Kassai napok Fonyban

Nem mindennapi rendezvényre kaptunk meghívót egy hete. Ha a meghívó tartalmát elolvasva megfejti valaki, miért tartanak 2013. június 22-én kassai napokat Fonyban, megemelem előtte a kalapom.

A rejtélyt Bojtor István fonyi református lelkész, az ünnepség vendéglátója és főszervezője fedte fel a megnyitó beszédében. „Kassa európai város, Fony európai község, mindkettő az Európai Unió tagja, akkor mindkettő egymáshoz tartozik. Tehát Kassa Fonyhoz, Fony Kassához, mint régen volt, amikor közigazgatásilag is a vonzáskörzetében éltünk. Miskolc azóta sem tudta igazán átvenni Kassa szerepét. Sem szellemi, sem gazdasági vonatkozásaiban. Mi, a volt vármegyeszékhelyhez ezer szálon szőtt kötődésünket szeretnénk most visszakapni. Ezért a rendezvény” – hangsúlyozta Bojtor István. Bár minden résztvevő tudta, hogy a kimondott szavak csak óhaj, esetleg cél lehet, az összetartozás tényének egyértelmű kinyilvánítása rányomta a bélyegét az ünnepség hangulatára, derűt varázsolva a fonyi református templomban két régióból összegyűlt emberek lelkébe.

A rendezvény hálaadó istentisztelettel kezdődött, amelyen az összegyűlt vendégekre és a kezdeményezésre Erdélyi Géza nyugalmazott református püspök kért áldást. A szószékről mondott beszédében kiemelte, ha egy nép nagy veszélyben volt, mindig a hite és a kiállása volt a nemzet túlélésének döntő fegyvere. Ma ugyanezekre az erkölcsi értékekre kell építeni a felvidéki és honi magyarság sorsát, jelenét és jövőjét, a megmaradását. Hitünkben megerősödve, létszámunkban sokasodva, jogaink létjogosultságát követelve kell utunkat megjárni. Isten áldását kérte eme lépéseinkhez.

Ivancsó János, Fony polgármesterre a település nevében köszöntötte a rendezvény előadóit és hallgatóit. Köszöntő beszédében kiemelte, a háromszázkilencvenegy lelket számláló kisközség számára nagy megtiszteltetés, hogy Kassa város és a Felvidék magyarjait templomukban fogadhatja. Fony a falusi turizmus fejlesztésével kínál egyre magasabb színvonalú üdülési és szórakozási lehetőséget a Nagyságos Fejedelem városa minden polgára számára, tekintet nélkül nemzeti vagy vallási hovatartozására. A polgármestert dr. Ódor Ferenc, a megye Fidesz-KDNP parlamenti képviselője követte köszöntő beszédével, aki Abaúj-Zemplén megye nevében üdvözölte a Kassai Napok résztvevőit. A nemzetrészek és az anyaország jövőjének szempontjából fontosnak nevezte a civil együttműködések minden formáját, akárcsak a gazdasági együttműködések lehetséges bővítését, valamint az unió erőforrásainak maximális kihasználását. „A határok ugyan 94 éve elválasztanak, de el nem szakítottak” – mondta.

Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulja Kassa város magyar vonatkozásairól, követségük tevékenységének súlypontjairól, valamint Kassának mint a 2013-as év Európa kulturális fővárosának fontosságáról, és ennek keretén belül a felvidéki magyarság számára szánt programjaikról beszélt. Felszólalása végén tíz ingyenjegyet adományozott Fony községnek a jövő vasárnapi kassai magyar rendezvényre, a Magyar Állami Népi Együttes fellépésére a Cassovia Folkfesten a kassai Amfiteátrumban.

Kassa az idők sodrában címen Kováts Miklós kassai történész indította az előadások sorát. A város első írásos emlékétől, 1230-tól vezette végig hallgatóit a volt megyeszékhely történelmének macskakövein. Különösen részletekbe menően beszélt Kassa polgárainak a reformáció és az ellenreformáció idejében a vallásbéke érdekében tett erőfeszítéseiről. Nem maradt ki beszédéből Trianon és az azt követő magyarellenes intézkedések sem, aminek következménye, hogy a nyelvileg sokszínű város lassan egynyelvűvé válik, amivel sokat veszít vonzásából, az itt élő népek kulturális gazdagodásában betöltött szerepéből. Az, hogy a felvidéki magyarok, feladva gyökereiket Kassán és környékén is százezres létszámban olvadnak bele a többségi nemzetbe, nagyon rossz üzenet napjainkról a világnak. A jövőben pedig Kassa európaiságát, gazdasági és kulturális jelentőségét rontja majd, hiszen volt felbecsülhetetlen étékeit adja fel, váltja egynemű aprópénzre – hangsúlyozta előadásában.

