Miért vagyunk 30 évvel a rendszerváltás után elégedetlenek

Szeptember 10-én Gútán, a tájházban mutatta be Csáky Pál a Hit és illúzió című könyvét. A kötetben történelmi témájú színdarabok olvashatóak. A bemutatón Boráros Imrétől és Petrécs Annától részletek hangzottak el a könyvből.

A Magyar Asszonyok Ligája nevében Németh Iveta nyitotta meg a könyvbemutatót, házigazdaként Halász Béla, polgármester köszöntötte a szerzőt és a résztvevőket. Mint mondta, Csáky Pál író és politikus, akinek ez a mostani a 28. könyve. Csáky Pál a köszöntők után kifejtette: Szlovákiában is éles a helyzet, bármit lehet tőle kérdezni, nála nincs tabutéma.

A mostani bemutatóra a Hit és illúzió mellé elhozta A penge élén című korábbi könyvét is.

Ezzel kapcsolatban elmondta, az ő szülei és nagyszülei generációja, ha talált az udvaron egy elgörbül szöget – eltették, mert jó lesz az még valamire.

Ő ugyanezt tette, amikor a kormányhivatalban vagy képviselőként dokumentumok mentek keresztül a kezén – ami érdekes lenyomata volt az eseményeknek azt eltette, hogy majd csinál vele valamit, így jött össze 450 kilogrammnyi papír. Amikor pedig a koronavírus okozta járvány intézkedései miatt a 4 fal közé szorult, elővette őket, ebből született meg A penge élén című könyv – amely érdekes tanúja az elmúlt évtizedeknek.

A hit és illúzió 7 drámát és 6 monológot tartalmaz.

Mielőtt politikus lettem, voltam én rendes ember is – mondta nevetve Csáky, utalva arra, hogy politikai karrierje előtt már írt, és mérnökként dolgozott, ennek köszönhetően vett részt 13 éve egy konferencián arról, hogyan reflektál az irodalom – az írók, és a történelem – a történészek, a valóságra.

Ezen a konferencián nagyon értékes beszélgetések voltak, ennek hatására írta meg A pacsirta éneke című könyvet, ami egy hat generációt átölelő családregény, egészen az Osztrák-Magyar Monarchia idejétől, az impériumváltás, az első és második világháború, a jogfosztottság évein keresztül 1989-ig, ennek folytatásaként tekint a szerző a Hit és illúzióra.

A címadó darab Csáky szerint a legkiemelkedőbb a kötetben, arra keresi a választ, miért vagyunk 30 évvel a rendszerváltás után elégedetlenek.

Szüleink, nagyszüleink elnyomás alatt éltek, elégedetlenségüket is volt kire kivetíteni, a németekre, az oroszokra, de ma nem tudjuk kire kibeszélni magunkat….

A kötet történelmi témákat dolgoz fel, közben a felvidéki magyarság sorsára is kivetíti az eseményeket.

A György barát című drámában például azt dolgozza fel, hogyan lehet két nagyhatalom között megmaradni úgy, hogy az önállóság is megmaradjon. Ahogy mondta: a felvidéki magyar politikus sorsa is ilyen, együtt kell tudni dolgozni szlovák politikusokkal is, de úgy kell csinálni, hogy az vállalható legyen. A darabot Miskolcon fogják bemutatni.

A kötet bemutatója után, amit Boráros Imre és Petrécs Anna előadása tett érdekesebbé, természetesen az aktuális politikai kérdések is szóba kerültek.

Halász Béla kifejtette, ahogy mindenki tudja, a felvidéki magyarság szempontjából a szeptember 30-ai választák döntő fontosságú.

Kérdésként fogalmazta meg a volt politikus irányába: sikerülhet-e?

Csáky úgy kezdte, ő nem beszél mellé, nem hazudik, szerinte billeg a dolog, nem jó, hogy ismét 3 felé kínálják a lehetőséget. Lesznek olyanok, akik meggyőződéses magyarok, de otthon maradnak, és olyanok is, akik szlovák pártra fognak szavazni. A rendszerváltás óta ez az első olyan parlamenti választás, amelyen ő nem indul jelöltként, de kiemelte: mindenkinek el kell számolnia majd a lelkiismeretével október elsején.

Az egyetlen jó lehetőség, ha nem akarjuk, hogy a szavazatunk elvesszen a Szövetségre leadott voks.

Zárszóként pedig kifejtette: a modern világ szétzilálja a gondolatokat, nincs hibátlan ember, de az MKP mindig a magyar érdekeket szolgálta, jól vagy rosszul, de szolgálta.

ma7.sk / Vadkerti Neszméri Csilla tudósítása