Egy hang Közép-Európából

Budapesten és Pozsonyban is bemutatták Csáky Pál szlovákiai EP-képviselő, felvidéki magyar politikus írásait tartalmazó legújabb könyvét.

A napokban jelent meg Csáky Pálnak, az MKP európai parlamenti képviselőjének legújabb könyve, melynek címe: Egy hang Közép-Európából. A könyvet kedden, április 18-án Budapesten, szerdán, április 19-én Pozsonyban mutatták be. Mindkét könyvbemutatón ott jártunk. A budapesti Magyarság Házában Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Martonyi János volt külügyminiszter, a pozsonyi MKP székházban pedig Glatz Ferenc történész, akadémikus társaságában tartották a könyvbemutatót.

Martonyi János, Csáky Pál, Németh Zsolt (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Martonyi János, Csáky Pál, Németh Zsolt (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)

„Az utóbbi időben sokat olvasok, s az általam olvasottak legtöbbjével nem értek egyet, ez a könyv viszont a kivételek közé tartozik” – kezdte a szerző könyvének méltatását Martonyi János. „Osztom Csáky Pál fogalomhasználatát, hiszen ő maga is következetesen Közép-Európának nevezi térségünket, pedig Nyugat-Európában szeretnek bennünket kelet-európaiként, vagy ami ennél is rosszabb: ex-szocialista országokként emlegetni.
Képzeljük csak el, mit szólnának a nyugat-európaiak, ha mi őket volt-fasiszta vagy ex-náci országoknak hívnánk! Ráadásul a mi térségünk országai távolabb álltak a különböző szélsőségektől, mint Európa tőlünk nyugatabbra fekvő országai, gondoljunk csak az egykori választási eredményekre” – jelentette ki Martonyi János, majd így folytatta: „Ráadásul bennünket többször értek olyan külső támadások, amelyek a nemzeti egzisztenciánkat fenyegették. Ezek a kérdések megjelennek a könyvben.

A közép-európaiság egy nagyon sajátos fogalom

Kicsit sűrűbben, mélabúsabban élünk, lehet, hogy Európa többi részénél egy árnyalattal bonyolultabbak, a problémák megoldásánál viszont – ebből eredően – érzékenyebbek vagyunk és talán nagyobb kreativitással rendelkezünk. Ezek mind a mi identitásunk lényegi vonásai, ha úgy tetszik, pillérei, nem pedig elavult fogalmak” – vélekedett Martonyi János, aki kiemelte Csáky Pál autonómia-meghatározását, amelyben a szerző a szabad önrendelkezésre irányítva a figyelmet az egyén autonómiáját a saját sorsáról való szabad rendelkezéssel, tulajdonképpen a szabadság fogalmával hozza összefüggésbe és ezt terjeszti ki közösségi autonómiára és így teszi mintegy a közösségi identitás egyik fontos elemévé a szabadságot.

Martonyi János kiemelte, hogy Csáky Pál szerint éppen a Varsói Szerződés megszüntetésében játszott szerepe világít rá, hogy Antall József jobb politikus volt, mint Havel, ami akkor is így van, ha ezt a közvélemény annak idején nem érezte át. Martonyi János szerint Csáky Pál egyike azoknak a rendszerváltozást előkészítő politikusoknak, akik ma is aktívan befolyásolják a jövőt, és akinek szlovákiai miniszterelnök-helyettesként jelentős szerepe volt országa Európai Unióhoz való felzárkózásában, így annak felemelkedésében. Tanuljon mindenki ebből a könyvből! – ezekkel a szavakkal fejezte be Csáky Pál könyvének bemutatását Martonyi János.
Hamarosan a szlovák és az angol változata is elkészül a könyvnek

A kis könyvben a különböző műfajú írások Csáky Pál sokszínűségéről árulkodnak – vette át a szót Németh Zsolt. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke Csáky Pál írásaiból idézve fűzött mindig egy-egy gondolatot az olvasottakhoz. Nagyon jó, hogy hamarosan nemcsak a szlovák, hanem az angol változata is elkészül ennek a kis kötetnek, mert Csáky Pál itt foglalkozik a szlovákiai magyarokkal, ami „felnyithatja sok európai szemét a felvidéki magyarok problémáira”.

