Egy hang Közép-Európából

Budapesten és Pozsonyban is bemutatták Csáky Pál szlovákiai EP-képviselő, felvidéki magyar politikus írásait tartalmazó legújabb könyvét.

A napokban jelent meg Csáky Pálnak, az MKP európai parlamenti képviselőjének legújabb könyve, melynek címe: Egy hang Közép-Európából. A könyvet kedden, április 18-án Budapesten, szerdán, április 19-én Pozsonyban mutatták be. Mindkét könyvbemutatón ott jártunk. A budapesti Magyarság Házában Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és Martonyi János volt külügyminiszter, a pozsonyi MKP székházban pedig Glatz Ferenc történész, akadémikus társaságában tartották a könyvbemutatót.

Martonyi János, Csáky Pál, Németh Zsolt (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Martonyi János, Csáky Pál, Németh Zsolt (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)

„Az utóbbi időben sokat olvasok, s az általam olvasottak legtöbbjével nem értek egyet, ez a könyv viszont a kivételek közé tartozik” – kezdte a szerző könyvének méltatását Martonyi János. „Osztom Csáky Pál fogalomhasználatát, hiszen ő maga is következetesen Közép-Európának nevezi térségünket, pedig Nyugat-Európában szeretnek bennünket kelet-európaiként, vagy ami ennél is rosszabb: ex-szocialista országokként emlegetni.
Képzeljük csak el, mit szólnának a nyugat-európaiak, ha mi őket volt-fasiszta vagy ex-náci országoknak hívnánk! Ráadásul a mi térségünk országai távolabb álltak a különböző szélsőségektől, mint Európa tőlünk nyugatabbra fekvő országai, gondoljunk csak az egykori választási eredményekre” – jelentette ki Martonyi János, majd így folytatta: „Ráadásul bennünket többször értek olyan külső támadások, amelyek a nemzeti egzisztenciánkat fenyegették. Ezek a kérdések megjelennek a könyvben.

A közép-európaiság egy nagyon sajátos fogalom

Kicsit sűrűbben, mélabúsabban élünk, lehet, hogy Európa többi részénél egy árnyalattal bonyolultabbak, a problémák megoldásánál viszont – ebből eredően – érzékenyebbek vagyunk és talán nagyobb kreativitással rendelkezünk. Ezek mind a mi identitásunk lényegi vonásai, ha úgy tetszik, pillérei, nem pedig elavult fogalmak” – vélekedett Martonyi János, aki kiemelte Csáky Pál autonómia-meghatározását, amelyben a szerző a szabad önrendelkezésre irányítva a figyelmet az egyén autonómiáját a saját sorsáról való szabad rendelkezéssel, tulajdonképpen a szabadság fogalmával hozza összefüggésbe és ezt terjeszti ki közösségi autonómiára és így teszi mintegy a közösségi identitás egyik fontos elemévé a szabadságot.

Martonyi János kiemelte, hogy Csáky Pál szerint éppen a Varsói Szerződés megszüntetésében játszott szerepe világít rá, hogy Antall József jobb politikus volt, mint Havel, ami akkor is így van, ha ezt a közvélemény annak idején nem érezte át. Martonyi János szerint Csáky Pál egyike azoknak a rendszerváltozást előkészítő politikusoknak, akik ma is aktívan befolyásolják a jövőt, és akinek szlovákiai miniszterelnök-helyettesként jelentős szerepe volt országa Európai Unióhoz való felzárkózásában, így annak felemelkedésében. Tanuljon mindenki ebből a könyvből! – ezekkel a szavakkal fejezte be Csáky Pál könyvének bemutatását Martonyi János.
Hamarosan a szlovák és az angol változata is elkészül a könyvnek

A kis könyvben a különböző műfajú írások Csáky Pál sokszínűségéről árulkodnak – vette át a szót Németh Zsolt. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke Csáky Pál írásaiból idézve fűzött mindig egy-egy gondolatot az olvasottakhoz. Nagyon jó, hogy hamarosan nemcsak a szlovák, hanem az angol változata is elkészül ennek a kis kötetnek, mert Csáky Pál itt foglalkozik a szlovákiai magyarokkal, ami „felnyithatja sok európai szemét a felvidéki magyarok problémáira”.

