Az 1991-es esztendő MKDM-történéseiből

A következőkben az 1991-es esztendő néhány politikai-társadalmi történésére tekintünk vissza (fókuszban az MKDM):

• Január 9. A Szövetségi Gyűlés elfogadta az emberi és szabadságjogokról szóló alkotmányerejű törvényt. A törvényt – miután az Együttélés és az MKDM képviselőinek a kisebbségek jogaira vonatkozó módosító javaslatait kivétel nélkül elutasították – a magyar képviselők nem szavazták meg.
• Február 12. Az SZNT nyilatkozatot fogadott el a szlovákiai németek kitelepítéséről. Az Együttélés és az MKDM parlamenti klubjának nevében Csáky Pál szólalt fel, aki emlékeztetett arra, hogy a kollektív bűnösség elvét a magyarokra is vonatkoztatták, ezért ezeket egy újabb nyilatkozatnak kellene követnie.
• Március 21. F. Mikloškóval, az SZNT elnökével tárgyaltak az Együttélés és az MKDM képviselői a nyelvtörvény alkalmazásának következményeiről. A képviselők figyelmeztették a házelnököt, hogy a belügyminisztérium a nyelvtörvény előírásaira hivatkozva a vegyes lakosságú területeken is csak a szlovák nyelvű elnevezések feltüntetését engedélyezte a hivatali táblákon, a pecsétnyomókon, a települések és településrészek elnevezésénél.
• Április 13. Országos közgyűlést tartott Galántán a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Elnökévé ismét Bugár Bélát választották, és elfogadták az új alapszabályt. A közgyűlésen kizárták Magyar Ferencet, Noviczky Bélát, Szőcs Ferencet és Varga Olivért.
  A történtekről Horváth Gabriella készített interjút Csáky Pállal.

• Április 20. Az MKDM javasolta, hogy a szlovákiai Komáromban hozzanak létre önálló magyar püspökséget. A hitélet erősítésére Keresztény Kapcsolatok Magyar Kisebbségi Titkársága néven az MKDM-en belül a párt napi politikájától független új testület felállítását határozták el.
• Június 20–21. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének kezdeményezésére Ópusztaszeren találkoztak a kisebbségi magyar szervezetek képviselői, amelyen az Együttélés, az MKDM és a Csemadok képviseltette magát.
• Június 29. Szlovákiában közzétették a márciusi népszámlálás adatait. Eszerint a Szlovák Köztársaság 5.268.935 lakosa közül 566.741-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ők az lakosság 10,7 %-át teszik ki.
• Szeptember 6. Az FMK irodájában első ízben találkozott a három magyar politikai mozgalom küldöttsége. A megbeszélésen Cseh–Szlovákia és Szlovákia jövőbeli államjogi elrendezéséről tanácskoztak.
• Szeptember 13. Pozsonyban az Együttélés, az MKDM, az FMK, valamint a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokratikus Baloldal (a volt kommunista párt) magyar, illetve magyar származású parlamenti képviselői a kisebbségi érdekek védelméről tanácskoztak. Az Együttélés szeptember 16-án közzétett nyilatkozatában sikertelennek minősítette a találkozót.
• Október 4. Az Együttélés és az MKDM képviselői a Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban benyújtották közös alkotmány-kiegészítő javaslatukat, amely a szlovákiai kisebbségek és etnikai csoportok jogainak a készülő alkotmányba illeszthető fejezeteit tartalmazza.

Forrás: http://hem.passagen.se/mihi1/szlovakk.htm