Április 22-én az őshonos kisebbségek helyzetéről tartanak meghallgatást az Európai Parlamentben. Ahhoz, hogy a meghallgatásra már a jelenlegi választási időszak elején sor kerülhet, nagyban hozzájárult, hogy 2014-ben az akkori kisebbségi Intergroup már szorgalmazott egy hasonló meghallgatást.
Ennek kapcsán MÉSZÁROS ALAJOST, az MKP akkori EP-képviselőjét kérdeztük többek közt arról, miként értékeli az őshonos kisebbségek védelméről szóló mostani meghallgatást.
Tudjuk, hogy önök is többször kezdeményezték az őshonos kisebbségek ügyében történő meghallgatást. Most végre megvalósul: hogyan értékeli ezt ön?
Örülök, hogy közös erővel sikerült a néppárti képviselőknek megvalósítani ezt a kezdeményezést. Valóban, a múltban is voltak ilyen próbálkozások, amelyek különböző okokból nem jártak sikerrel. Én jómagam a kisebbségi kérdéskörben elsősorban a Beneš-dekrétrumokkal foglalkoztam, és ebben a témában Bagó Zoltán FIDESZ-es képviselő társammal szerveztem egy sikeres meghallgatást 2013 nyarán.
Nem szeretnék ünneprontó lenni, de a fent említett tapasztalatom alapján úgy vélem, csodákra nem számíthatunk. Egy meghallgatás elsősorban a problémák felvázolására és elemzésére alkalmas, megoldásokat ritkán hoz. Emellett nagyon fontos a téma megtárgyalása az Európai Parlament talaján, amely további folyamatok kezdeményezéséhez vezethet.
Felhozható a szlovákiai magyar közösség problémája európai szinten ön szerint, miután meghívást kapott az EPP őshonos kisebbségekkel kapcsolatos meghallgatására?
Nemcsak felhozható a probléma, de felhozandó is. Végül is elsősorban a szlovákiai magyar képviselők kezdeményezéséről van szó, így furcsa lenne a szlovákiai magyar lét problémáit nem érinteni. Mindamellett az a véleményem, hogy ezt egy jól átgondolt, általános és több uniós tagországot is érintő kérdéskörben kell megközelíteni. Tapasztalatom szerint a múltban gyakran abba a hibába estünk, hogy túlzottan egy tagország egyedi problémájára koncentráltunk, és – nem a közös nevezőket keresve – nem sikerült erős szövetségeseket felsorakoztatni magunk mellett.
Ön mit kíván elmondani a felszólalásában?
Mivel az EU területén mintegy 40 millió polgár él kisebbségi státuszban, fel akarom hívni a figyelmet arra, hogy az unió nem söpörheti a továbbiakban is a szőnyeg alá a kisebbségi problémakört. A lehetséges átfogó megoldás legnagyobb kerékkötője az, hogy a probléma sokrétű, és minden érintett tagországban másként csapódik le. Ezért elsősorban az őshonos kisebbségekre kell összpontosítani, és azon belül is megkülönböztetett figyelmet kell, hogy élvezzenek azok a kisebbségek, amelyek anyaországa tagországa az Európai Uniónak, mint pl. Svédország, Ausztria és természetesen Magyarország. Tisztában vagyok azzal, hogy amennyiben megszületik a politikai akarat egy átfogó európai kisebbségi normarendszer létrehozására, ez a Bizottság és a Tanács hathatós közreműködése nélkül nem jöhet létre. Ami még bonyolíthatja ezt a jogalkotási folyamatot, az az Alapszerződés kiegészítésének esetleges szükségessége.
Mit vár el Csáky Páltól e kérdés kapcsán a jövőben?
Nincsenek konkrét elvárásaim a képviselő úr jövő munkájával kapcsolatban. Tudom, hogy tenni fogja a dolgát a legjobb tudása és lehetőségei szerint, ahogy ezt az elmúlt időszakban mi is tettük. Ritkán sikerül egyedül egy képviselőnek áttörést elérni egy ehhez hasonló, nagy horderejű problémakörben, ezért együttműködésre és szövetségesekre van szükség. Ennek kiépítéséhez és hatékony felhasználásához kívánok neki sok sikert.
dé, Felvidék.ma