Mindezek mellett a szerző  jelenlétével erősíti az Európai Unióban azt az önálló külhoni magyar külpolitikát, amelyre mindannyian vágyunk és amelyért dolgozunk is – jelentette ki Németh Zsolt, aki szerint kifejezetten hasznos, hogy Csáky Pál felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákiában immár tíz éve „pihentetik” annak a kisebbségi törvénynek a tervezetét, amelyet a pozsonyi parlament nem volt hajlandó megvitatni.

Sajnos, még mindig van magyarkérdés Szlovákiában – fogalmazott az Országgyűlés Külügyi Bizottságának az elnöke, aki úgy gondolja, hogy egy

„HÍVŐ KERESZTÉNY EMBER ALÁZATA ÉS NYUGALMA VAN EBBEN A KÖTETBEN”.

Csáky Pál elmondta, hogy magunk és a világ is képes jelentősen megváltozni. Két éve, amikor EP-képviselővé választották, az egyik szlovák politikus azt mondta, hogy bármivel lehet foglalkozni, leszámítva a Beneš-dekrétumok ügyét, mert akkor „vér fog folyni”. Ehhez képest három hete az Európai Parlamentben tárgyaltak róla. Az egyik szocialista képviselő például arra volt kíváncsi, hogy máig tartó hatása van-e, és míg korábban nem, most még a svéd liberális képviselő is nyitottnak bizonyult a probléma iránt. „Igaz, hogy előtte külön összefoglaltam nekik a kérdés lényegét” – fogalmazott Csáky Pál. Az őshonos kisebbségek hozzátesznek a sokszínű Európához – az európai politikusok előtt így próbálják megjeleníteni ügyüket.

„A kötet azért viszonylag szerény terjedelmű, mert ha hosszabb lenne, nem venné a kezébe senki. Fogalomhasználatát is alapvetően meghatározta, hogy a nyugat-európai átlagműveltség szintjén állóknak készült”. Nyugat-Európában ugyanis Csáky Pál gyakran érzi magát úgy, mintha a Római Birodalom bukása körüli időkben járna, hiszen Róma vesztét nem a külső támadások, hanem a belső korhadás okozta. „Nekünk, akik később érkeztünk az unióba, a reflexeink valamivel frissebbek, ezért élénkebben vagyunk képesek reagálni, többek között például a migránskérdésre is”.

A közönség kérdéseire válaszolva Csáky Pál megjegyezte – Törökországgal inkább nőnek a problémák, tisztázatlan, hogy Oroszország tulajdonképpen mit akar és hova lehet sorolni, de Törökországgal kapcsolatban sem kevesebb, hanem egyre több a probléma. Ennek ellenére rövid-, de középtávon is inkább optimista – jelentette ki Csáky Pál.
Európa népességének 10-12 százaléka az őshonos kisebbségekhez tartozik

Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a magyar kisebbség száma ne csökkenjen? – szólt a következő kérdés.  Például azt, hogy Magyarország nem hangsúlyozza az erős nemzetállam fontosságát. „A hideg futkos a hátamon, amikor ezt hallom – fogalmazott Csáky Pál –, aki elmondta, hogy a magyarnak maradók naponta tudatos döntések sorozatát kell, hogy meghozzák, viszont tisztában kell lenni azzal, hogy az asszimiláció folyamatban lévő jelenség. Ők az erőszakos asszimilációt próbálják kivédeni, de Európában a dél-tiroliak talán az egyetlenek, akik abszolút számukat tekintve is folyamatosan gyarapodnak.

Ma nálunk a gyerekek 16-17 százaléka szlovák iskolába jár, ami szintén hozzájárul a beolvadáshoz. Volt ez az arány persze ennél magasabb is harminc éve, amikor 23-26 százalékuk járt szlovák iskolába, tehát az akkori viszonyokhoz képest – köszönhetően a Rákóczi Szövetségnek – előre léptünk.  Csáky Pál reméli, hogy egyre közismertebbé válik, hogy Európa népességének 10-12 százaléka tartozik valamilyen szinten az őshonos kisebbségekhez, amit az őket összefogó szervezet, a FUEN is próbál tudatosítani – fogalmazott a rendezvény díszvendége, aki nemcsak a könyvbemutató előtt, hanem utána is dedikálta könyvét.

Pozsonyi könyvbemutató Glatz Ferenccel

Szerda este Csáky Pál hazai vizeken, a Magyar Közösség Pártja pozsonyi székházában üdvözölte Glatz Ferenc történészt, akadémikust, aki bemutatta az MKP európai parlamenti képviselőjének az „Egy hang Közép-Európából” című könyvét.

