Július 7-8-án került sor az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban a G20-csúcstalálkozó előkészítésével kapcsolatos vitára, amelyen Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke újra párhuzamot vont napjaink migrációs helyzete és az 1956-os magyar menekülthullám között. Timmermans kijelentésére annak apropóján került sor, hogy Morvai Krisztina EP-képviselő Timmermanstól megkérdezte, hogyan oldaná meg az Európai Bizottság azt, ha például Magyarország követné az Európai Unió utasításait, és befogadná a bevándorlókat és menekülteket, hogy az Európába érkező menekültek ne álljanak rögtön tovább a gazdagabb nyugati országokba.
A felvetett problémával kapcsolatban Csáky Pál, az MKP EP-képviselője írásban fejtette ki véleményét Timmermansnak. Írásos véleményében Csáky kifejtette, hogy az Európai Bizottság alelnökének az ’56-os forradalommal és az azt követő, közép-európai, magyar emberek Nyugat-Európába menekülésével kapcsolatban tett megállapításait szeretné helyesbíteni. A II. világháborúig Európa ugyan sokszínű, de egységes kontinensnek számított, amelynek kultúrája keresztény-zsidó alapokra épült. Ezt az egységet bontotta meg a kommunista rezsim, fizikai és lelki pusztítást végezve. Sajnos, a négy évtizedes szakadás okozta károkat egyelőre nem sikerült teljesen felszámolni, írta az EB alelnökének Csáky.
„Ezért is szerencsétlen a hasonlat, miszerint a pár ezer ’56-os magyar menekült ugyanaz, mint az EU-ba ma az afrikai és ázsiai kontinensről érkező tömeges menekültáradat. Az ’56-os eseményeket követően a továbbra is a szabadságban és demokráciában hívők egy része elhagyta Magyarországot a jobb, és a korábban hazájukban is érvényes értékrend szerinti élet irányába. Az ’56-osok tudták miért és hova igyekeznek, ez a jelenlegi esetben nem egyértelmű. Nem fair az EU keleti és nyugati felét az ilyen jellegű, nem igazságon alapuló kijelentésekkel egymástól eltávolítani. Nem az egységet szolgálja, sőt megoldásra sem vezet” – címezte mondandóját Timmermansnak az MKP EP-képviselője, aki szerint amellett, hogy a kívülről érkező problémákat meg kell oldanunk, ha jobb Európát akarunk, ugyanolyan odafigyeléssel kell lennünk az európaiak iránt, legyenek azok hollandok, franciák vagy magyarok, illetve akár kisebbségi létben élők. „Az őshonos kisebbségekre gondolok, akiknek jogai érdekében az EU máig nem tett határozott lépéseket” – fűzte hozzá Csáky.
Csáky Pál EP-képviselői irodájának a közleménye
