cikkek

(Elhangzott magyar és szlovák nyelven, az I. szlovák–magyar értelmiségi fórumon, amelyre 1994. március 30-án került sor a párkányi Csemadok-házban, a Balassi Bálint Kulturális Napok keretében)

Az éles márciusi szél meglepő erővel söpör végig Párizs utcáin. Az idelátogató akár hálás is lehet ezért: a hideg beszorítja őt a több ezer kávéház egyike-másikába, ahol megismerkedhet emez intézmények utánozhatatlan hangulatával.Nyugalom, derű és könnyedség sok helyen, a pár héttel azelőtti sztrájkokra már semmi nem emlékeztet.

A lágy szellő, amely végigsimítja a domboldalt, magával sodor néhány sárga falevelet, s belekap az asztalon terebélyesedő virágcsokorba is. Odalent a város jólesően nyújtózik a késő őszi napsütésben. Idefent, szüret után, szusszannak egyet az emberek, az alig forrásnak indult murcit kóstolgatják, s mellette mi mást is tennének: politizálnak.

Miklósi Péter interjúja a Vasárnapban, 1993 – Képviselő úr, milyen ma a felvidéki magyar ember közérzete?

Parlamenti felszólalás Tisztelt elnök úr, tisztelt kormánytagok, hölgyeim és uraim!

Lassan emelkedik fel a Nap, a túlparton fokozatosan kapnak színt az egymásba fonódó dombok. A Duna, mintha bújócskázna, a lendületes kanyar után eltűnik közöttük. Középen, a Várhegyen, szinte mindezt megkoronázandó, egyre teljesebb szépségében bújik elő a szürkeségből a Bazilika.

(Elhangzott 1993. június 18-án, az Európai Kereszténydemokrata Pártok Uniója [EUCD] Pozsonyban megtartott nemzetközi tanácskozásán) Hölgyeim és uraim! Nagyon örülök, hogy ez a konferencia megvalósult, s éppen itt, a fiatal szlovák állam fővárosában, ahol a probléma – a kisebbségek védelmének kérdése – napjainkban nagyon is élesen vetődik fel.

Ünnepi beszéd Léván Kedves barátaim, tisztelt hölgyek és urak! Történelme folyamán minden nemzetnek vannak nagy pillanatai, amelyek fejlődésének mérföldköveit jelentik, s amelyekre azután büszkén tekinthet vissza.

(Elhangzott 1993. február 20-án Léván, a 2. szlovákiai magyar értelmiségi találkozón)Kedves barátaim! Kollégáimhoz képest előnyös helyzetben vagyok, ugyanis az a részletes autonómiatervezet, amely előadásom tárgya, az elmúlt napokban megjelent az Új Szóban, s azt az érdeklődők át is tanulmányozhatták.

A várban, a Károly hídon, az Óváros téren vasárnap délután is rengeteg az ember. Idegenek, turisták elsősorban: a hazai „nuž já to teda udělám” (Nos hát akkor megteszem) – mentalitás alkalmazkodik hozzájuk. Az üzletek a forgalmasabb helyeken este is nyitva tartanak, bóvlit és értékesebb árut egyaránt kínálnak az érdeklődőknek.