3k

Glatz Ferenc a múltban már több Csáky-könyvbemutató részese volt. Mint mondta, miután elolvasta a könyvet, folytatódik a hagyomány, „Csákyról csak elfogult és baráti szöveget tudok mondani” – mondta. Örömmel fedezte fel a közönség soraiban Duray Miklós politikust, írót, akinek visszaemlékezett Kutyaszorító című könyvére (ez az önéletrajzi politikai esszé 35 évvel ezelőtt, 1982-ben jelent meg New Yorkban, a Püski-Corvin kiadásában – szerk. megj.).

„A Kutyaszorító optimistább könyv, mint Csáky mostani kötete” – mondta. Glatz szerint Csáky mérnökemberként részese a „szekértoló nemzedéknek”, és így más szemmel látja a történéseket, mint az írók többsége. Az akadémikus szerint a kárpát-medencei térségben is növekedett a szociális szétszakadás mértéke, ám olyan dolgok is történtek, melyek alapján az elmúlt 25 évet a magyarság sikertörténetének is tekinthetjük. És ebben nagy szerepe van a Magyarország államhatárain túl élő magyaroknak is, akik a kulturális élet területén teljes mértékben lépést tudnak tartani a magyarországiakkal.

Glatz emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 200 évben térségünkben rengeteg konfliktus gyűlt össze, melyek közül jó néhány mára megoldódott vagy legalább elindult a megoldás útján. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy Magyarország mindkét világháborút a vesztesek oldalán élte meg, majd 1956-ot az Egyesült Államok tudomásul vette, mára mégis több a pozitív hozadék, mint a negatív következmények.

Ez tulajdonképpen Európára nézve is érvényes, igaz, hogy gazdasági tekintetben az USA mögött vagyunk, de számos egyéb területen már a vén kontinens számít a legélhetőbb helynek. „Én hajlandó vagyok minden rosszban a jót megtalálni” – vallotta be Glatz Ferenc, aki szerint a kisebb nemzetek, ha közösen tudnak lépni, a jövőben akár az európai nagyokkal (németek, angolok, franciák) összemérve is komoly eredményeket érhetnek el.

3kcCsáky Pál elmondta, a most megjelent könyve abban különbözik az előzőektől, hogy míg a korábbiak közösségünk tagjaihoz szóltak, az „Egy hang Közép-Európából” c. kötet a magyarral párhuzamosan angolul és szlovákul is megjelenik. Olyan szempont alapján válogatott tehát az írásai közül, hogy a könyv az angolul és szlovákul olvasók számára is érthető legyen, kapjanak egy Európa-képet, benne a felvidéki magyarság helyzetéről, máig megoldatlan problémáikról is.

Néhány új, eddig más könyvben meg nem jelent írás is helyet kapott az AB-ART kiadó által megjelentetett, 150 oldalas kiskönyvben, köztük a címadó cikk is. A publicisztikai írások után „A lélek szava” következik, melyben Csáky Pál azt a légkört érzékelteti, melyben a felvidéki magyarság éli a mindennapjait.

„Európának ma több empátiára van szüksége. Lelki-spirituális közeledésre a széthúzó tendenciákkal szemben. Ehhez viszont az is szükséges, hogy igyekezzünk jobban megismerni egymást. Egymás történelmét, gondolkodásmódját, problémáit, prioritásait. Megismerni a múlt azon történéseit is, amelyek gondolkodásmódunkat, reakcióinkat, nézeteinket máig befolyásolják.

Az egyik alábecsült eleme a 20. századi történelemnek az a más-más irányú fejlődés, amely az 1945 és 1990 közötti időszakban nagyon eltérő módon szocializálta Európa keleti és nyugati felének polgárait. Dialógussal az általa okozott szakadékokat is oldani kellene – csakúgy, mint annyi más, szellemi-érzelmi szakadékot is.

Ez a könyv szerény hozzájárulás kíván lenni az oly szükséges európai dialógushoz” – olvasható Csáky Pál 17. könyvének, az Egy hang Közép-Európából című kötetnek az ajánlójában.

Forrás: Felvidék ma, Gecse Géza (Budapest), Oriskó Norbert (Pozsony)

Cikkajánló

Az őshonos kisebbségek védelme egy újabb parlamenti jelentésben kapott helyet

Az Európai Parlament ez évi utolsó plenáris ülésén elfogadta az uniós polgárságról szóló 2017-es évi …