Egyre hangsúlyosabban foglalkozunk a kisebbségi témával

Nem a szlovák elvárások, hanem az általa képviselt felvidéki magyar közösség igényei alapján fogalmazza meg véleményét, prioritásait, illetve nem a tájba simuló, hanem a keményebb politizálás híve lesz az Európai Parlamentben – ígérte megválasztása előtt Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője, akit az eddigi egyéves brüsszeli-strasbourgi tevékenységéről kérdezték.

 

Csáky Pál, mielőtt képviselői munkájával kapcsolatos szándékairól és prioritásairól beszélt volna, fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az Európai Unió (EU) és maga Európa is válságban van. “Nem igazán tudja, hogy merre is haladjon tovább, és a belső viszonyait sem rendezte le. Ugyanakkor óriási hiba lenne, ha nem lennénk ott a tárgyalóasztalnál, hiszen a felvidéki magyarságnak a jövőt illetően addig vannak esélyei, amíg politikai közösségként is meg tudja fogalmazni és szervezni magát. Ennek pedig része az, hogy ott kell lennünk az Európai Parlamentben (EP). Én egy évvel ezelőtt azzal az elszántsággal mentem az EP-be, hogy ott megpróbáljak kiépíteni olyan lehetőségeket, olyan kapcsolatrendszert, amely segítségével a saját témáinkat újból az asztalra tudjuk tenni. Idehaza pedig segíteni akartam és továbbra is akarok minden olyan tevékenységet, ami támogatja a felvidéki magyar társadalom önszerveződését“.

Az MKP EP-képviselője elmondta, az EP-ben kialakult egy 66 fős csapat, amely a Kisebbségügyi Intergroupot, tehát a frakcióközi munkacsoportot alkotja. Abban 24 ország képviselői foglalnak helyet, és egyre hatékonyabban igyekeznek munkálkodni. Emellett az a tény, hogy ő maga az EP Petíciós Szakbizottságának (PETI) az alelnöke is lett, kibővítette a lehetőségeit.

„A jelenlegi Intergroup-munkacsoport a régebbi EP-képviselők véleménye szerint erősebb csoportosulás az eddigieknél, mert abban már többen, illetve több frakcióból is vagyunk, és ekképp hatékonyabban tudunk működni. A másik pedig az – amire kezdetben nem számítottam -, hogy a PETI alelnöke is lettem, s ennek kettős hozadéka van. Egyrészt így nagyobbak a lehetőségeim, ez az EP egyetlen olyan bizottsága, amely közvetlen kapcsolatban áll az Európai Unió polgáraival. Másrészt ez a feladatkör időben-energiában jobban leterhel, mint ha csak EP-képviselő lennék. Ezen tisztségemből eredően azonban hatékonyabban szólhattam bele a polgári kezdeményezések témájába. Sikerült elérnünk, hogy idén ősszel az EP plénuma tárgyal majd e kérdésről“ – mondta el a Hírek.sk-nak a képviselő.

Jelenleg elszántan dolgoznak azon, hogy a kisebbségi jogok is bekerüljenek az európai alapdokumentumba, mint az uniós állampolgárokat megillető alapjogok. „Napjainkban az EU-ban hozzávetőleg 50 millió ember vallja magát valamelyik kisebbséghez tartozónak. Az Európai Tanács nagyon szívesen foglalkozik az emberi és kisebbségi jogok EU-n kívüli helyzetével. Nekünk azonban az EU-n belül is nagy problémáink vannak. Itt van az emberi jogok betartásának problémaköre és az a problémakör is, hogy nem szentelnek kellő figyelmet az őshonos kisebbségek gondjainak, akik az európai sokszínűség és kulturális változatosság részét képezik“ – emelte ki.

Csáky Pál hangsúlyozta: egyre hatványozottabban szeretné képviselni az őshonos kisebbségek, így a felvidéki magyarság érdekeit. Ennek kapcsán azonban két fékező szempontról is beszámolt.

„Az egyik a nemzetállamok ellenérdekeltsége. Némelyik olyan állam, amelynek vaj van a fején, nem igazán akarja támogatni a kisebbségi témát. Sajnos, ilyen vonatkozásban Szlovákia eléggé élen jár. Bizonyos szempontból (pl.: az állampolgárság témájában) Románia is, bár a románok európai szinten néha megengedőbbek a szlovákoknál. Az ellenzők között van Franciaország is, a spanyolok pedig a baszkok és a katalánok miatt félnek. Ezen országokban bizonyos tisztázatlan belső ügyek vannak, nem tiszta e nemzetek lelkiismerete… Ennek ellenére ez a téma elég erőteljesen jelen van az EU, illetve az EP asztalán. A másik probléma pedig az európai kiüresedettség. Azt látom, száz-kétszáz évvel ezelőtt mindenki számára világos volt, hogy mit jelent európainak lenni, mit jelent az európai kultúra, mostanában azonban liberális hatásokra elbizonytalanodott Európa. Sajnálatos módon a nyugat-európaiak a kisebbség kifejezés hallatán elsősorban a homoszexuális, továbbá az Európában újnak számító vallási kisebbségekre (kiemelten a muzulmánok helyzetére és szerepére) gondolnak. Jóval kevesebben gondolnak az európai őshonos kisebbségekre. Mi most azon dolgozunk, hogy ezt a sorrendet megfordítsuk, hatványozottabban szeretnénk képviselni az őshonos kisebbségek, így a felvidéki magyarság érdekeit“ – fejtette ki.

