Velencei knockaut

Nem rossz márka ez a Velence. A róla elnevezett bizottság sem az. Az Európa Tanács a legjobb európai jogászokból hozott létre egy testületet, amely arra hivatott, hogy nemzetközi szinten vitatott kérdésekben politikától és államoktól független módon elvi-jogi álláspontot fogalmazzon meg.

Megtette ezt a státustörvény esetében is, ott a magyar kormányt kérte fel a törvény korrekciójára. A magyar parlament ezt meg is tette – mert civilizált viszonyok között ez így szokás.
Most ez a tekintélyes testület azt mondja, hogy nem jó a szlovák nyelvi rezsim. Rossz az államnyelvről szóló törvény, tökéletlen a parlamentbe benyújtott novella és elégtelen a kisebbségi nyelvek használatának szabályozása.

A magam részéről nem hittem, hogy ezt meglépik. Nemcsak azt mondják, hogy Szlovákia e téren rossz úton jár – s ez vonatkozik az új kormányra is –, de azt is, hogy Vollebaek EBESZ-megbízott túl puha volt ebben a kérdésben. Magyarán: száz százalékban visszaigazolják az MKP eddigi álláspontját. Amit 2009-ben megígértünk a dunaszerdahelyi stadionban, az most itt van előttünk, fehéren-feketén.

Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek – tartja az egyik szép magyar mondás. Győzelem első fokon – tehetik hozzá mindazok, akik tavaly szeptember elsején meggyőződésből eljöttek Szerdahelyre a tiltakozó akcióra.

A realistábbak persze megkérdezhetik: és mi következik mindebből? Teljesen helyénvaló, jogos kérdés. A realista válasz: semmi. Ez a szlovák kormány sem képes átlépni a saját árnyékát.

A kulturális minisztérium egyelőre fordítja az angol szöveget, mert ők láthatóan nem értenek sem angolul, sem demokratául. Pedig a Velencei Bizottság csak azt sérelmezi, amit a szlovák parlament 2000-ben szlovák nyelven ratifikált: a Regionális vagy Európai Nyelvek Chartájának be nem tartását. A parlamenti szinten adott szó meghazudtolását.

Ez a kormány ehhez a kérdéshez nem fog visszatérni a választási időszak végéig, ez világos.
A legviccesebb, ahogy a Most-Híd lavíroz. A Velencei Bizottság azt mondja, hogy a szlovák kormánykoalíció nem teljesíti vállalt európai kötelezettségeit. A Most erre magyar nyelven üdvözli ezt. Magyarán: üdvözli, hogy az Európa Tanács tekintélyes testülete azt mondja, hogy ez a kormánykoalíció ugyanúgy hiteltelen, mint az előbbi volt.

Szlovákul meg sumákolnak. Benyújtanak majd módosító javaslatokat, mondják. Azt a buta megfogalmazást, amelyet a Nemzeti Színház büféjében, két pezsgő között ötlöttek ki, hogy mindenért lehet büntetni, ami az emberek életét érinti, majd megpróbálják EGYETLEN SZÓVAL korrigálni. Mindenért azért már ne lehessen büntetni, csupáncsak azért, amit a magasságos kultuszminisztérium büntetésre méltónak ítél.

Vivát, a nemzet meg lesz mentve. Egyéb módosító javaslatokat is benyújtanak majd, de előre elmondják, hogy ez játék, nem gondolják komolyan az egészet.

Nincs politikai súlyuk, átverik majd őket megint. Az eredmény pedig az lesz, hogy marad egy rossz törvény – és a Velencei Bizottság majd újra megírhatja ezt egy újabb ellenőrző jelentésében.

Szlovákia pedig marad egy féldemokrácia színvonalán. Kisebbségi és magyar ügyben a jog szintjén ott vagyunk, ahol két éve is voltunk. Persze, némileg csendesebb rezsimben: a Slota-féle kocsmaszint most tényleg visszaszorult.

A büntetéseket a nyelvtörvény szellemében viszont vígan alkalmazzák. Megismétlem: Slotáék idejében fenyegetőztek, de nem büntettek meg senkit.

Most hetente hallunk híreket a konkrét szubjektumokat ért büntetésekről. Hallom, Budapesten, a Bem-téren ezt némelyek a viszony javulásának tartják.
Szlovákiában pedig egyre többen sóhajtanak fel: hiányzik a parlamentből az MKP. A szlovákiai magyar közösségnek nincs igazi, súllyal bíró parlamenti képviselete.

Cikkajánló

És utánunk mi marad?

Gondolatok a felvidéki magyar közéletiség ethoszáról Pozsony belvárosában sétálgatok 2023 őszén, egy nyugodt hétvégén. Ismét …