Mindezek mellett a szerző  jelenlétével erősíti az Európai Unióban azt az önálló külhoni magyar külpolitikát, amelyre mindannyian vágyunk és amelyért dolgozunk is – jelentette ki Németh Zsolt, aki szerint kifejezetten hasznos, hogy Csáky Pál felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákiában immár tíz éve „pihentetik” annak a kisebbségi törvénynek a tervezetét, amelyet a pozsonyi parlament nem volt hajlandó megvitatni.

Sajnos, még mindig van magyarkérdés Szlovákiában – fogalmazott az Országgyűlés Külügyi Bizottságának az elnöke, aki úgy gondolja, hogy egy

„HÍVŐ KERESZTÉNY EMBER ALÁZATA ÉS NYUGALMA VAN EBBEN A KÖTETBEN”.

Csáky Pál elmondta, hogy magunk és a világ is képes jelentősen megváltozni. Két éve, amikor EP-képviselővé választották, az egyik szlovák politikus azt mondta, hogy bármivel lehet foglalkozni, leszámítva a Beneš-dekrétumok ügyét, mert akkor „vér fog folyni”. Ehhez képest három hete az Európai Parlamentben tárgyaltak róla. Az egyik szocialista képviselő például arra volt kíváncsi, hogy máig tartó hatása van-e, és míg korábban nem, most még a svéd liberális képviselő is nyitottnak bizonyult a probléma iránt. „Igaz, hogy előtte külön összefoglaltam nekik a kérdés lényegét” – fogalmazott Csáky Pál. Az őshonos kisebbségek hozzátesznek a sokszínű Európához – az európai politikusok előtt így próbálják megjeleníteni ügyüket.

„A kötet azért viszonylag szerény terjedelmű, mert ha hosszabb lenne, nem venné a kezébe senki. Fogalomhasználatát is alapvetően meghatározta, hogy a nyugat-európai átlagműveltség szintjén állóknak készült”. Nyugat-Európában ugyanis Csáky Pál gyakran érzi magát úgy, mintha a Római Birodalom bukása körüli időkben járna, hiszen Róma vesztét nem a külső támadások, hanem a belső korhadás okozta. „Nekünk, akik később érkeztünk az unióba, a reflexeink valamivel frissebbek, ezért élénkebben vagyunk képesek reagálni, többek között például a migránskérdésre is”.

A közönség kérdéseire válaszolva Csáky Pál megjegyezte – Törökországgal inkább nőnek a problémák, tisztázatlan, hogy Oroszország tulajdonképpen mit akar és hova lehet sorolni, de Törökországgal kapcsolatban sem kevesebb, hanem egyre több a probléma. Ennek ellenére rövid-, de középtávon is inkább optimista – jelentette ki Csáky Pál.
Európa népességének 10-12 százaléka az őshonos kisebbségekhez tartozik

Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a magyar kisebbség száma ne csökkenjen? – szólt a következő kérdés.  Például azt, hogy Magyarország nem hangsúlyozza az erős nemzetállam fontosságát. „A hideg futkos a hátamon, amikor ezt hallom – fogalmazott Csáky Pál –, aki elmondta, hogy a magyarnak maradók naponta tudatos döntések sorozatát kell, hogy meghozzák, viszont tisztában kell lenni azzal, hogy az asszimiláció folyamatban lévő jelenség. Ők az erőszakos asszimilációt próbálják kivédeni, de Európában a dél-tiroliak talán az egyetlenek, akik abszolút számukat tekintve is folyamatosan gyarapodnak.

Ma nálunk a gyerekek 16-17 százaléka szlovák iskolába jár, ami szintén hozzájárul a beolvadáshoz. Volt ez az arány persze ennél magasabb is harminc éve, amikor 23-26 százalékuk járt szlovák iskolába, tehát az akkori viszonyokhoz képest – köszönhetően a Rákóczi Szövetségnek – előre léptünk.  Csáky Pál reméli, hogy egyre közismertebbé válik, hogy Európa népességének 10-12 százaléka tartozik valamilyen szinten az őshonos kisebbségekhez, amit az őket összefogó szervezet, a FUEN is próbál tudatosítani – fogalmazott a rendezvény díszvendége, aki nemcsak a könyvbemutató előtt, hanem utána is dedikálta könyvét.

Pozsonyi könyvbemutató Glatz Ferenccel

Szerda este Csáky Pál hazai vizeken, a Magyar Közösség Pártja pozsonyi székházában üdvözölte Glatz Ferenc történészt, akadémikust, aki bemutatta az MKP európai parlamenti képviselőjének az „Egy hang Közép-Európából” című könyvét.

