Otthon, Palócföldön / Hazajöttem, ha elfogadtok földinek

Balassagyarmat – Hosszú évekre nyúlik vissza az a hagyomány, miszerint a Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola egy-egy jeles személyiség életútjának bemutatásával teszi még emlékezetesebbé nemzeti ünnepeinket.

Idén, az 1956-os forradalom évfordulóján sem volt ez másképp. Az ünnepet megelőző napon, október 22-én a zsúfolásig megtelt tornateremben az intézmény diákjainak az alkalomhoz méltó verses-zenés megemlékezését követően Melo Ferenc igazgató köszöntötte Csáky Pált, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja országos elnökségének tagját, Szlovákia egykori miniszterelnök-helyettesét. Nemzeti ünnepünkön minden évben ellátogat iskolánkba egy példamutató személyiség, akinek az életéből mindnyájan tanulhatunk. Intézményünk kapcsolata vendégünkkel idén Apátújfaluban lett igazán szoros, amikor iskolánk mintegy kilencezer könyvet adományozott a Felvidéknek, s az átadó ünnepség díszvendége a politikus, egykori miniszterelnök-helyettes, író és kutatóbiológus Csáky Pál volt vezette fel az előadást Melo Ferenc, kinek szavait követően Csáky Pál elmondta: számára megtisztelő az, hogy a nemzeti ünnep bűvkörében, amikor is a fővárosban a Rákóczi Szövetség megemlékezésén, 1200 egyetemista előtt mond majd beszédet, elsőként földijei, a Szent Imre iskola diákjai előtt mutathatja be életútját. Én is 56-os vagyok, hiszen éppen a forradalom évében születtem a közeli Ipolyságon, az Ipoly túloldalán, pedig a balassagyarmati kórház szülőfalumhoz, Kóvárhoz közelebb lett volna. De abban az időben géppisztolyos határőrök zárták el az Ipoly két oldalát egymástól kezdte megrázó visszaemlékezését Csáky Pál, hozzátéve: ő szülőfalujában tanulta meg az első leckéket a Trianon utáni Magyarország keserű történelméből. Bár anyai-apai ágon is a magyarországi területeken húzódott szőlejük és éltek rokonaik, az 1960-as években csak kétszer lehetett átjönniük a néhány kilométerre fekvő Balassagyarmatra útlevéllel. S hozott az élet olyan helyzetet, amikor nagynénje egy rokon temetésére sem jöhetett el, mert már „kimerítette” az engedélyezett két alkalmat.– 1966 táján anyám és testvére nyolc éves unokabátyámmal hoztak át minket a határon, s unokabátyám megkérdezte: „ Kik élnek a határ másik oldalán?” „ Magyarok.”– hangzott a válasz. „ Akkor miért van határ?”– kérdezte a kisfiú, mire anyja félve intette: „ Hallgass, egy szót se!”. Akkor megtanultuk: vannak kérdések, amelyeket fel lehet tenni, s vannak, amelyeket nem– idézte fel gyermekkorát a politikus, aki a magyar és szlovák állampolgárok számára elkülönített fürdőhelyekről is beszélt az Ipolyon, melyet átúszva találkozhattak anyaországi rokonaikkal. Családja, ősei számára az igazi város mindig is Balassagyarmat volt, templomával, piacával. Hazajöttem, ha elfogadtok földinek szólt a Szent Imre iskola tanulóihoz Csáky Pál, aki azt is elmondta: bár ipolysági káderlapja családja katolikus és antikommunista beállítottsága miatt nem volt megfelelő, ő Csehországba jelentkezett biokémia szakra, majd kilenc év vegyészmérnökség után a Kereszténydemokrata Mozgalom felkérésére húsz évig parlamenti képviselő, s 1998 és 2006 között két cikluson át Szlovákia miniszterelnök-helyettese volt. Kis nép vagyunk, de tehetséges. Ha komolyan vesszük magunkat, s nem adjuk fel, hanem tanulunk, bármit elérhetünk. Magyarnak lenni bárhol a világon kihívás és küldetés biztatta a fiatalokat Csáky Pál, aki Szent- Györgyi Albert szép imáját is idézte: Uram add, hogy társaid legyünk az alkotásban, hogy földünk otthona legyen szépségnek, jóságnak, szeretetnek.

Az előadást megköszönő Melo Ferenc igazgató ugyanehhez az imához csatlakozva azt tette hozzá: Uram engedd, hogy szebbé tegyem a teremtés rám eső zugát!
________________________________________

Közéleti ember maradok

Október 22-i látogatásakor rövid interjút készítettünk Csáky Pállal.

Hogyan érintette érzelmileg Melo Ferenc igazgató úr felkérése?

Ha bárhol a médiában azt hallom, hogy Balassagyarmat, Ipoly-mente, mindig elérzékenyedem, mert nekem ez a szülőföldemet, gyerekkoromat, a határ által szétszabdalt rokonságomat, az anyanyelvet, a világra csodálkozást, a kötődést jelenti. Tehát nagyon jólesett a felkérés.
Előadásában érintette: a politika szükséges rossz. Ön író is. Mi foglalja le inkább: a politika vagy az írás?
Mindkettő már az 1980-as évektől párhuzamosan szerepel az életemben. Most jelent meg a tizenkettedik könyvem, ebből egyik szlovák nyelvű. A politika és az írás között csak a súlypontok változtak életem különböző szakaszaiban. Most egy kampány kellős közepén vagyunk, s én úgy gondolom, amíg élek, közéleti ember maradok. A politikának van olyan hordaléka, amelytől távol kell maradni, de szükséges is, mert ha nem veszünk benne részt, mások alakítják az életet helyettünk. Az előrehaladáshoz kell a politika.

Érzi-e ezt az előrehaladást?

Nem igazán. Az előrehaladás vonala nem lineáris. Volt már jobb a viszony magyarok és szlovákok között 2002 és 2006 között: akkor magyar egyetemet, közös beruházásokat tudtunk létrehozni. Robert Fico kormányai azonban nem igazán pozitívan viszonyulnak a magyarokhoz. Ilyen környezetben nem könnyű magyarnak lenni és előrehaladni, de nekünk fel kell vállalnunk a küzdelmet: könyvvel, találkozókkal, együttműködéssel és személyes példával.

Végül: mi volt a benyomása a Szent Imre iskoláról?

Hallottam, olvastam már róla, hiszen Apátújfaluban ott voltam a régió közéleti személyiségeivel együtt az intézmény által gyűjtött könyvek átadásán. Ez egy nagyon szép kezdeményezés , mivel egy család vagyunk és oda kell figyelnünk egymásra. Most jártam először a Szent Imrében: messze az elvárásaim fölötti színvonalú iskola. Önmagában az épület is impozáns, de ami még inkább megfog és kitapintható: az a szellemiség. Itt egy másféle hozzáállást tapasztalok az élethez. Csak azt tudom kívánni, hogy az intézmény teljesítse hivatását, s abban egyeztünk meg igazgató úrral, hogy legközelebb egy nagyobb tornateremben találkozunk. A gyerekeknek pedig azt kívánom, hogy becsüljék meg az alma matert, s azt az indíttatást, amit itt kapnak.

Cikkajánló

És utánunk mi marad?

Gondolatok a felvidéki magyar közéletiség ethoszáról Pozsony belvárosában sétálgatok 2023 őszén, egy nyugodt hétvégén. Ismét …