Csáky Pál Csáky Pál honlapja
Tavaly december végén mutatták be a kassai Thália Színház Márai Stúdiójában Csáky Pál Ballada a szabadságról című drámáját felolvasóest keretében. A darabot a szerző az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából a kassai magyar főkonzulátus, a Csemadok kassai választmánya és a Thália Színház közösen meghirdetett drámapályázati felhívására írta, és a felhívás egyik díjazott munkája lett.
A darab a felvidéki történelem 30-as évektől 1989-ig tartó szeletét, a felvidéki emberek szabadságküzdelmeit tárja a közönség elé egy Ipoly mentén élő család viszontagságain keresztül. A családot összetartó anya mindvégig retteg, próbálja megóvni a családját. A férje nem tér vissza a frontról, az asszony egy ideig egyedül neveli három gyermekét, mígnem új társra lel, ám a felvidéki magyarokat sújtó retorziók következtében a másik férfit is elveszíti, majd sorban mindhárom gyermekét, bizonyos szinten mindegyiket a kommunista rendszer lelkeket nyomorító hatásának következtében. Megsebzik, bántják, megerőszakolják, de ő mindvégig csak a családjáért aggódik, azt szeretné csupán, hogy valahogy túléljék ezt a lelketlen kort.
Csáky Pál, a darab szerzője a kassai bemutató után úgy fogalmazott, kiegyensúlyozatlannak tartja, hogy amikor a történelem nagy megrázkódtatásairól beszélnek, akkor filmekben is, regényekben is általában férfiak szerepelnek főhősökként. Úgy gondolta, illene a nők önfeláldozása előtt is tisztelegni, legalább ilyen módon. „Nem titkolom, hogy ez a történet már régóta ért bennem. Gyerekkoromra visszaemlékezve számos történetre emlékszem, amikor édesanyám és barátnői különböző alkalmakkor elbeszélték mindazt, amin keresztülmentek, illetve ami a környéken történt. Ezeket az elbeszéléseket hallva tudatosult bennem, hogy mindaz, amit a férfiak lövészárkokban vagy fogolytáborokban elviselt megpróbáltatásairól elmondunk, igaz ugyan, de csak az érem egyik oldala. A háborúk idején itthon az asszonyok vállát nyomta a napi élet problémáinak megoldása, a gazdaság vitele, a gyerekek nevelése – és még ezer egyéb gond. Békeidőben is, a konfliktusok idején is ott álltak a férfiak mellett, erőt adtak nekik és támogatták őket. Erről nem szabad elfeledkeznünk, ezért írtam meg ezt a darabot úgy, hogy az akár főhajtásként is értékelhető a nők munkája, szerepe, áldozatvállalása előtt. Édesanyám generációjának a története ez, amely tisztességgel helytállt a huszadik század viharaiban és hétköznapjaiban is.”
A pozsonyi Magyar Kulturális Intézetben tartott bemutató előtt Molnár Imre, az intézet igazgatója úgy fogalmazott, Csáky a könyveiben mindig a mély okokra próbál kitérni, arra, hogy mi történik velünk, magyarokkal, miért kerültünk ilyen helyzetbe, mi történik Európával, a világgal körülöttünk. „Olyan kérdések ezek, amelyeket mindnyájunknak fel kell tennünk, s még nagyobb az örömünk, ha ezeket a kérdéseket olyan ember teszi fel, és próbál rájuk válaszokat keresni, aki politikusként is a közélet ütőerén tartja az ujját. Csáky Pál ezzel a szerepével folytatja a szlovákiai magyarságnak azt a politikus-írói hagyományát, amely Csehszlovákia megalakulása óta jelen van a szlovákiai magyarság életében” – fogalmazott Molnár Imre, aki szerint Csáky műveivel üzenni akar az anyaországnak, Európának és a világnak is. „Nemcsak azzal, hogy felhívja a figyelmet ránk, hanem azzal is, hogy figyelmeztet arra, hogy a mi kicsi valóságunk kérdései olyan kérdések és olyan problémák, amelyek megterhelik az egész európai humánum gondolkodását” – fogalmazott.
A darabot rendező Forgács Miklós szerint főleg az emberi viszonylat, maga a család volt érdekes számukra a darab megrendezése során, amely valamilyen szinten belerokkant ezekbe a történelmi viharokba.
Az anyát Kövesdi Szabó Mária, fiait Nádasdi Péter és Ollé Erik, a lányát, Ilonkát pedig Lax Judit alakította. Ilonka kommunista ideológiát kiszolgáló jövendőbelije szerepében Forgács Miklóst láthatta a közönség, a hajcsár szerepében pedig magát a szerzőt, Csáky Pált. A darabot Dégner Lilla előadásában közbeiktatott dalok teszik élvezetesebbé.
A kassai bemutató után február közepén Érsekújvárban, Pozsonyban, Nagyölveden és Léván láthatja a darabot a nagyérdemű.
Forrás: D.É. / Felvidék.ma