3k

Glatz Ferenc a múltban már több Csáky-könyvbemutató részese volt. Mint mondta, miután elolvasta a könyvet, folytatódik a hagyomány, „Csákyról csak elfogult és baráti szöveget tudok mondani” – mondta. Örömmel fedezte fel a közönség soraiban Duray Miklós politikust, írót, akinek visszaemlékezett Kutyaszorító című könyvére (ez az önéletrajzi politikai esszé 35 évvel ezelőtt, 1982-ben jelent meg New Yorkban, a Püski-Corvin kiadásában – szerk. megj.).

„A Kutyaszorító optimistább könyv, mint Csáky mostani kötete” – mondta. Glatz szerint Csáky mérnökemberként részese a „szekértoló nemzedéknek”, és így más szemmel látja a történéseket, mint az írók többsége. Az akadémikus szerint a kárpát-medencei térségben is növekedett a szociális szétszakadás mértéke, ám olyan dolgok is történtek, melyek alapján az elmúlt 25 évet a magyarság sikertörténetének is tekinthetjük. És ebben nagy szerepe van a Magyarország államhatárain túl élő magyaroknak is, akik a kulturális élet területén teljes mértékben lépést tudnak tartani a magyarországiakkal.

Glatz emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 200 évben térségünkben rengeteg konfliktus gyűlt össze, melyek közül jó néhány mára megoldódott vagy legalább elindult a megoldás útján. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy Magyarország mindkét világháborút a vesztesek oldalán élte meg, majd 1956-ot az Egyesült Államok tudomásul vette, mára mégis több a pozitív hozadék, mint a negatív következmények.

Ez tulajdonképpen Európára nézve is érvényes, igaz, hogy gazdasági tekintetben az USA mögött vagyunk, de számos egyéb területen már a vén kontinens számít a legélhetőbb helynek. „Én hajlandó vagyok minden rosszban a jót megtalálni” – vallotta be Glatz Ferenc, aki szerint a kisebb nemzetek, ha közösen tudnak lépni, a jövőben akár az európai nagyokkal (németek, angolok, franciák) összemérve is komoly eredményeket érhetnek el.

3kcCsáky Pál elmondta, a most megjelent könyve abban különbözik az előzőektől, hogy míg a korábbiak közösségünk tagjaihoz szóltak, az „Egy hang Közép-Európából” c. kötet a magyarral párhuzamosan angolul és szlovákul is megjelenik. Olyan szempont alapján válogatott tehát az írásai közül, hogy a könyv az angolul és szlovákul olvasók számára is érthető legyen, kapjanak egy Európa-képet, benne a felvidéki magyarság helyzetéről, máig megoldatlan problémáikról is.

Néhány új, eddig más könyvben meg nem jelent írás is helyet kapott az AB-ART kiadó által megjelentetett, 150 oldalas kiskönyvben, köztük a címadó cikk is. A publicisztikai írások után „A lélek szava” következik, melyben Csáky Pál azt a légkört érzékelteti, melyben a felvidéki magyarság éli a mindennapjait.

„Európának ma több empátiára van szüksége. Lelki-spirituális közeledésre a széthúzó tendenciákkal szemben. Ehhez viszont az is szükséges, hogy igyekezzünk jobban megismerni egymást. Egymás történelmét, gondolkodásmódját, problémáit, prioritásait. Megismerni a múlt azon történéseit is, amelyek gondolkodásmódunkat, reakcióinkat, nézeteinket máig befolyásolják.

Az egyik alábecsült eleme a 20. századi történelemnek az a más-más irányú fejlődés, amely az 1945 és 1990 közötti időszakban nagyon eltérő módon szocializálta Európa keleti és nyugati felének polgárait. Dialógussal az általa okozott szakadékokat is oldani kellene – csakúgy, mint annyi más, szellemi-érzelmi szakadékot is.

Ez a könyv szerény hozzájárulás kíván lenni az oly szükséges európai dialógushoz” – olvasható Csáky Pál 17. könyvének, az Egy hang Közép-Európából című kötetnek az ajánlójában.

Forrás: Felvidék ma, Gecse Géza (Budapest), Oriskó Norbert (Pozsony)

Cikkajánló

jelbeszed

A fogyatékkal élő személyek jogainak tagállami korlátozása Szlovákiában

A szlovák parlament a közelmúltban módosította a jelnyelvről szóló törvényt (és ennek kapcsán az oktatási …