Csáky Pál Csáky Pál honlapja
(N. Gyurkovits Róza interjúja a Szabad Újságban)
– A Magyar Országgyűlés képviselői Szlovákiában jártak. Magyarország keresi kisebbségei alanyi jogú parlamenti képviseletének a lehetőségét. Erről is szót váltottak?
– A kisebbségi jogok témája felmerült, kifejezetten a parlamenti képviseletről nem tárgyaltunk. Kölcsönösen megemlítettük, hogy Magyarországon felemás helyzet alakult ki: alkotmányos dikció létezik, ugyanakkor törvényi és gyakorlati végrehajtás nem. Szlovákiában ebből a szempontból rosszabb a helyzet, hiszen sem törvény, sem alkotmányos, sem pedig de facto garancia nincs arra, hogy a kisebbségek parlamenti képviseletet nyerjenek. Mi azonban főleg a szlovákiai magyarság helyzetének javításáról beszéltünk, s olyan konkrétumokról is, mint a nyitrai magyar kar kialakítása körüli helyzet vagy az egyházak helyzete. A vendégek a magyar püspök kérdését is felhozták.
– Milyen értelemben vetették fel?
– A közelmúltban itt járt a magyar parlament kórusa, több templomban is felléptek, beszéltek a hívőkkel és a papokkal, és nagyon sok helyen felmerült: a közel négyszázezer főt számláló szlovákiai magyar katolikusságnak nincs feje. Ezt mi is problémának érezzük. Tájékoztattam őket, hogy már szerettem volna a szlovák katolikus püspöki kar új vezetőjével tárgyalni erről a kérdésről is, sajnos, azonban egyelőre nem választottak újat, úgyhogy valószínűleg várni kell egy kicsit. Kifejeztem sajnálatomat, hogy a szlovák politikusok – akikről nem mindig vagyunk a legjobb véleménnyel – messze a szlovák püspökök előtt, messze azok mentalitása és hozzáállása előtt haladnak, mert a szlovák politika már elfogadta a szlovákiai magyar politikusokat partnerként, ám a szlovák püspöki kar tagjai még nem jutottak el ilyen szintre. Május 14-én újból imanap lesz Komáromban, újból visszatérünk ehhez a kérdéshez. Ami a reformátusságot illeti, kölcsönösen megállapítottuk, hogy a helyzetük némileg jobb – abból a szempontból, hogy belső autonómiájuk van, és néhány intézményük. Ugyanakkor a vendégek is elmondták, több helyről azt az tájékoztatást kapták, hogy a szlovákiai magyar reformátusság némileg kisebbségi szerepben érzi magát. Ezt én nem akarom megcáfolni, lehet, hogy van ilyen. Mindenesetre arra fogok törekedni, hogy a készülő, az egyházak szerepéről szóló megállapodás, amelyet a közeljövőben szeretnénk elfogadni, s amely a vatikáni alapszerződés tüköregyezménye lesz, a kisebb egyházak számára is egyenrangú garanciát nyújtson. A magyarországi vendégek érdekes módon arra is figyelmeztettek, vigyázzunk a szektákra, s ne legyünk túl liberálisak abban a tekintetben, hogy nagyon kis létszámú egyházak is bejegyeztethessék magukat az egyenrangú egyházak sorába, mert az számos új problémát gerjesztene.
– Szlovákia elfogadni készül a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját is. Ez is szóba került?
– Erről a kérdésről elsősorban a magyarországi szlovák Mária Jakabová MSZP-s képviselőnővel váltottunk szót. Ő elmondta, hogy 1995–1996-ban, amikor Budapest a chartát jóváhagyta, részt vett annak előkészítésében. A charta mozaikjellegű, ami azt jelenti, hogy bizonyos fejezeteit illetően választani kell a felkínált lehetőségek közül. Kifejtette: utólag is hibának érzi, hogy némely esetben helytelen kompromisszumot kötöttek, és az enyhébb megfogalmazást fogadták el. Figyelmeztetett, legyünk kemények a tárgyalásoknál, és nagyban támogatta azt az általam ismertetett elképzelést, hogy a Szlovákiában használatos kisebbségi nyelveket három csoportba kellene osztani. Az elsőben a magyar nyelv lenne, amelyet széles körben használnak, a másodikba a kisebb, de regionálisan behatárolható, gyakrabban használt nyelvek kerülhetnének, a harmadikat pedig a szórványnyelvek alkothatnák. Így egyetlen csoport nyelvi fejlettségi szintje sem menne mások rovására. Szó szerint azt mondta, a magyarországi szlovákok nevében szurkol nekünk, és azt kéri, hogy jó változatban fogadjuk el a chartát, mert ha megfelelő szinten tudjuk biztosítani a szlovákiai magyarság nyelvi jogait, az a többi szlovákiai kisebbségi nyelvre is pozitív kihatással lesz – s remélhetőleg szintúgy a magyarországi szlovákok nyelvi jogainak szintjére is.
– Az alkotmánymódosításról is tárgyaltak?
– Részletesen. Elmondtam, hogy a jelek szerint az ombudsman intézményének elfogadására tett javaslatom támogatásra talál, ami által remélhetőleg a jogbiztonság szintje is emelkedni fog Szlovákiában. Természetesen szót váltottunk a preambulum megváltoztatásának kérdéséről is, amely még nyitott téma, de a jelek szerint a támogatottsága, sajnos, nagyon csekély. Úgy vélem, ez a szlovák politika éretlenségét bizonyítja, mert ha a nemzeti szempontú bevezetőt polgári filozófiájúra változtatnánk, azzal senkitől nem vennénk el semmit, ellenben minden polgárt egyenlő szinten kezelnénk. A jelenlegi szlovák politika a jelek szerint még nem érett meg egy ilyen lépésre.
(N. Gyurkovits Róza interjúja a Szabad Újságban, 2000)