Hozzáfűzte: idén ősszel a kisebbségi munkacsoport ülésén bemutatják az MKP autonómiatervezetét is, tehát az európai jogrendbe nemcsak általános szinten akarják bevinni a kisebbségi jogok védelmét, hanem ahogy fogalmazott: „meg akarjuk mutatni a felvidéki magyarságot, a problémáinkat és a megoldási lehetőségeinket is“.

Csáky Pál egy évvel ezelőtt azt is nyilatkozta, hogy mivel a felvidéki magyar fiatalok között több olyan is akad, akiket a jövő potenciális politikusainak tart, ezért külföldi ösztöndíjak, valamint szakmai és nyelvi továbbképzések formájában szeretne nekik olyan lehetőségeket biztosítani, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy a későbbiekben tőle és politikustársaitól majd átvegyék a stafétabotot.

„Idehaza igyekszem foglalkozni mindazokkal, akikről azt gondolom: a szlovákiai magyar társadalom önszerveződésében fontos szerepet játszanak. Támogatom a kulturális rendezvényeket, pályázatokat írtam ki fiataloknak. Például arról, hogy számukra mit jelent a rendszerváltás óta eltelt 25 év, a korábbinál szabadabb időszak, amit talán az idősebbektől eltérően éltek meg. Továbbá arról is, hogy mit jelent magyarként európainak és európaiként magyarnak lenni – ezt a pályázatot a fiatalokon kívül a felnőtteknek is szántam. A pályázatok győzteseit folyamatosan próbálom kivinni az európai intézményekbe, s egy-egy hónapra gyakornokokat is fogadok, akiknek szintén megmutatom, hogy miről is szól Európa, és a napi gyakorlatban miként is működik az uniós intézmények tevékenysége. Ekképp kialakulhat egy képük arról, hogy ebben a nagy komplexumban hol van a mi helyünk, és hol lehetnek a kitörési pontjaink. Amilyen lehetőségei egy EP-képviselőnek és bizottsági alelnöknek adódhatnak, azokat minden téren próbálom megragadni és kiaknázni“ – ecsetelte a képviselő e téren a ténykedését.

Portálunk kérdésére, hogy az eltelt egy év során miként sikerült együttműködnie Nagy Józseffel, a Most-Híd EP-képviselőjével, Csáky elmondta, miután egy évvel ezelőtt megválasztották őket, leültek egy beszélgetésre. „Megbeszéltük, hogy a köztünk levő nézetkülönbségeket nem okvetlenül Strasbourgban vagy Brüsszelben kell kezelnünk, inkább megpróbálunk majd békésen egymás mellett élni-dolgozni, és hatékonyan együttműködni bizonyos területeken, így felvidéki magyar ügyekben. Úgy gondolom, hogy ez többé-kevésbé sikerült“.

Mint mondta, Nagy Józseffel a további együttműködést is szorgalmazná. „Megszólítom majd őt a régiófejlesztés témakörével: tegyünk egy közös nyilatkozatot, illetve készítsünk egy arról szóló közös elemzést, hogy gazdasági szempontból elfogadhatatlan az, amit a Fico-kormány az EU háta mögött csinál. Az uniós alapokból származó pénzeket sem egyenletesen osztja el az ország területén, a szülőföldünknek számító dél-szlovákiai magyarlakta térség aránytalanul keveset kap ezekből a pénzekből. Ez az európai szolidaritási elvvel ellentétes. Azt gondolom, hogy az illetékeseket figyelmeztetni kell erre a témára, s ezt majd mindenképpen meg is teszem. Nagy kollégának pedig felajánlom, hogy ezt együtt tegyük meg“ – nyilatkozta az MKP EP-képviselője.

Csáky elmondta, az eltelt egy év során igyekezett idehaza is elmenni az emberek közé, a különféle rendezvényekre. “Nagy nyitottsággal próbálom a választópolgárok javaslatait figyelembe venni, és azokat beledolgozni a további terveimbe. Mindenképpen szeretném folytatni ezeket az itthoni találkozókat is. Az EP-ben pedig már eljutottunk odáig, hogy nem csak a meghallgatások szintjén, hanem hangsúlyosabban is foglalkozunk a kisebbségi témával, azaz dokumentumokat is készítünk elő, s azokról az elkövetkező 12 hónapos időszakban a megfelelő bizottságokkal akarunk tárgyalni. Remélhetően egy év múlva már az előrelépések is láthatóak lesznek“ – mondta Csáky Pál.

Forrás: hirek.sk

Cikkajánló

Vállalni kell – Pozsonyi beszélgetés Duray Miklóssal

Ma egy hete, hogy 2022. december 30-án Duray Miklós elérkezett földi pályafutása végéhez. Közösségi oldalamon …