Tusnádfürdőn az európai polgári kezdeményezésekről és a kisebbségi jogokról

Csáky Pál az európai polgári kezdeményezésekről és kisebbségi jogokról tartott fórumon vett részt a tusványosi szabadegyetemen. (videó is)

A következőkben olvasható az autonómia-kezdeményezések érintő felszólalása (rövidítve):

Én úgy gondolom, hogy rendet kell csinálnunk a saját fejünkben is. Önök közül többen mondhatják, hogy a felvidéki magyarság, a Szlovákiában élő magyarság nem igazán foglalkozik ezzel a témával, ám ez nem így van. Mi történelmi okoknál fogva inkább ennek a kifejezésnek a szinonímáját használjuk, ugyanis a szlovák politikai gondolkodásban az autonómia kifejezés úgy rögződött, hogy aki autonómiáról beszél és autonómiát akar, az el akar szakadni. Holott az autonómia ennek éppen az ellentetje, egy adott ország területén belül, a politikai status quo figyelembe vételével többnemzetiségű csoportok között akar megoldást találni. A szlovákok, amikor csak megbillenmt a huszadik századi egyensúly, tehát 1938, 1939, 1968, 1991, 1992… – leszakadtak a csehektől. Ezt a politikai gondolkodást megpróbáljuk úgy ellensúlyozni, hogy önkormányzati formákról beszélünk, és erről írtunk törvénytervezetet is. Erdélyi barátaink – úgy tűnik – túl aktívak ebben a kérdésben, túl sok kezdeményezés van. Arra vigyáznunk kellene, hogy nehogy az egyes kezdeményezések egymást oltsák ki. Én örülök annak a felvetésnek, mely itt elhangzott , mely szerint amelyik a győztes javaslat lesz, amögé beállnak mindannyian. Én elmondhatom, hogy az MKP, a felvidéki magyarság támogat minden ilyen kezdeményezést, ott ülünk a tárgyalóasztalnál, hozni fogjuk az aláírásokat, nem csak azt a mennyiséget, melyet Szlovákiából az adott kvóta szerint szükséges, hanem legalább a négyszeresét, ötszörösét, mert a többségi nemzettel is akarunk erről a kérdésről kommunikálni. Úgy gondolom, hogy jó lenne, ha jóval több aláírást tudunk összegyűjteni európai szinten, mint amennyi kell. Azt kellene kommunikálnunk mindenki felé, hogy ez nem csak a kisebbségben élő polgárok, a kisebbségi közösséghez tartozó emberek ügye, hanem európai kulturális ügy, az európai kulturális sokszínűségé. Ebben a pillanatban az ún. európai kisnemzetek mellénk kell, hogy álljanak, mert ez európai reformfolyamatban el kell dönteni, hogy mi lesz a nyelvekkel, kultúrákkal. Senki nem akar elveszni. Azt is meg kell kérdeznünk mindenkitől, még a saját embereinktől is – akik esetleg vcinálnak, hogy aláírják-e vagy sem – hogy az autonómiával bíró európai közösségek, illetve azok a régiók, melyek autonómiával bírnak, miért a leggazdagabbak? Azért, mert azt az az energiát, amely abban a régióban rejlik, hatékonyabban tudják felkhasználni. Tehát a kommunikációnkat európai szintűvé kell tenni. Szerintem nagyon nagy esélyünk van. Nem fogadok el egy olyan gondolatmenetet, hogy esetleges ez egy sikertelen kezdeményezés lenne.

{phocagallery view=switchimage|basicimageid=469|switchheight=300|switchwidth=500|switchfixedsize=0}

