A TA3 Politikában című vitaműsorának október 26-ai adásában Csáky Pál EP-képviselő és Andrej Danko, az SNS elnöke európai uniós és kisebbségi témákról beszélgettek.
A vitaműsor elején szó esett arról a szlovák sajtóban az elmúlt napokban nagy port kavart levélről is, amelyet az EP-képviselők egy csoportja Francois Hollande francia államfőnek írt a Mistral anyahajó tervezett oroszországi szállításának leállítása érdekében. A hír szerint Csáky neve mellett a levélen, az SK országjelzés helyett a HU jelzés volt feltüntetve, ami Szlovákiában némelyeknél kiverte a biztosítékot.
Ľuba Oravová műsorvezető kérdésére, hogy miért magyarországi EP-képviselőként írta alá magát Csáky, az EP-képviselő azt felelte, hogy ő nem úgy írta alá magát. Mint mondta, az eredeti levélen, amelyet aláírt, a neve mellett az szerepelt csupán, hogy az Európai Néppárt tagja. Később azonban – mivel a francia fél közben döntött, hogy mégsem szállítja az anyahajót – módosítottak a levél tartalmán, amelyben megköszönték a francia államfőnek ezt a hozzáállást, s körülbelül tíz nap múlva szerzett tudomást csupán a sajtóból arról, hogy ilyen elírás jelent meg a neve mellett. „Biztosítok mindenkit, hogy érvényes, ami a hivatalos honlapomon és az Európai Parlament honlapján található, s amit a Szlovák Statisztikai Hivatal is kinyilvánított, azaz hogy szlovákiai képviselőként választottak meg” – fogalmazott Csáky, aki szerint ilyen technika hibából nem kellene ekkora politikai következtetéseket levonni.
Andrej Danko, aki a sajtóban megjelent információ kapcsán bírálta Csákyt, most úgy nyilatkozott, hogy ha ezt korábban tudták volna, akkor nem került volna sor a politikusok különböző kijelentéseire ezzel kapcsolatban. Danko a reakciókat azzal magyarázta, hogy a „magyarosítás” következtében van itt egyfajta trauma, ezért a magyar és szlovák nemzet közti bármilyen konfliktusra nagyon érzékenyen reagálnak.
A vitaműsor során szó esett az új Európai Bizottság összetételéről, amely kapcsán Csáky elmondta, azért szavazott a bizottság mellett, mert az uniónak szüksége van rá. Mint mondta, gyakorlatilag nyolc hónapja fontosabb döntés nem született a bizottságban, s bár nem teljesen elégedett az új összetétellel, sem magával az eljárás folyamatával, a nem tökételes bizottság is jobb, mint a semmilyen.
Az SNS elnöke az Európai Bizottsággal kapcsolatban kifejtette, hogy a biztosok közt sok a szakma szempontból hozzá nem értő. A szlovák uniós biztos, Maroš Šefčovič kapcsán például elismerte, hogy kiváló, tapasztalt diplomata, de hiányosságának rótta fel, hogy az energetika terén sohasem dolgozott. Csáky, aki maga is kifogásolta az uniós biztosi kiválasztási eljárást, Šefčovič kapcsán megjegyezte, a legjobb jelöltek közé tartozott, a szakmai bizottsági döntések kapcsán pedig elmondta, hogy azok nem egyszemélyes döntések, hanem a vezérigazgatóságok szintjén történnek.
Andrej Danko az új Európai Bizottságtól azt várja, hogy lényeges dolgokkal fog foglalkozni, mint amilyen például az ukrajnai válság, vagy például, hogy Törökországot felvesszük-e az Unióba, de ugyanúgy fontos téma szerinte a munkaerő egységes ára, az egységes szociális rendszer vagy egységes egészségügy. „Nekünk azonban saját magunkkal kell foglalkoznunk, azzal, hogy miért nálunk a legmagasabb a munkanélküliség, miért itt a legalacsonyabbak a bérek, vagy hogy miért engedjük, hogy a stratégiai cégeket befektetői csoportok vásárolják meg” – mondta. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Orbán Viktorral szemben több kifogása is van, például a kettős állampolgárságok, a magyar választási rendszer, vagy a magyarországi kisebbségek kapcsán, „de az energiapolitikája jó, erről vegyünk példát” – jelentette ki.
Csáky a téma kapcsán elmondta, a jelenlegi bizottsággal szemben nagyok az elvárások egész Európában. A legnagyobb kihívások az energetika és a gazdaság terén várnak Európára, a harmadik terület, amelyet a közeljövőben meg kell oldania a munkanélküliség, ezen belül is a fiatalok munkanélkülisége.
A hazai témák közül elsősorban a kettős állampolgárság kérdése rezonált a műsor során. Csáky ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a szlovák állampolgársági törvény rossz, helytelen és antidemokratikus, amely arra építi a filozófiáját, hogy a polgárok az állam tulajdonát képezik. „Egyetlen polgár sem tulajdona az államnak, a polgárok alkotják azt” – hangsúlyozta Csáky rámutatva, ilyen törvény korábban Csehországba is létezett, de a csehek rájöttek, hogy a legnagyobb ostobaság azokat az állampolgáraikat erőszakkal kitaszítani a társadalomból, akik más kapcsolatokkal is rendelkeznek. A szlovák törvény tehát rossz, amit módosítani kell, akár a nemzetközi intézmények segítségével.
Az EP-képviselő hangsúlyozta továbbá, eddig egyetlen bíróság sem állította, hogy a szóban forgó törvény rendben van, vagy hogy összhangban lenne a nemzetközi dokumentumokkal, illetve a szlovák alkotmánnyal. „Lajčák külügyminiszter nem mondott igazat, amikor például azt állította, hogy az strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság a szlovák kormány, illetve a szlovák állampolgársági törvény javára döntött az ügyben” – mondta hozzáfűzve a bíróság eljárási okokra hivatkozva elutasította a törvény megtárgyalását, azaz nem tárgyalt róla, és nem döntött arról, hogy összhangban van-e a nemzetközi dokumentumokkal. Ugyanígy a szlovák Alkotmánybíróság sem döntött arról, hogy az állampolgársági törvény összhangban van-e az Alkotmánnyal. „Ezúton is szeretném tiszteletemet kifejezni annak a valószínűleg öt alkotmánybírónak, aki a ránehezedő több éves nyomás ellenére nem írta alá az alkotmánybíróság döntését, miszerint a törvény összhangban van a szlovák alkotmánnyal” – mondta Csáky, aki szerint az egész ügy pikantériája, hogy az állampolgárságukat elveszítettek közül csupán a magyarok tiltakoznak minden lehetséges fórumon az ellen, hogy akaratuk ellenére megfosztották őket a szlovák állampolgárságuktól.
Forrás: dé, Felvidék.ma
