Csáky: jó lenne még ebben a ciklusban áttörést elérni a kisebbségvédelem terén

BRÜSSZEL. Az Európai Nemzeti Kisebbségek Föderatív Uniója, a FUEN május 3-4-én Brüsszelben mutatta be azt a Kisebbségvédelmi Csomagot (Minority SafePack), amellyel szeretné elérni, hogy az Európai Unió kiszélesítse az őshonos kisebbségek jogait. Az uniós polgárok megkülönböztetése elleni küzdelem és a kisebbségek védelme az uniós tagállamokban címmel pedig az Európai Parlament Petíciós Bizottsága május 4-én tartott nyilvános meghallgatást. Minderről Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője nyilatkozott portálunknak.

csaky_int3

Reménykeltő a tény, hogy május 3-án és 4-én két kisebbségi jogokkal foglalkozó meghallgatást is tartottak Brüsszelben, az Európai Parlamentben. Kik kezdeményezték a meghallgatásokat, és szándékos vagy véletlen volt, hogy azokat majdnem egy időpontban tartották?

– Két, különböző profilú találkozóról volt szó, az egyiket már hónapokkal ezelőtt kezdte szervezni a Petíciós Bizottság (PETI), a másikat pedig két héttel ezelőtt az Európai Nemzeti Kisebbségek Föderatív Uniója, a FUEN. Úgy gondoltuk, hogy erősíthetik egymást, hiszen két hónappal ezelőtt is hasonló dolog történt: a PETI érdemben tárgyalta a beneši dekrétumok ügyét, s rá két napra az Európai Bizottsággal tárgyaltunk konkrét személyek lehetséges kárpótlásáról. A két lépés tehát erősítette egymást, s elérte az ingerküszöböt nem csak az Európai Bizottságnál, hanem a nagyköveteknél is.

Korábbi tájékoztatása szerint a Petíciós Bizottság meghallgatásán a diszkrimináció tiltásával és az őshonos kisebbségek hatékonyabb védelmének szükségességével foglalkozott. Mi indokolta, hogy finnországi (Petteri Laihonen) és magyarországi (Korom Ágoston) oktatási szakemberek számoltak be a felvidéki magyarságot érintő problémákról, hiszen hazai szakembereink vélhetően jobban átlátják jelenlegi helyzetünket, illetve az oktatásügyi gondokon kívül még milyen témák kerültek terítékre?

– Természetesen, a konkrét petíciók megtárgyalásakor mindig a saját szakembereinket és a petíciók kidolgozóit hívjuk meg, de amikor ilyen átfogó elemzésre kerül sor, ott tapasztalataink szerint hatásosabb, ha külföldi szakemberek nemzetközi dokumentumok fényében tárják a jelenlévők elé a saját helyzetelemzésüket. Korom úr egyébként Beneš-ügyben a jogi szakértőnk, s az európai jogi normák szerint kitűnő elemzést tartott a szlovák állampolgársági törvényről is. Az elnöki asztaltól jól láttam, ahogy az Európai Bizottság szakértői jegyzeteltek, a jelek szerint sok újat mondott számukra Korom adjunktus úr. Laihonen professzor úr pedig a finnországi kétnyelvűség tükrében elemezte a szlovákiai nyelvi jogi helyzetet. Nem szabad elfelednünk, hogy anyanyelvi szinten beszél magyarul, s egyik doktori disszertációját a szlovákiai magyarok nyelvi jogairól, illetve a szlovák állam ezzel kapcsolatos jogsértéseiről irta. Őszintén mondom, hogy többet tud a mi kisebbségi törvényi állapotainkról, mint a felvidéki magyarok 99,9 százaléka, s ő abban jobb, hogy az egészet nemzetközi kontextusba tudja helyezni. Érdeklődéséről csak annyit, hogy rendszeresen olvassa a Hírek.sk portáljukat is az interneten!

A meghallgatás Ön által elnökölt részében információink szerint élénk vita bontakozott ki arról, hogy az EU-nak a jelenleginél hatékonyabban kellene védenie az őshonos kisebbségek jogait, érdekeit. Ehhez az EU milyen eszköztárral és lehetőségekkel rendelkezik, illetve milyen téren legégetőbb az orvosolnivaló? 

– A vita – hála Istennek – egyoldalú volt, minden felszólaló kisebbségbarát javaslatokkal élt. Megjegyzem, titokban ebben reménykedtem, ezért javasoltam ezt a meghallgatást. Teljesen nyíltan: ha csak mi, kisebbséghez tartozó politikusok és polgárok kérjük azt, hogy az EU hatékonyabban figyeljen oda erre a kérdésre, az talán kevésbé súlyos, mint ha az Európa legjobb olasz, angol, finn, magyar, holland és német egyetemeiről meghívott, kiemelkedő szakemberek teszik ugyanezt. Tudom, hogy délután 2 órakor már Jourová biztos asztalán volt az erről szóló jelentés. Most a konkrét javaslatok kidolgozása következik, s az Európai Parlament egy másik bizottsága szeptemberben tér vissza a kérdéshez.

A sajtóhírből az is kiderült, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke ígéretet tett a kisebbségvédelmi rendszer felülvizsgálatára. Erre előreláthatóan mennyi időn belül, kiknek-milyen szerveknek a bevonásával kerül majd sor, s e vizsgálat ideális esetben milyen konkrét következményekkel járhatna?