Egy pillanatra üzennék Budapestre is. Az nem jó, ha azt monduk, hogy kedves kisebbségekben lévő barátaink, izzadjatok ki valamit, aztán mi majd támogatjuk. Nézzük meg, hogy mi történt a 20. században a sikeres kisebbségi közösségeknél? Az anyaország szisztematikusoan beállt mögéjük. Dél-Tirolt például az osztrák kormány, bátmilyen színű is volt, nemzeti prioritásként kezelte. Tisztelettel azt kérjük a magyar politikai pártoktól is – alkalom erre a jövő évi parlamenti és európai parlamenti választások is – , hogy ezekről az összefüggésekről elgondolkodjunk. Jó lenne ebben egy olyan konszenzust kialakítani, hogy igen ezt közösen akarjuk, ti, külhoni magyarok és mi, a budapesti politikai erők.
Nem szabad megállni csak a kezdeményezésnél. Az új európai parlamenti képviseleteknek ezt az ügyet tovább kell vinniük. Dokumentumokat kell kidolgozni, hogy mit értünk ez alatt, és ezt a folyamatot valóban európai témává kell kiizzadnunk.
hogy néznénk a tükörbe, ha ezt a lehetőséget nem használnánk ki? Mit mondanánk az utánunk jövőknek? Itt van ez az esély, amit a Lisszaboni Szerződés tálcán kínál nekünk, ennek kihasunálása mindannyiunk feladata.

Csáky Pál felszólalása videófelvételen is megtekinthető. (A 7. percben a vihar miatt egy időre meghibásodott a hangosító-berendezés, emiatt tolmácsolási nehézségek merültek fel, Csáky Pál felszólalásának lényegét ezért röviden angolul is összefoglalta.)

Hírügynökségi jelentés (MTI):

Tusványos – Erőt kell felmutatni az európai polgári kezdeményezéssel

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
    Tusnádfürdő, 2013. július 26., péntek (MTI) – Az európai kisebbségeknek erőt kell felmutatniuk polgári kezdeményezéseikkel, és a szükséges egymilliónál jóval több aláírást kell összegyűjteniük ezek támogatására – hangzott el a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban a polgári kezdeményezésekről és a kisebbségi jogokról szóló pódiumbeszélgetésen.
    A kérdést felvető Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja fontosnak tartotta, hogy ne oltsák ki egymást a magyar polgári kezdeményezések. A felvidéki politikus a budapesti kormányt is bírálta, amely szerinte úgy tekint a kérdésre, hogy “izzadjatok ki valamit, aztán mi támogatunk”. Csáky Pál kijelentette, mindig azok a kisebbségek voltak sikeresek, amelyek mögé beállt az anyaország.
    Márky Zoltán, az Országgyűlés Külügyi Igazgatóságának főosztályvezetője arról beszélt, hogy a polgári kezdeményezésekbe a kormányok “nem folynak bele”, de a magyar kormány jóindulattal kezeli ezeket.
    A három erdélyi ihletésű polgári kezdeményezés közül kettőnek a képviselői voltak jelen. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnál júniusban iktatott polgári kezdeményezésüket nem tekintik kisebbségi tárgyúnak. “Mi nem vagyunk kisebbség. Többséget alkotunk szülőföldünkön, és népként határozzuk meg magunkat” – érvelt Izsák Balázs amellett, hogy miért a kohéziós politika és a régiók oldaláról közelítettek a Székelyföld autonómiáját felvető kérdéshez.
    Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
    Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke elmondta, hosszú jogkövetelő folyamatra kell készülni, mert az egymillió aláírással támogatott polgári kezdeményezés sem garantálja, hogy az unió jogszabályt fogad el a kisebbségek védelméről. Példaként a ciántechnológiás aranybányászatot tiltó, Áder János és Tőkés László által kezdeményezett, elsöprő többséggel megszavazott európai parlamenti határozatot említette, amely alapján a bizottság azóta sem alkotott jogszabályt.
    A pódiumbeszélgetésen Mihail Formuzal, a moldovai Gagauzia autonóm terület kormányzója elmondta: az Európai Unió számára is példaértékűnek tartják autonómiájukat, és különösen arra büszkék, hogy négy évvel az autonómia kikiáltása után békés úton jutottak egyezségre a moldovai többséggel. A gagauz kormányzó nem tartotta kívánatosnak Moldova és Románia egyesülését.

{phocagallery view=category|categoryid=19|limitstart=0|limitcount=0|displayname=0}

Cikkajánló

Vállalni kell – Pozsonyi beszélgetés Duray Miklóssal

Ma egy hete, hogy 2022. december 30-án Duray Miklós elérkezett földi pályafutása végéhez. Közösségi oldalamon …