Senki sem foglalkozik Dél-Szlovákia problémáival

Vörös posztó az autonómia kifejezés a szlovákok szemében Peter Bielik, a TA3 kommentátora szerint. Csáky Pált, az MKP megválasztott európai parlamenti képviselőjét arról kérdezte a Nap témája c. vitaműsor június 5-ei adásában, miért nyitotta meg pártja az autonómia témáját rögtön az európai parlamenti választás után.

Csáky szerint a témát az újságírók hozták fel, tény viszont, hogy az MKP már megkezdte a 2016-os parlamenti választásra való felkészülést és a különböző dokumentumok előkészítését.

Csáky szerint előkészületben van például az kisebbségek jogállásáról szóló törvény, az ezzel kapcsolatos elképzeléseit a párt egy szeptemberre tervezett nemzetközi konferencián mutatná be. A politikus szerint azonban semmiféle nóvumról nincs szó, hiszen a szlovák Alkotmány egyik cikkelye is kimondja, mire van az ország területén élő kisebbségeknek joguk, többek közt említi pl. a saját ügyeik intézésében való részvétel jogát is. „Sajnos azonban ilyen törvény az Alkotmány létezésének húsz éve alatt nem lett elfogadva” – mondta Csáky, aki szerint azért sem újdonság a kisebbségi törvény kérdése, mert például a második Dzurinda-kormány megalakulásakor a kormány garanciát vállalt arra, hogy elfogadja a kisebbségi törvényt. A törvényjavaslat annak idején tárcaközi egyeztetésre is került, de mivel időközben a kormány kisebbségbe került, az elfogadására már nem volt esély.

Csáky szerint a környező államok szinte mindegyike rendelkezik kisebbségi törvénnyel, Lengyelország, Csehország és Ausztria is, Magyarországon már húsz éve létezik kisebbségi törvény, sőt Szerbiában, Romániában és Horvátországban is van ilyen törvény.
Csáky úgy véli, az alkotmány betűjét Szlovákiában is teljesíteni kellene, hiszen bebizonyosodott, hogy az önrendelkezési formák nagyobb nyugalmat biztosítottak azokban a többnemzetiségű társadalmakban, amelyeket érint. „Nyugat-Európában már 20-30 évvel ezelőtt megoldották ezt – mondta Csáky –, tíz évvel ezelőtt pedig megoldották ezt a problémát Közép-Európában és az északi államok területén is, Svédországban vagy Norvégiában, ahol például a számi kisebbségnek regionális parlamentet hoztak létre. De nagyban segített identitása megőrzésében az önrendelkezés a Magyarországon élő szlovák kisebbségnek is, amely helyi, regionális és országos szintű önrendelkezéssel is rendelkezik, s ezek már húsz éve működnek” – fűzte hozzá Csáky.

Bielik kérdésére, miszerint mi értelme van az autonómiával előhozakodni, amikor végre megnyugodtak a kedélyek, s az csak újra felkorbácsolja az indulatokat, Slota például már megint az MKP feloszlatását követeli, Csáky azt felelte, ez a kvázi csend-kép hamis. A Dél-Szlovákiában élők helyzetével, problémáival ugyanis senki sem foglalkozik. „Óriási ott a munkanélküliség, szinte semmilyen befektetés nem megy azokba a régiókba, s az emberek már nagyon türelmetlenek. Ennek következtében elfordulnak a politikától és a közélettől is, egyre növekszik ott a feszültség, és nemcsak a nemzetiségi, hanem a szociális feszültség is. A kisebbségi közösségek problémáit Szlovákiában egyáltalán nem kezelik. Ez tehát csupán egy hamis csend” – vélekedik Csáky.
A leendő EP-képviselő szerint ezekről a gondokról és a megoldási lehetőségeikről tárgyilagos párbeszédet kell folytatni a többségi nemzettel, erre törekedett az MKP a múltban is, és erre törekszik most is. Csáky szerint Szlovákia területi felosztásának megnyitása indokolttá tette a területi önrendelkezés kérdésének megnyitását is. Úgy véli, okosabb lenne visszatérni a szerves területi felosztáshoz és a megye megnevezéshez. Ezzel összefüggésben megoldható lenne Dél-Szlovákia, illetőleg Délkelet-Szlovákia problémája is. Csáky szerint pártja javaslatot fog ezzel kapcsolatban a közeljövőben előterjeszteni, amelynek a szlovák törvényekkel való összehangolása jelenleg folyamatban van.

Csáky végezetül hangsúlyozta, hogy az autonómiaformák Európában mindenütt hozzájárultak ahhoz, hogy a helyzet az érintett országon belül megnyugodott, javult az egyes többségi és kisebbségi nemzetek közti együttélés. „Mindenütt az adott ország alkotmánya értelmében és az adott országon belül történt a létrejöttük, és garancia van arra, hogy nem használhatók fel az adott ország területi egységének megkérdőjelezésére. Ezt a kérdést egyáltalán felvetni a 21. században abszurd dolognak tartom” – zárta Csáky.

Felvidék.ma

Cikkajánló

Vállalni kell – Pozsonyi beszélgetés Duray Miklóssal

Ma egy hete, hogy 2022. december 30-án Duray Miklós elérkezett földi pályafutása végéhez. Közösségi oldalamon …