár, Sági Tóth Tibor és azt mondta: Fiam, gyere velem, beszélnünk kell.

Bevitt az egyik üres osztályba és azt mondta: baj van, lehet, hogy újra kell írnod az írásbeli érettségidet.

Megijedtem.

– Rossz a szöveg? -kérdeztem.

– Nem – mondta. – A szöveg jó, jó értékelést is kaptál rá. Hanem a szerző…

Én nem tudtam, hogy Fast a második világháború utáni felbuzdulásában belépett az Amerikai Kommunista Pártba – majd 1956 decemberében tiltakozásból kilépett onnan a magyarországi szovjet invázió miatt. A rendszer úgy reagált rá, ahogy akkor szokott: indexre tette a könyveit (magyarán: zárolta), s a szerző nevét sem volt szabad leírni.
Ám egyetlen diktatúra sem tökéletes. Kis szülőfalum még kisebb könyvtárának gondnoka mit sem tudott erről, ott vígan lehetett olvasni a zárolt könyveket is. Én is onnan vettem ki a kötetet, s alig akartam visszaadni, annyira tetszett.

De vissza a sztorihoz: egy betiltott szerző könyvéből írtam az írásbeli érettségi dolgozatomat. S 1975-ben azt is tudtam, hogy ez nem vicc: Sági Tóth Tibor komoly feddést kapott és majdnem kizárták őt a pártból 1974-ben, a husáki normalizáció idején azért, mert jubiláló gimnáziumunk évkönyvének borítójára ezt írta: Kiadja a Sahy-i (Ipolyság-i) Magyar Tannyelvű Gimnázium. Igen, burzsoá nacionalista csökevénynek minősítették, hogy a város magyar neve is megjelent – zárójelben!

Kb. három hét múlva jött, csillogott a szeme: – Megúsztuk! A járási pártbizottság (!!!!) ugyan foglalkozott vele, de én írásban adtam, hogy Spartacus lényegében az elnyomott munkás példája, te meg arról nem tudtál, hogy Fast be van tiltva. Tehát, ha valaki megkérdezné, tudtad-e, hogy Fast indexen van, mondd, kérlek az igazat: nem.

Nos, van happy end: leérettségiztem.

Csáky Pál
(fb-jegyzet)

Cikkajánló

A HIT

Ezekben a napokban különös mélysége van ennek a szónak. Komoly megpróbáltatások közepette élünk, s ez …