Orémusz Zoltán abaúji esperes, kassai lelkész Egyházak Kassán címen egy képzeletbeli városnézésre invitálta hallgatóit. A történelmi városrész szinte minden utcájában találkozunk egyházi emlékekkel, templomokkal, szobrokkal, iskolákkal és intézményekkel, hiszen tucatnál is több felekezet létezik és működik ma a város területén. Előadását a város falai között tett elméleti kalandozás után egy valós városnézésre szóló meghívással toldotta meg, felajánlva, hogy a városba látogató hívek személyes idegenvezetésével járhatják végig Kassát ezeken az utcákon.
Nemzet, nyelv és irodalom a Felföldön volt a témája Csáky Pál előadásának, amely a délelőtt utolsó értekezése volt. Beszéde első részében nyelvi és irodalmi értékeinkről beszélt, a Felvidék nagyjaitól vett gondolatokat idézve szólt hagyományainkról, értékeinkről, ezzel is bizonyítva, mennyivel szegényebb lenne az összmagyarság a Felföld irodalmi, nyelvújító és történelmi személyiségeinek léte és alkotásai nélkül. Beszéde második részében a nemzet jövőjével kapcsolatban derűlátóan nyilatkozott, utalva a herderi jóslatra, amely már kétszáz évvel ezelőtt a magyarságról, mint Európában a szláv és germán bilincsben senyvedő és megsemmisülő nemzetről írt. Ez nem következett be, élünk, és nemzetként is létezünk! A megmaradásunkban vetett hitét más, elsősorban a lengyel példán illusztrálta. Azon a nemzetén, amelyet az utolsó hét évszázadban hétszer szakítottak darabokra a különböző európai hatalmi érdekek. „Aki a lengyelek történelmét meg akarja érteni, annak hinni kell a csodában” – mondta. Meggyőződése, hogy lesz magyar csoda is, ha a nemzet határokon belül és határokon kívül hisz önmagában, gyökereiben, megújulásában, és ehhez hitben, szeretetben és gyermekáldásban is sokasodva együtt tud tenni.

A délelőtti programot a Történelmi Vitézi Rend és a résztvevők Baboltsay Izsák (1658–1731) helyi történész, II. Rákóczi Ferenc kancellárja emlékhelyének megkoszorúzásával zárták a résztvevők.

A délutáni programban Kazinczy Ferenc Kassán címmel Fehér József sátoraljaújhelyi múzeumigazgató tartott előadást. Kolár Péter, a Csemadok kassai elnöke a kassi közművelődésről értekezett, majd Kiss Endre József sárospataki könyvtárigazgató a fonyi Rákóczi emlékekről beszélt. A délutáni előadások sorát dr. Kováts Dániel budapesti művelődéstörténész Szülőföldem Abaújnádasd c. előadása, majd a kassai Laudate Dominum kassai református kórus rövid koncertje után dr. Csorba Csaba sátoraljaújhelyi történész Történelmi emlékek Abaújban címen tartott helytörténeti előadása zárta. Az ünnepi rendezvény a fonyi református parókia udvarán meggyújtott tábortűzzel árt véget, amely a hajdani éberségre figyelmeztető kuruc őrtüzeket szimbolizálta.

Az őrtűznél, valamint a rendezvény szüneteiben a környék művészeti iskoláit látogató helyi diákok kuruc korabeli népdalokkal és barokk muzsikával szórakoztatták a vendégeket. Köszönet a meghívásért és a felejthetetlen élményekért Fony község önkormányzatának, a helyi Református Egyház képviselőinek, a fonyi Rákóczi Szövetségnek, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferencz Társaságnak, valamint az Abaúj Hegyköz Térségi Civil Szövetségnek.

{phocagallery view=category|categoryid=17|limitstart=0|limitcount=0|displayname=1}

Dunajszky Géza (A cikk az eredetii forráshelyen, a Felvidék.ma portálon itt tekinthető meg)

Cikkajánló

A Duray-jelenség

2022. december 30-án elhunyt Duray Miklós. Ez a hír sokunkat megrázott, hiszen Miklós élete és …