– Igen, Timmermans úr ezt a PETI múlt heti meghallgatásán mondta, s arról videofelvétel készült. Nagyon örülök annak, hogy a PETI ilyen mélyen kezdi magát beleásni a kisebbségvédelmi témába, szinte havi rendszerességgel foglalkozunk valamilyen, a kisebbségi jogokkal összefüggő kérdéssel. A megoldási javaslatok első változata szeptemberre készül el, akkor egy újabb meghallgatást tartunk, amelyet egy lengyel kollégával közösen elnökölök majd. Nem tudom, milyen hosszú lesz a folyamat, amíg a javaslataink körbefutják az EU főbb szerveit, ez bizonyára néhány hónapot is igénybe fog venni. De sebaj, a lényeg az, hogy állandóan foglalkozunk a kérdéssel, s a szekér előre halad. Jó lenne még ebben a parlamenti ciklusban áttörést elérni a kisebbségvédelem terén.

Milyen problémákról esett szó a FUEN égisze alatt zajlott szemináriumon, amelyen az Európai Polgári Kezdeményezés kisebbségvédelmi részét vitatták meg? A felvidéki magyarságot ezen a tanácskozáson Ön és Berény József, az MKP volt elnöke, jelenleg országos elnökségi tagja képviselte. Mit tartottak fontosnak elmondani a jelenlevőknek, köztük Antonio Tajani EP elnöknek?

– 2014-ben, amikor először választottak meg a PETI alelnökének, mindjárt az első meghallgatásra meghívtam régi barátaimat a FUEN-ből. Ők akkor egy konfliktus kellős közepén voltak az Európai Bizottsággal. A Lisszaboni Szerződés ugyanis előírja, hogy amennyiben pontosan meghatározott szabályok szerint az EU 1 millió polgára azt kéri, hogy bizonyos kérdést az EU belső, kötelező erejű jogi normával szabályozzon, akkor ezzel a kéréssel kapcsolatban az Európai Bizottság – tehát az EU kormánya – köteles történytervezetet előterjeszteni. Nos, 4 évvel ezelőtt az Európai Bizottság ezt a FUEN javaslatával kapcsolatban megtagadta. Állt a bál, és a FUEN az EU bíróságára adta az Európai Bizottságot. Emlékszem, nagy veszekedés volt 2014-ben a PETI ülésén is a parlamenti képviselők és az Európai Bizottság között, Timmermans alelnök urat akkor majdnem kizavarták az ülésteremből. Örültem, hogy a Petíciós Bizottság egy emberként támogatta a FUEN javaslatát, de még jobban örültem, amikor az EU luxemburgi bírósága is nekünk adott igazat. A szerda esti találkozón ezt a történetet meséltem el a FUEN vezetősége által meghívott szakértőknek, bátorítva őket arra, hogy egy szinte kilátástalannak tűnő csata megnyerése után most már a háborút is meg kellene nyernünk. Május végén, a FUEN kolozsvári kongresszusán (ahol előadóként magam is részt veszek ) indítjuk el az aláírások gyűjtését, Szlovákiában az MKP rendezésében valósul majd meg az európai petíciós aláírások gyűjtése. A tét az, hogy a Lisszaboni Szerződés alapján rákényszerítsük az Európai Bizottságot és az európai kormányokat egy átfogó, kötelező érvényű kisebbségvédelmi szabályozás meghozatalára. Tajani elnök úrral egyébként szerdán négyszemközt is találkoztam, a támogatásáról biztosított bennünket, s azt is megígérte, hogy szeptemberben személyesen kereszteli meg az Egy hang Közép-Európából című könyvem angol nyelvű változatát.

Tajani korábban Markus Warasin személyében kisebbségekkel foglalkozó tanácsadót nevezett ki. Az ő hathatós közreműködésével Ön előrelépést remél-e a felvidéki magyarság olyan égető problémái orvoslása terén, mint a kettős állampolgárság kérdése, az 1945-49 között földjeiktől megfosztott magyarok kárpótlása, a javarészt magyarok által lakott Csallóköz vízkészletének védelme stb.?

– Warasin kisebbségi tanácsadó régóta a barátunk, németajkú dél-tiroli polgár, napi szinten működünk együtt vele. Minden problémánkról tud, bírjuk a támogatását. Nagyobb probléma azonban, hogy mindez nem elég: az áttöréshez meg kell szereznünk a képviselők többségének támogatását is, s ez kemény dió. De a szekér elindult, s a mi kötelességünk mozgásban tartani. Az ön által felvetett témák most az Európai Bizottság asztalán vannak, kivéve az utolsót: a vereknyei hulladáklerakat ügyéről még a nyár előtt fog tárgyalni a PETI, mivel a szakértők nem tartják kielégítőnek a szlovák minisztérium eddigi lépéseit. Megmozgatjuk, megizzasztjuk egy kicsit az illetékes miniszter urat is.

Legközelebb mikor, milyen témában, kiknek a részvételével tartanak majd kisebbségi jogokkal, gondokkal foglalkozó meghallgatást az EP-ben?

– A LIBE, tehát az állampolgári jogokról szóló bizottság tart majd meghallgatást szeptemberben, akkor tekintjük át a kisebbségek védelmével kapcsolatban addig beérkezett dokumentumokat. Mivel annak a bizottságnak is tagja vagyok, s a jelek szerint ott is élvezem a kollégák bizalmát, a tervek szerint egy lengyel kollégával együtt majd azt a meghallgatást is én elnökölöm.

Forrás: Hírek.sk, – miskó –

 

Cikkajánló

bg1

A díj elkötelezettséget jelent, újabb energiát ad

A Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepsége a Pesti Vármegyeházán valósult meg november 15-én. A kuratórium …